Az ítéleti tényállás szerint az I. rendű vádlott egy, a 2018-as országgyűlési választásokon induló párt meghatalmazottjaként az ajánlási eljárásban koordinátori szerepet töltött be - írja közleményében a Fővárosi Törvényszék.
E minőségében többek között részt vett az ajánlások gyűjtésében is, amelyben a II. rendű vádlott szintén közreműködött.
Több esetben ők – illetve az eljárás során ismeretlenül maradt társuk – olyan személyek helyett és nevében írtak alá az ajánlóíveken, akik valójában nem adtak ajánlást a részükre, továbbá a dokumentumon szerepelt olyan személy is, aki már korábban elhalálozott.
A vádlottak az ívek aláírásával valótlanul igazolták, hogy az azokon szereplő ajánlásokat személyesen ők gyűjtötték a megjelölt személyektől.
A bíróság 2020. december 30-án – ügyészi indítványra – tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben 2-2 évre próbára bocsátotta. A határozattal szemben az ügyészség indítványozta a tárgyalás megtartását.
A mai napra kitűzött tárgyaláson a bíróság a vádlottak meghallgatását követően a nyomozás során kirendelt igazságügyi írásszakértőt hallgatta meg, majd ismertette az iratokat.
A perbeszédeket, valamint a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozatait követően a bíróság ítéletet hirdetett, amelyben mindkét vádlottat bűnösnek mondta ki a választás rendje elleni bűntett elkövetésében, velük szemben ismételten próbára bocsátást alkalmazott, amelynek tartamát 2 évben állapította meg.
A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást, a terheltek idős korából fakadó egészségügyi állapotát, valamint azt, hogy a 89 éves vádlottak büntetlen előéletűek. A fenti körülmények figyelembevétele mellett azt állapította meg a bíróság, hogy az ügyészi indítvány szerinti felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása eltúlzott büntetés lenne a vádlottak esetében, hiszen nem csupán az általános, hanem a speciális, azaz az egyéniesített prevenciót is szolgálnia kell a kiszabott büntetésnek.
Fotó: Pixabay
Indokolásában a bíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy fontos társadalmi érdek a választások tisztaságába vetetett hit megőrzése, a választások rendjét sértő bűncselekmények miatt indult eljárásoknak pedig azt kell „üzenniük”: senkitől sem lehet elvonni a rendelkezési jogát, ezért a rendszerszintű visszaélések megelőzése érdekében minden esetben szükséges leellenőrizni az ajánlást adó személy személyazonosságát.
A bíróság álláspontja szerint a büntetőeljárásnak önmagában is visszatartó erővel kell bírnia, amely így szintén a bűnmegelőzés irányába hat.
Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik azt tudomásul vették
