Közérdekű adatigánylést adott be októberben Szakács András – ugyanaz a győri polgár, aki egyébként a színház állapotfelmérése ügyében is hasonló úton próbált közérdekű adatokat szerezni a győri városházától.
Az alkalommal az érdekelte volna, hogy hogy alakultak a COVID-fertőzöttség adatai a győri önkormányzat által működtetett oktatási, szociális és egészségügyi intézményekben
augusztus vége és október közepe között.
Bár a polgármester több alkalommal – így a hamarosan nálunk megjelenő nagyinterjúban – is beszélt arról, hogy „nyitott városházát” hozott létre, a
közérdekű adatigénylésre nem érkezett válasz.
A győri Polgármesteri Hivatal nem kezelte ezeket az adatokat. Vagy mégis?
Az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely lefolytatta a vizsgálatot, mely során a Polgármesteri Hivatal azt közölte: a megjelölt időszakban ők nem voltak ezeknek az adatoknak az adatgazdái, ezért nem is tudják kiadni azokat. Arra hivatkozott a hivatal, hogy ugyan bizonyos kötelezettségek miatt a tavaszi és nyári időszakban kaptak ilyen adatokat, de mivel az adott jogszabályok hatálya lejárt, ezért a továbbiakban a Kormányhivatal nem tájékoztatta őket.
Magyarán szólva azt állították, hogy nem tudtak semmit a járványhelyzet alakulásáról az önkormányzati intézményekben. Ami azért furcsa, mert közben egész részletes adataik voltak róla
Az adott intervallumban többször is kértünk adatokat a járványhelyzet alakulásáról a győri bölcsődékben és óvodákban, és két alkalommal kaptunk is erről adatokat, amelyeket később már csak a COVID-híradóban ismertetett Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz), vagy Pergel Elza alpolgármester (KDNP) – ami szintén azt jelzi, hogy a város vezetése valahonnan birtokában volt ezeknek az adatoknak.
Nagy kérdés tehát, hogy ha a városháza nem volt adatgazda ezekben a kérdésekben – legalábbis annyira nem, hogy egy érdeklődő állampolgárnak kiadja az adatokat –, akkor honnan tudtak mégis vonatkozó adatokat mondani nekünk, amikor éppen ezekről a kérdésekről érdeklődtünk?