Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon – derül ki a 24.hu cikkéből, amelyben az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Dr. Raátz Judit válaszolt a lap kérdéseire.
A Nyelvtudományi Intézet a Miniszterelnökségtől kapja meg a névkérelmeket, és jogszabály határozza meg, hogy 30 napon belül szakvéleményt kell írniuk arról, hogy javasolják-e az adott nevet anyakönyvezésre, amit minden esetben indokolniuk kell. Idén kétszer annyi kérelmet kaptak, mint a korábbi években, Raátz szerint azert, mert otthon ülve nagyon sok ideje volt az embereknek neveken gondolkodni.
A 24.hu cikke szerint intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, és mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat.
A kérelmezők négy százaléka egy külföldi nevet szeretne idegen helyesírással írni, de a szabályok szerint ezeket csak magyar helyesírással lehet írni. A cikkből az is kiderül: gyakori az úgynevezett uniszex nevek engedélyezésének kérelmezése, de ezt itthon szintén jogszabály tiltja. Ennek ellenére többen kérnek ilyen neveket, mint például a Lee, a Nermin vagy az Éden.
A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt, idegen eredetű. Ilyen például a 2020-ban elfogadott női nevek közül a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella, az angol Héli. A férfinevek között szintén találunk arab (Oszama, Latif, Farisz, Fadi), német (Randolf), angol (Lex, Szkott), ónorvég (Ejnár) és héber (Raziel, Zetár) neveket. Egy tavaly évközepi összesítésben feltűnt már egyébként az Akhilleusz, A Gyűrűk Urából ismerős Éovin, az orosz Ánya, a Kálvinó és a Peng név is.
A cikkből kiderült az is: egy szülőpár a Pandémia nevet szerette volna a kislányának bejegyeztetni, a nevet nem javasolták anyakönyvezésre.
