Négyszeres volt a túljelentkezés tavaly a legtöbb kollégiumi férőhelyre az országban, vagyis az olcsóbb lakhatást igénylő hallgatók háromnegyede kénytelen az egyre drágább albérletpiacon megoldást találni, noha stabil keresettel nem rendelkeznek - ezt a súlyos problémát járta körül csütörtök esti kerekasztal-beszélgetésén a Habitat for humanity lakhatással foglalkozó civil szervezet az ELTE TÁTK-on.
De kicsit nézzük meg, hogy miért is ekkora teher a lakhatás: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2016-os adatokon nyugvó felmérése szerint - településtől függően - a hallgatóknak legalább 80-100 ezer forintos költségük keletkezik egy adott hónapban. Ez az utazási, lakhatási és étkezési, illetve a tanulmányokhoz kapcsolód költségek mellett minimálisan kultúrára fordított kiadásokat fedi le - de a felméréssel kapcsolatban többször hangsúlyozta a szervezet, hogy ezek az összegek csak legspórolósabb megoldásokkal jönnek ki. Emiatt rengetegen kénytelenek dolgozni egyetem mellett, amit csak a tanulás rovására tudnak a legtöbben megtenni.
Az Eurostat 2017-es adatai szerint a kollégiumban élő hallgatók kevesebb mint harmada, az albérletekben élőknek viszont kétharmada dolgozik Magyarországon. Ebből is látszik, hogy mennyire meghatározó az olcsó lakhatás.
- hangsúlyozták többször is a Habitat szakértői. Az áremelkedés mellett az ingatlapiac felpörgése mellett az is befolyásoló tényező, hogy rengeteg lakástulajdonos váltott rövid turisztikai kiadásra, például AirBnB-re. A hosszútávú albérletpiac tehát szűkült (ez önmagában árfelhajtó hatású), az ingatlanárak növekedése pedig a tulajdonosokat is a gyorsabb megtérülés, azaz az bérlet emelés felé hajtotta,
Fontos megjegyezni, hogy a különösebb munkatapasztalattal nem rendelkező, a főleg részmunkaidős diákmunkából élők havi keresete 80 ezer forint körül alakul, azaz egy szoba bérlése is lényegében felemészti a keresetüket. A fővárosban például egy átlagos 1,5 szobás albérlet bérleti díja 150 ezer forint, ami három bérlő esetében is fejenként 50-50 ezer havonta, rezsi nélkül.
ami részben megmutatkozik abban is, hogy a lakosság kevesebb mint 3 százalékát teszik ki az aktív hallgatók, ami messze az uniós átlag alatt van.
A Habitat szerint a legjobb megoldás a kollégiumi férőhelyek bővítése lenne, amire van is kormányzati szándék. Azonban egyelőre nem látható, hogy az új férőhelyek pontosan mikorra készülhetnek el, eddig csak a meglévő kapacitások felmérése és az bővítések hatástanulmányáig jutott a kormányzat. Alternatívaként a szociális ösztöndíjak, illetve a lakhatási támogatások kiterjesztését és emelését javasolják. A támogatások jelenleg csak az államilag finanszírozott képzést végzők számára elérhető jelenleg.
A szervezet további ötleteket is megfogalmaz:
- adókedvezményt adni azoknak a tulajdonosoknak akik hallgatóknak (illetve a szintén kiszolgáltatott családosoknak) adnak ki albérletet
- az üres lakásokat keményebben adóztatnák, hogy a lakásspekuláció helyett az albérletpiac felé tereljék a tulajdonosokat
- kedvezményeket biztosítanának azoknak a bérbe adóknak, akik a piaci ár alatt adják ki lakásukat hallgatóknak (illetve családosoknak)
