Közös érdekünk a Kárpát-medence kiszáradása elleni sikeres küzdelem

Bazsó Bálint 2021-06-17 08:46:23
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

Emlékeztetnek: 1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz. A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán. A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás. Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel. A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni. Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is. Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.

Szólj hozzá!

"Agyba-főbe vert, megrugdosott, orális szexre kényszerített gyerekek"

Dobrev Klára megszólaltatta a Szőlő utcai intézet volt dolgozóját.

Azonnali felújításra szorul a győri M19-es autóút felhajtója

Akár már pénteken dönthet róla az illetékes bizottság, hogy pénzt különít el a kopóréteg cseréjére.

Kerítést kapott a szombathelyi Váci Mihály utcában lévő játszótér

A 2 millió forintos költséget a Falco fizette ki.

Magyar Péter feljelenti Orbán Balázst

A mesterséges intelligenciával róla készített videó miatt.

Mindenki nyugodjon meg! Idén is lesz óriáskerék a szombathelyi adventi vásáron

Az azonban egyelőre még titok, hogy hova kerül és mekkora lesz.

Szabadi István: A Mi Hazánk senkivel nem fog koalíciót kötni

A párt igazgatója a szombathelyi jelöltbemutatón beszélt erről.

Óvodások korcsolyaoktatását és állatvédő alapítványt is támogatnak az önkormányzati képviselők Győrben

Több mint 3 millió forintot osztanak szét a „kezdeményezések kerete” terhére.

Megduplázná a szociális támogatásokat és felújítási keretösszegeket a győri városvezetés

Pintér Bence szerint le vagyunk maradva más nagyvárosokhoz képest – a Zechmeister-terv a szociális szféra és az oktatási intézmények megerősítését is célozza.

Ingyenes zöldhulladék-leadás és kiegészítő szolgáltatások a GYHG-nál

Elindult az őszi zöldhulladék szezon Győrben – 100 kilogrammig díjmentesen lehet leadni a fásszárú hulladékot.

Látogatási tilalom lépett érvénybe a győri kórház égésplasztikai osztályán

Az akut légúti tünetekkel járó megbetegedések számának emelkedése az indok.

Barnamezős területekből alakítana ki új városrészeket a kormány

Szentgotthárdon és Monoron indulhatnak el az első lakásépítési projektek az Otthon Start Program keretében.

Bár Szombathely nem Hatvanpuszta, így is jönnek a zebrák

A város forgalmas közlekedési csomópontjain összesen 10 gyalogátkelőhelyet létesítenek. Soroljuk a helyszíneket.

Krakkóban aratott sikert a Krausz Ferencről szóló dokumentumfilm

A Nobel-díjas magyar fizikus életét és munkásságát bemutató alkotás a legjobb dokumentumfilm díját nyerte el a nemzetközi fesztiválon.

Cigicsempészeket fogtak a győri NAV pénzügyőrei

Az M1-es autópályán buktak meg, autóalkatrészek közé rejtették a szajrét. 

Új egészségügyi központ létrehozásáról dönt a pénteki közgyűlés Győrben

Felnőtt- és gyermek rendelő, ügyeleti helyiség és nyugdíjasklub is helyet kapna a belvárosi épületben. 

Megkezdődött a Napóleon-ház megmentése Győrben

Az ikonikus műemléképület az utolsó órában kaphat esélyt a pusztulás megállítására – háromlépcsős állagmegóvás indul.