Miért nem győzhet szerinte Győrben MSZP-s vagy DK-s jelölt 2022-ben? Miért akar az LMP civilt indítani a 2022-es választásokon? Ki Győr közéletében a láthatatlan ember? Miként hatott a Borkai-, és Szájer-botrány a Fidesz-tömegbázisára? Miért pusztulnak a fák Győrben? S mi az oka, hogy a zöld baloldal nem szereti a neoliberális kapitalizmust? Mi a helyzet a globális felmelegedéssel? Zöldebb-e Dézsi Csaba András pártjánál, a Fidesznél? Kik lehetnek a mérleg nyelve a győri választásokon? Erről, s más témákról beszélgettünk a helyi LMP-szervezetet vezető Jenei Ferenccel.
Ha helyileg, Győrben megnézzük az ellenzéki összefogást, mik a 2019 őszi és tavaly a januári önkormányzati választás tanulságai?
Ha az ellenzéki összefogás szempontjából nézzük, akkor a korábbi önkormányzati választásokon számomra egyértelműen kiderült: Győr egy jobbra húzó, de semmiképpen nem balos város, 60-40 százalékos a jobboldali-baloldali szavazók aránya.
Ezt már más ellenzékiek is mondták, például Balogh József egykori MSZP-s polgármester.
Innentől kezdve egy deklaráltan baloldali érzelmű, például MSZP-s vagy DK-s politikusnak szerintem nincs esélye 2022-ben Győrben legyőzni Simon Róbert Balázs jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőt.
Ezért is próbáltak Pollreisz Balázs polgármester-jelöltségének bejelentése előtt civil jelöltet találni?
Igen, és most is ugyanez a sztori van. Ha lesz egy országgyűlési jelölt-előválasztás, azon Pollreisz Balázs biztosan el fog indulni, de tudtommal a Momentum helyi elnöke, Hegedűs Ákos is tervezi az indulást. Az LMP-nek viszont kifejezetten az a véleménye, hogy külsős, civil jelöltet kell találni, s már az előválasztás során meg kell győzni a pártokat, hogy őt támogassák.
Miért egy jobbra húzó város Győr?
Győr egy pragmatikus város, amelynek a polgárai jobban élnek az országos átlagnál. Így az itteniek jelentős részének az a vezetés, ami most van, helyileg és országosan is megfelel. Akkor lesz ebben változás, ha ezt a réteget jelentős gazdasági hátrány éri. Mondjuk az Ausztriába ingázókat nyilván súlyosan érintené, ha Magyarország nemcsak szavakban, de ténylegesen is elindulna kifelé az Unióból. Na, akkor fellázadna a nép.
Jenei FerencFotó: Papp László Tamás
Tud mondani olyat, aki az ellenzék hiteles jelöltje lehetne?
Tudok ilyet, akinek a neve már polgármester-jelöltként is felmerült, de sajnos ő nem vállalta. De azt gondolom, találni fogunk megfelelő jelöltet. Nem is az a legfontosabb, hogy annyira veszettül karakteres, erős személyiség legyen, inkább az, hogy deklaráltan és hitelesen civil.
Az LMP holdudvarában, a helyi zöld értelmiség soraiban van ilyen ember?
Van tekintélyes, presztízzsel is rendelkező emberünk, a kérdés persze az: hajlandó lenne-e bevállalni a jelöltséget?
Egzisztenciális félelem?
Nagyon sok olyan ember van, akinek az egzisztenciája kerülne veszélybe, ha nyíltan szóba állna velünk, s jelöltként indulna a színeinkben. Ez tényleges rizikófaktor.
Tehát Győr valahol a közép és a jobb között ingázik?
Igen, ugyanez a helyzet volt a tavalyi polgármester-választáson is. Győrben van körülbelül 20 ezer elkötelezett ellenzéki, túlnyomórészt baloldali szavazó. Van úgy 25 ezer fideszes szavazó. S 7-8 ezer Jobbik-szavazó. Kovács László korábbi Jobbik-alelnök, a Civilek Győrért jelenlegi önkormányzati képviselője elég jó vezető és kampányszervező, sikerült magával vinni és összetartani a korábbi Jobbik-szavazókat. Meghekkelve ezzel az ellenzéki összefogást.
Ebben a Fidesz is benne volt?
Hát, nyilván ez nem jött rosszul a Borkainak, akit újraválasztottak, de alig néhány száz szavazattal nyert. A lényeg az, hogy van 7-8 ezer Jobbik-szavazó, akiknek nagy része legutóbb nem az ellenzékre szavazott. Szavazhatna oda is, de egy MSZP-s vagy DK-s jelöltre biztosan nem fog.
Egyébként ez az MSZP-s, DK-s baloldal Győrben milyen állapotban van?
Van durván 20 ezer balos ellenzéki szavazójuk, amiben azért benne vannak az LMP-s, momentumos voksok is. De ezt a rögzült, stabil bázist tovább már nemigen képesek bővíteni.
Vagyis Győrben a jobbikosok lehetnek a mérleg nyelve?
Pontosan. De emellett a Fidesz-szavazóbázis is morzsolódhat. Épp a Borkai-ügy bizonyította, hogy ha a Fidesz nagy hülyeséget csinál, akkor azért veszít a szavazótáborából. Ha ilyen botrány van, akkor a Fidesz-hívek egy része, ha nem is szavaz át, de nem megy el választani.
Pont két megyei - győri, illetve soproni - kötődésű politikus, Borkai Zsolt és Szájer József esetén derült ki, hogy a magánéletük gyökeresen szemben áll a pártjuk által képviselt elvekkel. Az emiatt kiábrándult helyi Fidesz-szavazókat hogy lehet becélozni?
Két dolgot látok ezzel kapcsolatban. A városi és a falusi szavazók között e tekintetben hatalmas különbség van. A falvakban nagyobb számban van jelen a keresztény egyházak tanításaiban valóban hívő Fidesz-szavazóréteg, akiknek ez nagy pofon. Volt erre a polgármester Facebook-oldalán egy tanulságos reakció. Dézsi posztolt egyet a püspökvár falán lévő, szerinte rossz csatorna-kivezetésről. Én pedig viccesen odakommenteltem, hogy már Győrben is baj van az ereszcsatornákkal, meg hogy biztos menekülő-útvonal. Erre az ártatlan, viccesnek szánt posztra elképesztően agresszív reakciók jöttek a fideszes kommentelők részéről. Nagyon idegesek voltak.
Ebben benne lehet az is, hogy nagyon sok olyan Fidesz-politikus és a párthoz közel álló ember lehet, akiknek a magánélete hasonlóképp eltér a hivatalos irányvonaltól?
A Fidesz szavazóbázisa e téren legalább két rétegből tevődik össze. Az egyik a tényleg nagyon vallásos, konzervatív emberek, akik sokszor homofóbok és prűdek. Őket a Borkainál se az zavarta, hogy ezt miből finanszírozta, volt-e benne korrupció, hanem, hogy a polgármester kurvázik. S a Fidesznek elég öt százalékot elveszítenie a tömegbázisából, hogy bukjon. A Fidesz-bázis többségét persze nem érinti ennyire érzékenyen ez, ők valójában tesznek rá, ki meleg, és ki nem. A Fidesz nagyon heterogén e tekintetben.
Van aki ideges lesz tőle, van, aki csak legyint rá?
Igen, csak nekik öt százalék szavazatvesztés már a bukást jelentheti, ahogy a Borkai is majdnem elbukta a választást és utána le is kellett mondania. Győrben a 2018-as választásokon a Simon Róbert Balázs kevesebb szavazatot kapott, mint az ellenzéki pártok összesen. Ha ezt egy összefogásban egyberakjuk, plusz még hozzájön egy ilyen Borkai-, vagy Szájer-típusú botrány, akkor a NER bukni fog.
Az összefogáspártiság az LMP-nél egy pragmatikus irány? Hogy egyedül nem megy, fogadjuk hát el a realitást?
Ma Magyarországon az LMP a zöld párt. Nem volt ez mindig ennyire egyértelmű, de mára már ez elfogadott, nyilvánvaló dolog. De akkor azt tudomásul kell venni, hogy szerte a világban, még Németországban is, ahol huszonvalahány százalékon vannak a zöldek, csak koalícióban tudnak hatalomra kerülni.
A zöld párt inkább rétegpárt, mint néppárt?
Igen, rétegpárt, s ahhoz, hogy megvalósítsa az elképzeléseit, koalícióra kell lépnie.
Arra nincs példa a világban, hogy zöld párt egyedüli vagy többségi pártként lenne kormányon?
Erre kormányzati szinten gyakorlatilag nincs példa. Olyan van, hogy bizonyos európai nagyvárosokat zöldpárti politikusok vezetnek. Főleg ott, ahol más a választási rendszer, s 20-30 százalékkal akár meg is lehet nyerni egy kétfordulós választást. Az más kérdés, hogy egyes nyugati országokban a zöld pártok részben kezdik átvenni a hagyományos szocdem pártok szerepét. A sikeres zöld pártok jelentős része egyben baloldali is.
Vannak jobboldaliak is?
Léteznek például keresztény zöld pártok, de ők szerényebb teljesítményt nyújtanak, mint a baloldaliak. Németországban vagy Ausztriában a hagyományos baloldal vesztett a támogatásából, a helyét a zöld pártok vették át.
A liberális és zöld értékek összehangolására volt példa?
Attól függ, mit értünk a liberális alatt. Liberálist vagy neoliberálist?
Hát, ebbe a fogalomba nyilván sok minden belefér. De elképzelhető az együttműködés?
Koalíciós partnerként persze. Azzal együtt, hogy a zöld pártok a neoliberális gazdasági modellre épülő kapitalizmust alapvetően nem szeretik.
Nem szeretik, de elfogadják vagy teljesen elutasítják?
Elutasítják. Szerintük ez hosszú távon nem járható út, mert a multinacionális cégek túlhatalma semmiképpen nem kedvez a környezetvédelemnek. A rövidtávú profitérdekre koncentrálnak, nem a hosszútávú életlehetőségekre.
Mi lenne az alternatíva?
Talán a klasszikus svéd szocdem modell. A neoliberális elképzelés a gyenge kormányt, az alacsony adókat preferálja. Hogy a piaci szereplők végezzék el az állami feladatokat. Az egészségügytől az erdőgazdálkodásig.
A Fidesz is egy erőteljesen antiliberális gondolatkört fogalmaz meg, ők is bírálják a liberális kapitalizmust, ők is azt mondják, hogy az államnak kell beavatkozni, megoldani a problémákat, akár erőteljes szereplőként irányítani a gazdasági folyamatokat, az államhoz közel álló szereplőket erősíteni....
De ez nem ugyanaz. A klasszikus svéd vagy finn jóléti állam magas adókat vet ki, állami feladatnak tekinti az oktatást, egészségügyet - és a környezetvédelmet is, ami idehaza nem jellemző. Ahogy a szociális háló magas szinten való fenntartása sem. A magyar állam is magas adókat szed, de ezeket a pénzeket nem az egészségügyre, nem az oktatásra költi, hanem arra, hogy felépít egy belföldi oligarchákból álló rendszert, amire rámondja, hogy ez nemzeti. De attól mennyivel vagyunk bentebb, hogy Mészáros Lőrinc viszi el a hasznot a Strabag helyett?
Miről szólna ez konkrétan hazai, illetve helyi szinten?
A klasszikus zöld gondolat arról szól, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyet nem oszthatunk le másokra. Ha piaci alapon működtetjük, az igazságtalan helyzetet okoz. Mondok egy példát: ma Magyarországon az állami erdészetek gazdasági vállalkozásként működnek, azt várja el tőlük az állam, hogy nyereséget termeljenek. Emiatt kénytelenek bizonyos erdőterületeket akkor is kivágni, kitermelni, ha az szakmailag nem indokolt. Itt kellene olyan változás, hogy ezek a társaságok nonprofit cégként működjenek. Tehát ne az legyen a feladatuk, hogy mindenáron befizessenek pár százmillió forintot az államnak nyereségként, hanem fenntartsák és fejlesszék az erdőket. Így teremtve élhetőbb környezetet, növelve a biodiverzitást, javítva a vízgazdálkodást.
Jenei FerencFotó: Papp László Tamás
Hogy lehet ezeket a szempontokat összehangolni? A környezeti fenntarthatóságot a pénzügyi fenntarthatósággal, a működőképességgel?
A 22 magyar állami erdőgazdaság az összes erdőterület felét, egymillió hektárt birtokol Magyarországon, jobb években 10-12 milliárd forint nyereséget fizet be az államnak. Nemzetgazdasági szinten ez nagyjából egy tízfilléres tétel. Ahhoz képest, hogy százmilliárdok mennek el sporttámogatásra, stadionépítésre, ez nevetségesen kicsi összeg, amiről simán le lehetne mondani. A működőképesség fenntartása mellett nullszaldó lenne így a cél. Tehát egy bagatell összeg elengedésével lényegesen tudnánk javítani az erdőink minőségét.
Ha nemcsak az erdőket, de a teljes nemzetgazdaságot vesszük: egy zöld gazdaságpolitika hogy tud úgy működni, hogy a piaci szereplőknek is vonzó, de egyúttal környezetbarát legyen?
Itt van példának a mezőgazdaság, amely nagyüzemi rendszerben működik, lényegében uniós pénzekből. Ennek az elosztását kéne megváltoztatni, nem a sok ezer hektáros birtokokat, hanem inkább a kisgazdaságokat támogatva, amelyek kertészeti módszerekkel, biogazdálkodással termelnek.
Tehát a nagygazdaságok se tudnának állami pénz nélkül, piaci alapon működni?
Egyrészt nem tudnának, másrészt tönkreteszik a talajt. Katasztrófahelyzet van a mezőgazdaságban, prognózisok szerint a termőterület 20-25 százaléka egy évtizeden belül tönkre fog menni, alkalmatlanná válik a mezőgazdasági termelésre. Növényvédő szerektől és műtrágyától mentes biogazdálkodásra volna szükség. A szántással is fel kéne hagyni, mert tönkreteszi a talajt.
És biogazdálkodással el lehet érni olyan termésátlagokat, mint hagyományos földművelési módszerekkel?
Persze, hogy el lehet, csak más technológiával, illetve azt a támogatást, ami most is beérkezik az Uniótól, a környezetbarát termelésre kéne adni. S az importdömping helyett a belső piacokat erősíteni. Hogyha kap hozzá támogatást a biogazdálkodó, akkor meg lehet valósítani.
Ezzel akkor rá is tértünk a klímaváltozásra. Hányadik órában tartunk? Mennyire tartóztatható fel? Mikor kéne beavatkozni?
Már rég be kellett volna avatkozni, most már nem tartóztatható fel. Fel kell készülni a változás miatti helyzetre.
Lokálisan, helyben, mondjuk Győrben mit lehet csinálni?
Azt, hogy például nem engedjük kivágni a városi fákat. Elég leülni a nyári hőségben egy padra itt, az Arany János utcában, ahol még vannak fák, és a Baross utcán, ahol már nincsenek. Rögtön kiderül, mennyit ér egy fa egy városban. Lokálisan nem feltétlenül a politikának van helye, sokkal inkább a civil szervezeteknek. Az éghajlatért, a zöld területekért aggódók között egyaránt vannak jobb-, és baloldaliak, középen állók, Fidesz-hívők és ellenzékiek. Őket politikai alapon nem lehet egybeterelni vagy összefogni. Mi is civil alapon kezdtük el az önkormányzat, a polgármester által is támogatott, idén tavasszal kezdődő faültetési programunkat Győrben. Ebben a szervezetben éppúgy vannak kormánypártiak, mint a Fidesz ellen szavazók. De itt senki nem kérdezi a másikról, hogy épp kire szavaz, ha segít élhetővé tenni a várost.
Globálisan vagy akár kontinentális, országos szinten mire kell készülnünk? Hogy fog ez az egyszerű választópolgár életére kihatni?
Magyarországon úgy fog megváltozni a klíma, hogy télen nem lesz fagy, vagy csak nagyon kevés, a hó gyakorlatilag eltűnik. Télen megnő a csapadékmennyiség, nyáron viszont nagyon durva aszályok lesznek, időnkénti özönvízszerű esőzésekkel.
Ami az élelmiszerárakra is kihat majd.
Hogyne. De a növényzet is ki fog cserélődni. Milyen fákat érdemes városban ültetni? Nyilván olyanokat, amelyek bírják a légszennyezést: kőris, juhar, hárs. Ha körülnézünk akár Győrben, amit ma ültetnek, azok tipikusan ezek a fafajok. De meg kell nézni augusztusban a győri fákat: a vadgesztenyék, a juharok, a hársak elkezdenek száradni, úgy néznek ki, mintha már október lenne. Mert ezt a klímát már nem bírják. Tetszik vagy sem, arra kell felkészülni, hogy be kell hozni olyan fafajokat, amelyek jobban tűrik a szárazságot. Mondjuk Dél-Európából.
Van erre már program vagy elképzelés?
A kertészek le vannak ebben maradva ebben a témában, eléggé tanácstalanok.
A régi már nem működik, de az új még nem jött be?
Volt egy olyan elképzelés, hogy őshonos fafajokkal ültessük be a városokat. A II. világháború előtti időszakban előszeretettel hoztak be távol-keleti fákat, például japán akácokat. Amelyek egyébként veszett jól érzik magukat, semmi bajuk az időjárás-változástól. Aztán jött egy ilyen trend, hogy ezeket szorítsuk ki a városokból, és helyettük a klasszikus, őshonos fafajokat telepítsük.
Amelyek viszont nem bírják a hőséget.
Nem bírják, kezdenek elpusztulni. Így hát, tetszik, nem tetszik, vissza kell nyúlni a mediterrán vagy távol-keleti fafajokhoz.
Nem lehet, hogy azért is maradnak rétegpárt a zöldek, mert ezek népszerűtlen gondolatok? Hogy az embereknek le kell mondani az eddigi életmódjukról. Ez is olyan, mint bármilyen megszorítás vagy reform: megpróbálni rávenni az embereket, hogy mondjanak le valamiről: ez mindig berzenkedést vált ki a többségből.
Ez így van. Azért nagyon fontosak a nyugat-európai példák, mert mivel jó néhány olyan Győr nagyságú város van Franciaországban, Németországban, Hollandiában, amelynek már sok éve zöld vezetése van. Ott sokkal nagyobb a zöldövezet, így sokkal hűvösebb van. Vannak kipróbált, működő zöld megoldások. Csak tanulni kellene tőlük. Ráadásul nagyon szívesen adnak tanácsot, segítséget, ha kérjük.
Ha az LMP bekerül egy kormánykoalícióba, mi az, amiről az alku kedvéért le tudna mondani, s mi az, amihez ragaszkodik?
Két dologhoz ragaszkodunk. Van egy zöld minimumprogramunk, amit a többi ellenzéki pártnak el kell fogadnia, de ez tényleg egy minimumprogram, messze nem elegendő. Ennek része például az önálló környezetvédelmi minisztérium. A másik, hogy saját parlamenti frakcióval rendelkezzen a párt.
Zöld témában van érdemi különbség a Fidesz-kormány és Győr fideszes vezetése között?
Nekem e téren nagyon pozitív meglepetést okozott a Dézsi. Együtt lehet dolgozni vele, nyilván nem LMP-s politikusként, hanem civil szinten.
Ő személy szerint is egy meggyőződéses környezetvédő?
Azt hiszem, igen. Pozitívan meglepett engem Szálasy László, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke is. Úgy látom, ők ketten a polgármesterrel ezt komolyan gondolják.
Ez lehet hátrány is a helyi ellenzéknek, ha a kormánypárti polgármester jobb fej helyben, mint a kormány országosan.
Vannak olyan városok, és az önkormányzatok ennyiben nyilván mások, mint az országos politika, ahol igazándiból jó a polgármester. Akkor is jó, ha éppen fideszes. És vannak más városok, ahol a fideszes vezetés szó szerint rombolja a várost, a környezetet.
Mi a Fidesznél az a gyenge pont, amibe az ellenzéknek bele lehetne, illetve kellene állni?
A járványhelyzet érdemi kezelésének hiányával kisvállalkozások százezreit hozták lehetetlen helyzetbe. S másfelől ott van a falvak helyzete járvány idején. A járvány tavaszi hulláma úgy vonult le falun, hogy ez afféle városi hiszti. Nem is érezték. Most viszont a falusi virágboltosok megszakadnak, annyit temetnek. Brutálisan hullik a nép falun. Nemcsak az öregek, de az én korosztályom is. A tavaszi hullámban a városi lakosság volt nagyobb veszélyben.
De erről nem nagyon hallunk.
Hát ez az. Százötven százalékon van a halálozás az előző évek átlagához képest, Győr-Moson-Sopron megyében ez 170. Egyértelműen a járvány, illetve a más, akut betegségek kezeléseinek elmaradása miatt.
A koronavírus mennyire vágta vissza a zöld célokra jutó beruházásokat, összegeket?
Nagyon. Például abból a költségvetésbe bekerült ellenzéki javaslatból, hogy vegyenek egy mobil légszennyezettség-mérő berendezést, nem lett semmi, a pandémiát követő megszorítások áldozata lett. S úgy néz ki, 2021-ben sem tud megvalósulni.
S Dézsinek mi a gyenge pontja?
Én most nem akarok Dézsivel foglalkozni, ez az országgyűlési választások előtt teljesen felesleges. Simon Róbert Balázzsal kell foglalkozni.
De róla kevés szó esik, nem nagyon van vele mit foglalkozni.
Pont erről van szó. Ő a láthatatlan ember. A képviselő, akit soha nem lát senki, nem tudjuk, hogy mit csinál, még az se biztos, hogy létezik.
Ez minek köszönhető? Dézsi elvitte a show-t?
Nem, Simon mindig ilyen volt. Mióta országgyűlési képviselő, gyakorlatilag láthatatlan. Gombnyomkodó droid lett. Kara Ákos a Győr környéki falvaknak azért kilobbizott valamennyi pályázati pénzt, Simon Győrnek egy fillért se.
Lehet, nem is őt fogják jelölni?
De, őt fogják, úgy tudom, inkább Kara Ákosnál rezgett a léc.
Vagyis Simon Róbert Balázs 2022-ben verhető?
Úgy gondolom, megfelelően hiteles civil ellenzéki jelölttel igen.
Jenei Ferenc 60 éves, Mosonszentmiklóson született, végzettsége erdésztechnikus és faipari mérnök. A családja tulajdonában lévő cégben dolgozik. Elvált, három felnőtt gyereke van. 2014-től az LMP tagja, 2015-től a párt Győr-Moson-Sopron megyei, majd a soproni szervezet önállósulása után Győr-Mosonmagyaróvár térségi szervezetének elnöke. Továbbá az önkormányzat támogatásával győri zöld projekteket bonyolító Természetesen Magyarország Egyesület alelnöke. Az Ugytudjuk.hu elődjét, a Boldogulj Győrben portált két és fél éven át szerkesztette a tatabányai szerkesztőséggel együttműködve.
