Chernel István és Csaba József madártani kutatók kiváltsága, hogy a 19. sz. végén és a 20. sz. első felében még költését is feljegyezhették a világszerte veszélyeztetett és hazánk emblematikus fajaként emlegetett túzoknak. A fokozottan védett faj állománya a ’80-as években csappant meg drasztikusan.
Fotó: MTI/Kovács Attila
1940. március 1-én minden bizonnyal nagy szenzációnak számíthatott, hogy Körmend határában emberkézre került egy „éhségtől legyengült” túzok tyúk. A madár preparátuma Tóth Kálmán fényképészmester magángyűjteményébe került. További sorsáról így ír dr. Szinetár Csaba zoológus, tanár:
„Szinetár Miklós körmendi biológia tanár saját preparátumainak egy kisebb hányada a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, illetve jogutódja az ELTE BDPK Biológia Tanszékére került. Szinetár Miklós gyűjteményében volt néhány külön őrzött preparátum, melyet Farkas Józseftől kapott, aki maga is vadász volt, és Tóth Kálmán vőjeként, apósa vadászati hagyatékát is őrizte. Sajnos a személyes információszerzésre már nincs lehetőségünk, de egyértelműnek látszik, hogy a kitűnő állapotban megőrzött túzok tyúk preparátuma így juthatott Szinetár Miklóshoz. Innen került az említett néhány preparátummal együtt az egyetem Biológiai Tanszékére."
A körmendi túzokot a Biológia Tanszék zoológusai 2021-ben ajándékozták az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak, mert úgy gondolták, hogy nagy valószínűséggel a legtöbben a Becthold István Természetvédelmi Látogatóközpontban láthatják a múlt századból megőrzött példányt – számoltak be róla az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
