A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.
Stumpf Istvánt az Országgyűlés 2010. július 23-án választotta az Alkotmánybíróság tagjává - az akkori jogszabályok szerint - kilenc évre, mandátuma 2019. július 22-én járt le. Az alaptörvény szerint 15 tagú testületnek jelenleg 14 tagja van.
Handó Tündét 2011. december 13-án választotta az Országgyűlés az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé. Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban, 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt.
1986-tól fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991 május 1-jétől pedig kinevezett bíró volt, és 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén, 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró. 1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.
Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét.
A jogszabály szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktorai), vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához a jogász végzettség szükséges - olvasható a törvényben. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje - 2011 óta - tizenkét év, és nem választhatók újra, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választott újra.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel az, hogy az Ab-nek nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt vezető tisztségviselője volt, valamint az sem, aki állami vezetői tisztséget töltött be.
Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, csak az alaptörvénynek és a törvényeknek vannak alárendelve.
