Kutatók rátaláltak egy régen kihaltnak hitt egérfajtára Ausztrália közelében. A 150 éve eltűnt Gould-ausztrálegér néhány példányára a kontinens nyugati partjaitól nem messze található szigeteken bukkantak rá, amikor a kutatók a helyi állatvilág DNS-ét próbálták feltérképezni.
A kutatás során nyolc, már kihalt példány DNS-ét vetették össze 42 őshonos fajtával, ekkor jöttek rá arra, hogy egy kihaltnak hitt fajta mintáját is begyűjtötték, ráadásul az élő egyedek köréből. A kutatók szerint rendkívül jó hír, hogy a Gould-ausztrálegér feltámadt a halottaiból, mivel az ausztrál vadvilágban rendkívül magas a rágcsálók kihalási rátája.
Emily Roycroft, az ausztrál nemzeti egyetem professzora a Guardiannek nyilatkozott a kutatásuk eredményeiről, a szakértő azt mondja, amióta 1788-ban az európaiak megvetették a lábukat a kontinensen, rengeteg egyed halt ki. Az ausztrál emlősök különösen megszenvedték a kolonizálást, a legnagyobb vesztesek viszont az őshonos egerek voltak, az összes kihalt emlős 41 százalékát az egerek teszik ki.
Roycroft szerint ugyan örömteli hír, hogy rátaláltak a Gould-ausztrálegérre, az viszont jól mutatja, milyen könnyen befolyásolható a kontinens ökoszisztémája. Egy időben ugyanis a Gould-ausztrálegerek hemzsegtek Ausztráliában, mára viszont már csak a környező, emberek által kevésbé lakott szigeteken találják meg őket.
A Gould-ausztrálegérer egy brit kutató, John Gould feleségéről, Elizabethről nevezték el. Az egerek ezen fajtája 1840-ben kezdett kihalni, néhány év alatt pedig teljesen eltűntek Ausztráliáról. A szakértők szerint a kihalásukhoz az vezethetett, hogy az európaiak magukkal vitték a macskáikat, amelyek előszeretetten vadásznak az egerekre.
A Gould-ausztrálegér egészen szociális fajta, kisebb családokban élnek. Nappal üregekben rejtőznek, amelyeket bokrok alatt ásnak ki, mindössze 15 centi mélyen. Ez a mélység megvédi őket a legtöbb őshonos ausztrál ragadozótól, a macskák számára viszont nem jelent kihívást.
