Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcson az újságírók és az Európai Unió miniszterelnökei előtt is világossá tette, hogy a gyermekek védelméről szóló törvény nem a melegekről, hanem a gyermekekről szól
– közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel ma, amiben nincs meglepetés, hisz napok óta ezt tolja a NER-média.
Az már egy fokkal érdekesebb, hogy
Magyarországon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szexuális nevelésébe a szülőkön kívül senki ne szólhasson bele, se az állam, se az NGO-k, se a média. Ezért tiltja a törvény a gyermekekre irányuló heteroszexuális és homoszexuális propagandát egyaránt
– mondják.
Ha viszont a szexuális nevelésbe az állam nem szólhat bele, (nemhogy homoszexuális, de heteroszexuális fronton sem), az csakis a szülők dolga, akkor értelemszerűen az állami kézben lévő világi oktatásban sem folyhat szexuális felvilágosítás. Ami azért meredek.
Szinte fellélegzünk, amikor ezt a meredek kijelentést a szokásos, ehhez képest szinte relaxációs tréningnek gondolható bullshittel zárul az MTI-hír.
„A törvény összhangban van az EU alapokmányával és nem sérti senkinek a szexuális önkifejezésre vonatkozó jogait, hiszen a felnőttekre nem vonatkozik. Magyarország szabad ország, a felnőtt magyar polgárok életébe az állam nem szól bele”
Valamint:
mivel Magyarországon számít az emberek véleménye, a kormány a jövő héten induló konzultáció részévé tette a gyermekek védelméről szóló törvényt, amelyről így minden magyar ember szabadon elmondhatja a véleményét.
Tudjuk. Legfőbb érték az ember, csakis.
De ha már annyira konzultálódunk, drága elvtársak, volna egy kérdésem. Ha a szülő akarata legfőbb törvény, akkor mi van, ha mondjuk pont a szülő akarja, hogy a gyereke hallhasson, olvashasson az iskolában, tanítási időben a szexuális felvilágosításról, a szexuális másság létéről a korához, értelmi képességéhez igazított, civil szervezetek, szakértők által készített tananyagokat? Akkor fakultatív alapon lehet? Vagy akkor se?
Persze nem kell félniük a kedves szülőknek. Biztosítani fogják a NER-kompatibilis felvilágosítást.
„A fiúkat, férfiakat nemi vágyuk többnyire folyamatosan űzi, hajtja a kielégülés felé, ami szinte kivétel nélkül azt jelenti, hogy ebbeli igyekezetükben különösebb erkölcsi megfontolás nem érdekli őket. A hímnemű ösztönlény általában poligám (több nőstényt kívánó) természetű.”
Ez nem egy libertinus szexklub házirendjéből van.
Hanem Szabó Kálmán: Mindennapi erkölcsünk - Gyakorlati erkölcstan középiskolásoknak című művéből. (Kairosz Kiadó, 2001., 192. o)
Melyet az első Orbán-kormány alatt nyilvánítottak oktatási segédkönyvvé. (Engedélyszám: XXVIII/3017-S/2000.)
Nézzük, mit ír a témába vágólag:
„A homoszexualitás hazánkban nem büntetendő cselekmény, de erkölcsi kártételei súlyosak és veszélyesek, s ellentétesek mindazokkal az értékekkel, amelyeket a házasság, a család, a gyermek jelent. Ma már ott tartunk, hogy ezek a ’másságok’ különböző szociálliberális eredetű pénzügyi és ideológiai támogatások felhasználásával nyíltan kérkednek rendellenes hajlamaikkal.” (I.m. 197.o.)
A homoszexualitást, (amely a könyv szerint ferde nemi hajlam, valamint szexuális eltévelyedés), amúgy gyermekpornográfiával, a kényszerprostitúcióval és a pedofíliával egy fejezetben tárgyalja a jeles munka. Mely alaposan beelőzte a NER-korszellemet.
Akkor 2001-ben emiatt a tévében Pálinkás József oktatási miniszter magyarázkodásra kényszerült. Mi több:
„a Kairosz Kiadó kérte a Mindennapi erkölcs című kötetének felvételét a tankönyvlistára, ám azt az összes szakértő elutasította.”
A fideszes B-közép nem is volt elégedett azzal, ahogy a fideszes vezetésű oktatási tárca az ügyet kezelte. Lovas István egy cikkében a Magyar Nemzetben jól meg is támadta ezért Pálinkás Józsefet.
Ki tudja, ma mire vihetné Szabó Kálmán? Tán ki is tüntetnék
– jegyeztem meg a műről írt 2012-es cikkemben.
Nem bejött a jóslatom? Hát de.
Ez a mai közlemény egyvalamire biztos jó. Feltárja: a pedofiltörvényt homofób passzusokkal kiegészítő Fidesznek nem a melegekkel van baja. Pontosabban nem csak velük.
Hanem általában a nyílt, önazonos szexuális identitással.
A NER e téren több ponton is vesztésre áll. Ha csak a saját nemhez vonzódást, s annak emancipációját tekintjük, ott is. A pedofíliának az LMBTQ-közösséggel való összemosási kísérlete önmagában jelzi: a meleg, a leszbikus, a bi-, és traszszexuális orientáció már nem annyira rémisztő a lakosság számára, hogy pusztán annak démonizálásával voksokat lehessen gyarapítani.
Erőszaktevő bűnözőkkel kell egy törvénybe rakni őket, mert már csak ettől remélhetnek bármiféle hatást.
Kétségtelen, hogy a NER-káderek számára rémítő látványnak tűnhet a Pride. Illetve minden olyan csoport, szervezet, megmozdulás, ahol a főáramú hetero-, és mononormatív, konvencionális felfogástól eltérő szexualitásukat, párkapcsolatukat nyíltan felvállaló emberek vannak.
Mert ki tudja, mi rejtőzik a Fidesz-Halálcsillagot őrző NER-rohamosztagos páncélja alatt?
Ahogy már kifejtettem:
Magánéleti, szexuális fronton ugyanúgy nagy a látencia, mint a koronavírusnál. Ahogy a fertőzöttek tényleges létszáma a többszöröse (vagy akár sokszorosa) a hivatalosan regisztráltnak, úgy valószínű, hogy tucatjával ülnek a kormánypárti frakcióban, a minisztériumokban, az önkormányzatoknál, akik hasonlóképp töltik a szabadidejüket, mint Győr korábbi polgármestere vagy a Fidesz EP-képviselője.
Mi lehet egy NER-rohamosztagos páncélja alatt?
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem a legutóbbi alkotmánymódosításról a zsák krumpli, illetve a felcsúti kisvasút jut eszembe. És nem pusztán azért, mert mindhárom dolog ugyanazon rendszer alkotása, sőt, hovatovább jelképe is. A folyamatban is van párhuzam, ahogy ezek létrejöttek.
Nem öngyilkos politika úgy támadni a szexuális másságot, a valláserkölcsi felfogástól eltérő nemi életet, hogy pontosan tudjuk, ez ránk fog a legjobban visszaütni, hisz a mi sorainkban is vannak jócskán időzített bombák, akik bármikor robbanhatnak?
De pont ez a jogszabály másodlagos, közvetett célja: még inkább kettős életvitelre, rejtőzködésre kényszeríteni, még zsarolhatóbbá tenni a hatalmi tömböt cementként összeragasztó káderpopulációt. Mert, ha az megrendül, egy idő után már csak ez fogja összetartani. S persze eljön az idő, amikor már ez sem.