Az elmúlt években a Fidesz kormányzás fokozatosan kiüresítette a megyei önkormányzatokat, feladataikat, intézményeiket elvette. Jellemző, hogy a megyék 2014 és 2018 között az összes kiadásuknak már a harmadát fordították a képviselői bérekre.
A politikai széljárás - vagyis egy sor megyei jogú város és Budapest elvesztése után - változásával a Fidesz számára ismét felértékelődtek a megyei önkormányzatok, amelyek mind egy szálig kormánypárti többséggel üléseznek.
Ennek fényében tehát egyáltalán nem meglepő, hogy hirtelen elkezdtek visszavándorolni a pénzek is a megyékhez. A g7.hu elemzéséből kiderül:
A megyei önkormányzatok kiadásainak tervezett összege 2021-re a 2017-es négyszeresére nőtt, a bevételeké pedig 225 százalékra emelkedett.
A ténylegesen teljesült kiadások – más önkormányzathoz hasonlóan – rendre elmaradtak a tervezettől, a bevételek azonban minden évben magasabbak voltak annál. Ha a korábbi évek trendje folytatódik, akkor várhatóan összesen 16 milliárd forint bevétele és 14 milliárd forint kiadása lehet a megyei önkormányzatoknak - írják.
Ezzel szemben a települési önkormányzatok - a lap számításai szerint - a bevételeik több mint tizedét elveszítik 2021-ben.
Se Győr, se Szombathely nem kapott a kormány újabb 22 milliárdos kompenzációjából
A Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg a kormány 1369/2021. számú határozata, amely arról szól, hogy 22,5 milliárd forintot osztanak szét egyes huszonötezer fő feletti települési önkormányzatok között. Összesen 32 települést kompenzáltak. Győr és Szombathely azonban egy forintot sem kapott ebben a körben. Egyébként ellenzéki (pl.
A bevételek megugrása két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a 2020-as 416 millió forintnyi állami beruházási támogatás közel ötszörösére, 1,9 milliárd forintra növekedett, másrészt megjelentek saját adóbevételeik lettek 1,2 milliárd forint értékben.
A bevételeket alapvetően beruházásra költik a megyei önkormányzatok: a 2020-as 1,6 milliárd helyett már 4,3 milliárdot terveznek idén erre, de a dologi kiadásaikat is 3,3 milliárdról 9,4 milliárdra növelnék.
A lap ugyanakkor kiemeli, hogy a kiadási és bevételi oldal nem áll arányban: 2017 és 2020 között átlagosan 17 százalékkal több kiadást terveztek, mint bevételt, 2021-re pedig már 87 százalékkal a bevételek felé tervezték a kiadásokat.
Sok helyen óriási bevételi csodára várnak. Ez akár a kormány megyéknek juttatott sokmilliárdos helyi iparűzési adó (hipa) bevétele (is) lehet a portál szerint. Mint írják: az idei évre 295 milliós mínuszt tervező Fejér megyei önkormányzat hamarosan akár több százmilliós bevételhez is juthat azzal, hogy a Hankook gumigyárat és az SK Innovation akkumulátorgyárat a településektől a megyéhez csatornázzák át (ahogyan azt Göd esetében már láttuk).
Ez ugyanakkor nem csak az érintett településeknek jelent ez problémát, hanem óriási területi különbségeket hoz létre a kormányzat az egyes megyék között.
A 2017-2019 közti évek adatai szerint egy megyei lakosra átlagosan 769 forintot tudott a megyei önkormányzat elkölteni, míg 2021-ben már 4049 forinttal terveznek. A szórás azonban óriási lett:
míg Vas megyében 2831, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 2484 forinttal számolnak egy lakosra, addig Pest megyében 63 ezer (!) forinttal.
A portál szerint az adatok alapján az tűnik életszerűnek, hogy a Pest megyei önkormányzat már betervezte a Samsung adóbevételét, a Fejér megyei önkormányzatnál pedig a hiánynak betervezett összeg hasonló a Hankook tavalyi hipa befizetéséhez.
Kiemelték: a 2020-as törvény alapján igen sok esetben lehetőség van még az átminősítésre. Ahol egy cég legalább 5 milliárd forintért bővít, vagy új beruházást valósít meg, akkor a helyi önkormányzat félhet az átminősítéstől, vagyis a hipa elvesztésétől. Ilyen nagyságrendű projekteknél ugyanis az átminősítés további két feltétele nem konkrét, és könnyen teljesíthető: munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését kell szolgálni, illetve a megye területének jelentős részére kiható gazdasági hatást kell bemutatni. A törvény alapján azonban a megyei jogú városok és a főváros területén ilyen övezeteket nem lehet kialakítani, mert azok területén nem működik megyei önkormányzat.
Végső soron a kormánynak sikerült egy olyan jogintézményt létrehoznia, amellyel szinte bármikor ide-oda irányíthatja az iparűzési adót, és ha mindezt elvileg nézzük, akkor ez egy települést akár arra is késztethetne, hogy egyenesen akadályozza meg a területén bővítésre készülő cégek terveit, hiszen ezzel lehetőséget teremt arra, hogy jelentős adóbevételtől essen el.
