Az eddig véltnél évtizedekkel korábban épülhetett a Machu Picchu

Nagy Donát 2021-08-05 08:20:04
Már új szemmel látjuk az Inka Birodalom hajnalának történetét.

Az eddig véltnél legkevesebb két évtizeddel korábban épülhetett a perui Machu Picchu egy új tanulmány szerint, amelynek készítői a romvárosban feltárt emberi maradványokat elemezve jutottak arra, hogy az inkák már nagyjából 1420 körül a területen élhettek - írja az MTI.

A tudósok korábban spanyol gyarmati feljegyzésekre támaszkodva állapították meg az Andok hegyláncai között megbúvó város megalapításának legkorábbi lehetséges dátumát - olvasható a The Art Newspaper honlapján.

Fotó: Pixabay

Ezen dokumentumok szerint Pachacuti inka uralkodó építtette a várost, miután területszerző hadjárata részeként meghódította a régiót, ami végül az Inka Birodalom megszületéséhez vezetett. A feljegyzések alapján Pachacuti 1438-ban került hatalomra, így az uralkodásához kötődő jelentős eseményeknek ez után kellett történniük.

Az Antiquity című folyóiratban megjelent tanulmány készítői most radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá a romváros három temetkezési barlangjában 1912-ben feltárt emberi csontokat és fogakat, ami lehetővé tette a város építési idejének pontosabb meghatározását.

A maradványok nagyjából 26 olyan személytől származnak, akik a jelek szerint szolgaként dolgoztak az inka társadalom uralkodó osztálya számára kialakított komplexumban. Több száz szolga élt Machu Picchuban, hogy egész éven át gondoskodjanak a városról, ahol az inka elit csupán időszakosan tartózkodott.

A friss eredmények szerint a várost folyamatosan lakták nagyjából 1420-tól 1530-ig, és a jelek szerint a spanyol hódítók 1532-es érkezését követően elnéptelenedett.

Az új eredmények átírhatják az Inka Birodalom hajnalának történetét. A szakemberek szerint ha a jövőbeli vizsgálatok alátámasztják a radiokarbonos vizsgálat eredményeit, azzal Pachacuti trónra kerülésének ideje és hódításainak kezdete legkevesebb két évtizeddel korábbra tolódik.

Az inka művészet, építészet, várostervezés és mérnöki munka mesterművének tekintett Machu Picchut 1983-ban nyilvánították a világörökség részévé.

Szólj hozzá!

Megvannak a TISZA Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselőjelöltjei

Diószegi Judit, Néher András, Bóna Szabolcs, Hallerné Nagy Anikó és Porpáczy Krisztina indulnak harcba 2026-ban.

Ősszel is erős maradt és továbbra is húzóágazat a hazai turizmus

Októberben 11 százalékkal nőtt a vendégforgalom Magyarországon a tavalyi évhez képest.

Adót emel a fideszes többségű kőszegi képviselőtestület

Minden érintett adónem közel a duplájára emelkedik.

Új utcanevekről döntött a győri közgyűlés

A város ikonikus alakjairól neveztek el közterületeket. 

Több mint 300 ezren szavaztak a TISZA jelöltállításának második fordulójában

A párt példa nélküli előválasztási rendszere újabb mérföldkőhöz érkezett, holnap megismerjük a végső befutókat. 

A Herényi Temetőben helyezik örök nyugalomra Mészáros Tibort

A család azt kéri, hogy a virágra, koszorúra költött pénzt valamelyik, az általuk megjelölt állatvédő szervezetnek adományozzák a gyászolók.

Antal Imre támadásként élte meg Pintér Bence kritikáját

A fideszes képviselő szerint nem gond, hogy frakciótársa cége újította fel a Bóbita Óvodában a falat. 

Pintér Bence - Tehetős embereket a város ne támogasson szociális alapon! 

Világnézeti vita bontakozott ki a megvásárolható bérlakások kapcsán.

A polgármester vállalta, hogy a január végi határidőre tető alá hozzák a győri Rába Quelle új közbeszerzésének kiírását

A fürdő sztorija már nem csak hosszában, hanem stílusában is kezd a dél-amerikai szappanoperákra hasonlítani. 

Borsi Róbert javaslatára bizottság alakult a győri parkolási botrány kivizsgálására

Pintér Bence polgármester szerint a TSZV áll a vizsgálat elé, mert az “igazság náluk van!”

Leköpték Bódis Krisztát

Magyar Péter szerint ide vezet Orbán Viktor gyűlöletkeltése.

Megugrott a Rába Nyrt. adózott eredménye az év első három negyedévében

Ingatlanértékesítések nélkül viszont 615 millió forintos mínuszban lenne a cég. 

Elkészült az új szombathelyi egyházmegyei bölcsőde

720 millió forintba került. Az unió és az állam felesben fizette a költségeket.