Az alig két éve átadott szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS tudományos tanácsadó testületének három tagja március 27-én váratlanul és azonnali hatállyal lemondott tisztségéről - tudta meg a Qubit. A három kutató fontos észrevételeke tett felmondólevelében az intézmény és a tudományos élet jövőjéről Magyarországon.
A három neves ftudós Faigel Gyula magyar szerkezetkutató akadémikus, Reinhard Kienberger, a Müncheni Műszaki Egyetem és Gerhard G. Paulus, a jénai Friedrich Schiller Egyetem fizikusa. A felmondólevelükben azt írják, hogy veszélybe került az intézmény jó híre és tudományos küldetése, miután februárban új vezetőt kapott az intézmény. Nem nevezeték meg, de Jakab Lászlóról van szó, akinek korábban kizárólag pénzügyi és bankszektori tapasztalata van. Ez hamar oda vezetett, hogy:
- Egyetlen ember végzi az intézmény munkájának kiértékelését, személyében pedig súlyos összeférhetetlenség áll fenn
- Kiértékelés nélkül is elindítanak tudományos projekteket közpénzből (ehhez vezetői engedély kell)
Jakab megérkezésekor egy saját átvilágító testületet hozott létre, amely a három vezető tanácsadó szerint nem felel meg a nemzetközi tudományos elvárásoknak. A testületet Jakab egy kinevezettjére bízta.
A kormány márciusban két nagy projektet is az ELI-ALPS-hoz rendelt, amelyről nem egyeztettek a tudományos közösséggel, ezek összértéke 23,9 milliárd forint.
Pont mint az MTA-nál
A három kutató rögzíti felmondólevelében, hogy az új vezetésnek politikai színezete van. Az azóta meghozott kormányzati döntésekkel együtt szerintük látható, hogy milyen veszélyei vannak a hazai tudományos életben a kormányzat nyomulásának, ami hasonlóan csapódhat le az MTA kutatóintézeteinek kormány által erőszakolt átalakítása során.
Ahogy arról beszámoltunk, a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai minisztérium elvonta az MTA költségvetésének kétharmadát, amelyből a kutatóintézeteket finanszírozná az MTA. A lépés lényege, hogy kierőszakolják, hogy a kormány érdemben döntési pozícióba kerüljön arról, hogy milyen kutatásokat finanszíroznak az országban, eddig erről az MTA döntött egyedül, autonóm módon. Fontos kiemelni, hogy Palkovics ezt a magyar kutatás-fejlesztés rossz teljesítményével indokolja, noha az MTA kutatóintézetét független bizottság is Európa legjobbjának tartja.
A kormányzati célok egyik lehetséges háttere, hogy egyre nagyobb pénz kerül Európában az kutatási, fejlesztési és innovációs projektekre, az EU következő költségvetési ciklusában is ezt a keretet tervezik a legjobban növelni. A kormány a terjeszkedésével elérni, hogy ők oszthassák szét ezeket a pénzeket a hazai tudományos életben, nem pedig a szakma.
Hatalmas összegekről dönthet a kormány, ha maga alá gyűri az MTA-t
Unyatyinszki György Egy nagyon valószínű ok, amiért a kormány utazik az Magyar Tudományos Akadémia forrásaira. Harcot hirdetett az akadémia forrásaiért az MTA elnöke, Lovász László - ezt maga nyilatkozta szerdán az ATV-nek. Az MTA korábban több mint 40 milliárd forintból működött egy évben a kutatóintézeteivel együtt, illetve ehhez társultak kutatási pályázati források, nagyrészt uniós finanszírozással.
