Közös érdekünk a Kárpát-medence kiszáradása elleni sikeres küzdelem

Bazsó Bálint 2021-06-17 08:46:23
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit. Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

Emlékeztetnek: 1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz. A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán. A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás. Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel. A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni. Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is. Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.

Szólj hozzá!

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja. 

Hasznos: változik a vonatok menetrendje Győr és Hegyeshalom között, egy járat ki is marad

November 16. és 20. között karbantartási munkák miatt több személyvonat és távolsági járat közlekedése módosul a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon.

Időntúli magyarázkodás? - valós csőd szélén a Győri Audi ETO KC, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki hibás, csak a klub vezetése nem

A világ egyik legsikeresebb női kézilabdacsapatánál már a decemberi bérek kifizetése is kérdésessé vált. 

Kettőből semmi? - nem a JÉGER miatt nincs eső, de a jégkárok ellen sem bizonyult igazán hatékonynak a rendszer

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításaira hívta fel a figyelmet Néher András, aki szigorúbb szabályozást és tudományos ellenőrzést sürget.

Közel 600 szignónál jár a Sárváriakért Egyesület aláírásgyűjtése

Azt szeretnék elérni, hogy ne nőhessenek ki hatalmas társasházak a családi házas övezetben.

Színházból hazafelé tartó 70 éves nőt rabolt ki egy férfi Győrben

A nehezen mozgó asszonyt egészen a lakásáig követte a támadó, de nem jutott messzire a zsákmánnyal: a sértett szomszédja kerékpárral eredt a nyomába.

Palotai környezetben nyílik új reggeliző a Kálvin tér közelében

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjével szemben, egy történelmi palota falai között készül új reggelizőhely a Palotanegyedben.