Egy éve már, hogy „Kimentünk a karanténból!”-felkiáltással riportra indultunk az Őrségben. Akkor egy kemény időszak, szinte a teljes elzárkózás időszaka ért véget. Mindenki bizakodott és a legtöbben csak hírből hallottak covidos esetekről, járványban elhunyt a környéken nem volt.
Pár napja megismételtük az utat. Megdöbbentően más lett szinte minden, nagy a változás. Ami maradt, az a helyközi gyér forgalom és a telefonos térerő akadozása. A határhoz közel ez mindig is problémás volt, de most a helyzet érzékelhetően romlott. Előnyei is vannak a tájegység természetes „elzárkózásának", mivel az utak állapota nem romlott. Ezt örömmel veszik a mostanság meglepő számban kirajzó kerékpáros családok, magánzók.
„Még nem indult be a szezon”
Pankasznál állunk meg elsőként, mégpedig a híres haranglábnál és kovácsműhelynél. Mindkettő kiemelt turisztikai látványosság. Kivételesen jó az idő, ragyog a Nap, kellemes falusi illat lengedez. A műemlékek előtt tehenek legelésznek, ügyet sem vetve a fotózásra. Vendég viszont nincs, sem egyénileg, sem csoportosan. Legalább is az eső mosta domboldal feljárói érintetlennek tűnnek.
„Még nem indult be a szezon” – mondja Paál Tibor, aki a falu más értékeire is felhívja a figyelmet. Egy időben országos hírű sportkör, női röplabda csapat működött itt, a helytörténeti gyűjtemény is figyelemre méltó. A haranglábtól kitekintve feltűnik a falut anno a középszerből kiemelő, mondhatni híressé tevő téglagyár valahogy megmaradt kéménye. „Az már a múlt. Pedig sok embernek, családnak adott megélhetést. Nehéz tudomásul venni, de az ipar elhagyta a környéket. Pedig a vasút visszajött”.
Pankasz után Nagyrákos, a skanzen. Tavaly nemzeti színekben pompázott, most ennek a nyomait látjuk. A kocsma zárva, mozgás alig. Az autóforgalom azonban élénk, közel a „főváros”, Őriszentpéter.
4
Az Őrséget már a második hullám is meggyötörte, egyre több lett az áldozat. A harmadik pedig nagy erővel csapott le. „Sokan haltak meg, nekem például több közeli ismerősöm. Nem csak idősek, hanem negyvenesek is... Nehéz lesz ezt megemészteni, nehezen bírják már ezt az egészet a népek” – mondja Sándor. Aki szerint „ki tudja, hány hullám jön még”.
Kedvünk jobbra fordul, amikor a kerkafalvi méhészethez érünk, a Benkő család portájához. A családfő, Lajos, éppen egy fenyőfa tetején próbálja jobb belátásra bírni az elszabadult méhrajt, míg fia, Alfréd a kaptároknál bütyköl. Frédi amúgy boldog apa, kisfia éppen kétnapos. Így kedvét a várható hozam ecsetelése sem szegi: „Hát, uram, az elmúlt 27 év legrosszabb szezonja előtt állunk. Tavaly az akáccal volt gond, idén meg mindennel. Nem is tudom, mit adunk a törzsvevőinknek a nyáron. De kérdezzék a főnököt", int a takaros lakóház felé.
A „főnök" Frédi édesanyja, Olga asszony. Éppen mézet csurgat a bödönből, a vevő a szomszédos Szattáról ruccant át. „Hát, tényleg nagy az ínség a méheknél, az időjárás évről évre betesz nekünk... Hetek óta esik, hideg van, ez nem jó kombináció egy méhésznek. Olyan még nem volt, hogy csak 10 kiló mézet tudhatok tartaléknak”, mondja, majd a kaptárakhoz megyünk. A méhek szorgalmára nem lehet panasz...
Jövőre talán meg tudják ünnepelni az őrségi vásár évfordulóját
Az őriszentpéteri Városházán Őr Zoltán polgármester fogad. „Sajnos, mi sem tudtuk elkerülni a járvány hullámait, történtek megrázó tragédiák, gyászoltunk. Megviselte az embereket az elhúzódó járvány, szinte mindenki kapott valamilyen sebet. De így volt ez a legtöbb településen” – mondja. A polgármester bizakodó. Megemlíti, hogy a termelői piac, ami éppen nyitva tarthatott, a hideg, esős pünkösdkor ezer látogatót fogadott. „De persze át kellett állni egy másféle üzemmódba a városnak a járvány miatt. Most erős az újraindulás, egy 190 milliós csapadékvizes beruházáson dolgozunk. Nyárra könnyebb lesz a vizes helyzet a Baksaszeren, az Alszeren és a Kovácsszeren. Szóval igyekezünk újra felvenni a korábbi tempót” – mondja Őr Zoltán.
A polgármestert a népszerű nagyrendezvényekről, így az Őrségi Vásárról és a Tökfesztiválról is kérdeztük.
„Már két éve készülünk arra, hogy méltóképpen ünnepeljük az Őrségi Vásár 40. évfordulóját. Idén beértük volna az évet, de sajnos le kellett mondanunk a programokat. Több mint tízezer látogató esetben nehéz meg és fenntartani a biztonságot. Egyébként a mostani jogszabályok sem teszik lehetővé egy ilyen volumenű rendezvény megtartását. Reményeink szerint jövőre egy nagyszabású vásárral kárpótoljuk majd a közönséget. Másik, szintén tömegeket vonzó esemény a Tökfesztivál. Itt sem felhőtlenek a kilátások. Igen, az új covid mutációkra gondolok, ezek sajnos befolyásolhatják terveinket. De készülünk rá és bizakodunk".
Kimentünk a 2021-es karanténból is. A nagy kérdés: 2022 tavaszán már minden szabad lesz?
