„A magyar válságkezelés értékelése” címmel ismét a kormányzatot bírálta Matolcsy György, ráadásul ezúttal is a kormányzati lap hasábjain.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint „csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság. Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül”.
Matolcsy szerint az eredményes gazdasági válságkezelés két legfontosabb eszköze a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram volt, vagyis a jegybankelnök nem vádolható túlzott szerénykedéssel, sőt. Mint írta:
„A pénzügyi rendszer nem lett volna képes a korábbi évtized sikeres pénzügyi reformjai nélkül erre a teljesítményre. A 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat tette lehetővé a 2020-as válságkezelés első helyet érő hitelezési teljesítményét.”
– veregette meg saját vállát az MNB elnöke.
Ezzel szemben élesen bírálta a kormányzati válságkezelést, így például az állami beruházások lassú beindítását, az új lakások építésének áfakulcsát (amelyet még tavaly emeltek vissza és csak 2021-ben csökkentették le újra), az egészségügy elmaradt reformját, a digitális átállás hiányát és a versenyképességi reformok elmaradását.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Látható tehát, hogy a Matolcsy György – a saját munkájának erős felértékelése mellett – bátran és szabadon kritizálja a kormányzati válságkezelést, teszi ráadásul mindezt a kormányzati Magyar Nemzetben.
A kormánypárti sajtó működését ismerve ez azt is jelenti, hogy a legmagasabb szintről engedélyezték számára ezt a szintű kritikát, ráadásul ezt több alkalommal is megtette (a legutóbbiakat itt és itt és itt olvashatja el), ám arra vigyázott (és vélhetően ezért is jelenhetnek meg a cikkei az állami sajtóban), hogy Orbán Viktor személyes felelősségét még érintőlegesen se firtassa.
Ugyanakkor a két politikus azért nyílt üzengetésbe már nem megy bele.
Jellemző kettejük konfliktusára egy tavaly decemberi ütésváltás (erről a 444 írt bővebben), amikor Matolcsy György épp aktuális bírálatözönét az MSZP-s Tóth Bertalan szó szerint átvéve írásbeli kérdést nyújtott be a pénzügyminiszterhez. Varga Mihály erre már válaszolt, visszautasítva a kritikákat, többek között azt írta:
„Az Ön által idézett véleményekkel szemben az elmúlt évek átlagában a magyar gazdaság nem lemaradó, hanem dinamikus növekedési pályán van” (...) téves felvetésen alapul az az elképzelés, miszerint az állami beruházások további növelésével ellensúlyozni lehet a járvány okozta visszaesést”
De tévedésnek nevezte Tóth „kérdésbe foglalt” állításait is, amelyben a magyar gazdaság lemaradásáról kérdezett Matolcsy György írását szó szerint átvébe. Vagyis az ellenzéki Tóth Bertalant mintegy postásként felhasználva tudott visszaüzenni a pénzügyminiszter a jegybankelnöknek.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Mehet a vita, amíg engedi a főnök
A két gazdasági csúcsvezető magánháborújának engedélyezése persze nem idegen a miniszterelnök HR-politikájától, a múltban számos alkalommal láttunk hasonló különmeccseket (lásd Lázár János - Tarlós István deathmatch-et), amelyeket aztán néhány menet után le is csavart a kormányfő.
Vélhetően hasonló történik majd itt is, hiszen a kampányra ráfordulva Orbán Viktor nem engedheti meg magának a parttalan vitatkozást és elbizonytalanodást, főleg nem a kormányzati közvélemény előtt.
Ilyen is ritkán van: a kormánylapban bírálta a kormányt Matolcsy György
írja Matolcsy György a kormánylapban megjelent véleménycikkében. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát.
Személyes konfliktus a háttérben
Matolcsy kritikájának hitelességét azonban gyengíti, hogy a pénzügyminiszterrel való viszonyát régóta éles konfliktus terheli. Bár ennek hátteréről számos pletyka terjed, biztosan csak annyi állítható, hogy az eltérő gazdaságpolitikai elképzelések mellett egyszerű konkurenciaharcról van szó.
Ráadásul a jegybankelnök a saját dolgát sem könnyítette meg azzal, hogy korábban több, maradjunk annyiban, hogy meglehetősen érdekes kirándulást tett más, nem a saját szakterületéhez tartozó területeken. Így például a Növekedés.hu-n megjelent írásának végén (amelyben a nyugati helyett a keleti nyitást és mintákat népszerűsíti) azt írja:
„Legyen hát célunk egy olyan új európai oroszlán csapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek, ami egy új nyelv, az Engkrit (English+szanszkrit) szótárában A magyar kölyök oroszlán ereje címszó alatt található.”
Sőt, Matolcsy korábban értekezett már egyebek között a magyar és japán újszülöttek fenekén egyaránt megtalálható piros pontról és az ősmagyarok kiemelkedő agysebészeti tudásáról is.
Fotó: MTI
A meglehetően sajátos megnyilvánulások az ellenzéki politikusok figyelmét is felkeltette. A Jobbikból kilépett, majd Polgári Válasz néven pártot alaító Bencsik János szerint ezek az írások „súlyos aggályokat vetnek fel Matolcsy György mentális állapotával kapcsolatban”. Mint írta májusi közleményében:
„Az, hogy ki mennyire marad meg a racionális, ésszerű gondolkodás talaján, magánügy. Mindaddig, ameddig nem tölt be olyan kiemelkedő jelentőségű közfunkciót, amely az egész ország sorsára hatással lehet. A magyar monetáris politikát meghatározó, a gazdasági életre döntő befolyást gyakorló jegybank elnökének mentális állapota közügy, sőt, nemzetbiztonsági kérdés. Ennek tisztázására az Országgyűlésben mindent meg fogok tenni”.
Elemző: kvázi-autonóm szereplőből elszabadult hajóágyú
„Matolcsy György MNB-elnöktől az elmúlt években már megszokhattuk, hogy időnként bírálja a kormány, leginkább Varga Mihály pénzügyminiszter gazdaságirányító lépéseit, célkitűzéseit. Az utóbbi időben azonban olyan megállapításokat tesz, amelyek a jó kormányzás egyik fontos attribútumát, a válságkezelés terén mutatott kormányzati teljesítményt vonja kétségbe” – írta érdeklődésünkre Kovács János politikai elemző.
A politológus értékelése szerint, bár a jegybank független intézmény az Alaptörvény értelmében, így nem szükségszerű, hogy annak vezetője minden tekintetben egyetértsen a fiskális politikáért felelős tárcavezető prioritásaival, hiszen a központi bank célrendszere is más, ugyanakkor szokatlan a kifejezetten konfrontatív, élesen kritikus pozíció.
Matolcsy: Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel
Matolcsy György újabb gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg a Növekedés.hu oldalán megjelent hétfői írásában, melyben többek között az ország egységes jövőképét és az állam működésének mérését, a visszacsatolást hiányolta leginkább. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a „negatív és pozitív töltéssel rendelkező" gazdasági kifejezések - vízió, mérés, életminőség - használatát, illetve hiányát boncolgatja úgy vélve, hogy ezek erősítik vagy gyengítik az ország esélyét a sikerre.
Kovács János értékelése szerint politikai tudásunk és a hazai tapasztalataink alapján nehéz emögött nem személyes ellentéteket, motivációt látni. Matolcsy György a Fidesz-kormány szempontjából az autonóm szerepfelfogás adta szárnyait próbálgató, kvázi-autonóm szereplőből egyre inkább elszabadult hajóágyúvá válik.
Az elemző ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy eközben az ellenzéki politikusok már nehezen hivatkozhatnak Matolcsyra, hiszen a jegybank elnökének eddigi gyakorlatát konzekvensen ostorozták éveken át, ugyanakkor mégis kedvező számukra a „kibeszélés”, a „belső lázadás”, a válságkormányzás kudarcait osztó narratíva.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
A politológus szerint Matolcsy kritikái, értékelései leginkább szakmai hiúságot tükröznek, azt az üzenetet közvetítik, hogy az Orbán-kormány jelenlegi gazdaságirányítása szűk látókörű, „földhözragadt”, nem érti a 21. századi kihívásokban rejlő lehetőségeket, és ezért nem tud belőlük nemzetgazdasági előnyöket faragni.
„Ezek leginkább Varga Mihálynak célzott kritikaként értelmezhetők, ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy az egész kormányra vetülnek. Ez a '22-es választásig hátralévő időszak viszonylagos rövidsége miatt egy politikailag szenzitív támadás, amit aligha lehet barátságos kritikaként értelmezni a nagy nyilvánosság előtt.” - írta érdeklődésünkre Kovács János.
