Nem mindennapi napirend került be a Városstratégiai, Idegenforgalmi és Sport Bizottság mai ülésére.
Történt ugyanis, hogy az önkormányzatot megkereste az érdi Élővizeinkért Alapítvány azzal, hogy kacsaetető automatát helyeznének ki a saját költségükre a szombathelyi Csónakázó-tónál.
Csak, hogy a vízi madarak etetésének tiltása, pontosabban annak ellenkampánya régóta küldetése a Magyar Madártani Egyesületnek. Az MME ugyanis azt mondja, hogy:
- a növényevő vízimadarak (récék, "kacsák", ludak, hattyúk) táplálékát alapvetően a parton legelt fű és egyéb lágyszárú növény képezi, ami gyakorlatilag korlátlanul a madarak rendelkezésére áll télen és nyáron egyaránt (ha pedig mégsem, a madarak nem telepednek meg ott vagy elvonulnak onnan);
- éppen ezért az etetőhelyeken a madaraknak bedobált és hosszú ideje (hónapok, évek óta) fogyasztott, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen "táplálék" diéta megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van ("angyalszárny-betegség", ami egy visszafordíthatatlan csont-és tollnövekedési rendellensség mely első körben röpképtelenséget, másodkörben a madár elhullását is okozhatja);
- az etetőhelyek mesterséges táplálékkínálata (még ha ez a madaraknak megfelelőbb élelemmel is történik!) kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;
- növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; - elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
- szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt ("elmocsarasodás");
- növeli a fajok közötti hibridizációt;
- helyi patkányinváziót generál;
- rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
- a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet.
A Madártani Egyesület egy a gyakorlatban bekövetkező durva hatás spirált is felvázolt:
1. az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
2. az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
3. így az emberek látják a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
4. a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
A bizottsági előterjesztésben az MME kitér arra is, hogy szerintük miért nem kellene az önkormányzatnak engedni azt, hogy az alapítvány kihelyezze a kacsaetető automatát.
- Az MME szerint ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
- amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyezése is erősít (a megtévesztő nevű Élővizeinkért Alapítvány gyakorlatilag egy fizetős kacsaetető automatákat üzemeltető vállalkozás, melynek célja még több ilyen felesleges, hamis információkat közlő, ráadásul "pénznyelő" eszköz kihelyezése), hiszen az ezekben felkínált táplálék ugyanolyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi – mindezt pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
- az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
- így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
Meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a "szeretetünkre", hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük! Éppen ezért a vízimadarak esetében a SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK őket alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást - összegzett az MME.
Ezzel ellentétben az Alapítványnak az az álláspontja, hogy tiltás ide, tiltás oda, az emberek szeretik etetni a vizimadarakat, és akkor inkább már ne kenyérrel tegyék ezt meg, hanem olyan eleséggel, ami egészségesebb a madarak szervezetére nézve.
- A környezet megóvása mellett az etetés élménye továbbra is megmaradhat.
- Az automatából a vízre és állatra nem káros, kis mennyiségű tápot kínálunk környezetbarát módon (nincs szemetelés).
- A mértéktelen etetésnek gátat szab az automata (100 Ft-tal működik), ugyanakkor a granulátum formátum kialakítás miatt, szemenként etetve hosszú ideig élvezhető az állatok közelsége.
- Minimális a vízbe jutó anyag aránya, ellentétben az otthonról hozott, megmaradt kenyérfélékkel: század akkora adag kerül etetésre, mint az otthonról hozott kenyérfélék esetén - írja érvként a Élővizeinkért Alapítvány.
Tapasztalatunk szerint az emberek nincsenek tisztában a kenyérfélékkel történő etetés káros hatásaival, így valamennyi automatán tájékoztatót helyezünk el - emelte ki az alapítvány.
Bár sűrűn záporoztak az érvek és ellenérvek, a bizottságnak ma döntést kellett hozni az ügyben és azt a határozatot hozták, hogy az alapítvány felállíthatja a kacsaetetőt a Csónakázó-tó partján.