Újból beindultak a nukleáris láncreakciók Csernobilban, írja az Independent. Az atomerőmű alatt, az épület megközelíthetetlenné vált kamrájában nemrég maghasadásra utaló jeleket észleltek az ukrán szakértők, a szakemberek most attól félnek, hogy akár újabb robbanás is bekövetkezhet.
A kamrában egy ideje már folyamatosan növekednek az arra utaló jelek, hogy a sugárzó anyagokban ismét beindult a maghasadás, 2016 óta negyven százalékkal ugrott meg a neutron kibocsájtás. A szakértők egy ideje már azon tanakodnak, hogy miképpen lehetne a legbiztonságosabb módon szétszerelni az egykori reaktort, ami már 35 éve nyugszik a sugárzó romok alatt.
Az az uránium, amit az atomerőmű meghajtására is használtak, még mindig ott van Csernobilban, a kutatók most azt próbálják meg eldönteni, hogy ez az anyag a jövőben saját magától stabilizálódhat-e, vagy esetleg emberi beavatkozás lesz szükséges. Az biztos, hogy ha a második forgatókönyv valósul meg, nem lesz veszélyek nélküli a leszerelési folyamat.
A kutatók azt mondják, hogy a legrosszabb esetben meg kell majd lékelniük a jelenleg elzárt kamrát, hogy olyan anyagokat juttassanak a terembe, amivel fel tudják itatni a neutronokat, ezzel együtt pedig egyszer s mindenkorra leállítsák a nukleáris folyamatokat. A kutatók szerint azt is nehéz megállapítani, hogy az uránium milyen állapotban van, mert nincsenek neutron számlálók a közelben, így csak tippelni tudnak.
A jövőben valószínűleg olyan robotokat küldenek majd be a reaktorba, amelyek kibírják a hatalmas sugárzást, majd odabent neutron számlálókat és hőmérséklet szenzorokat helyeznek el, hogy biztosabb képet kapjanak a reaktor állapotáról. A robotok egyébként bórrudakat is elhelyezhetnek odabent, amelyek szintén segítenének felszívni a neutronokat.
Csernobil négyes számú reaktorában 1986. április 24-én következett be az emberiség első, egyben eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Akkoriban a radioaktív tüzet homokkal próbálták meg megfojtani, de a reaktorban olyan hőség volt, hogy a homok összeolvadt az urániummal, a cirkóniummal és a grafittal, végül pedig egy lávaszerű ötvözetet hozott össze, ami később az épület mélyebben lévő részeibe is átrágta magát.
A kutatók nem tudják, miért most kezdődtek újra a folyamatok, de elképzelhető, hogy az öt éve felszerelt, új szarkofág miatt következett be a maghasadás. Az ukrán szakemberek egyébként azt mondják, a szarkofág egyelőre kitart, így felfogja azt a megnövekedett neutronmennyiséget, amelyet az elmúlt időszakban mértek. Az eredeti, betonból és acélból felhúzott szarkofág egy idő után korrodálódott, így víz juthatott be az atomerőműbe, ami szintén közrejátszhatott a folyamatok újraindulásához.
Az ukrán hatóságok jelenleg az európai szakemberekkel együtt dolgozva próbálnak megoldást találni a problémára, amit Japán is figyelemmel kísér. Ha a csernobili helyzetet sikerül megoldani, akkor hasonló technikával oldanák meg a fukushimai erőmű problémáit.
