Gyorsan szeretnének pontot tenni az első hajléktalanperre a hatóságok, ezzel magyarázható az, hogy már pénteken tárgyalásra tűzték egy férfi, valamint egy a 61 éves nőnek az ügyét, akit október 17-én a rendőrök eljárás alá vontak, mert az utcán akart (illetve ott tudott) aludni.
Az első tárgyaláson a férfit a bíróság figyelmeztetéssel büntette, ami azt jelenti, hogy legközelebb már akár elzárással is büntethető lesz. A 6360 forintos perköltség megfizetését is a hajléktalan férfinak kell állnia, 30 napon belül. Ha nem fizet, akkor külön bírsággal sújtható, illetve leültethetik vele börtönben is.
Nem sokkal utána, kezdődött a következő per egy nő ügyében: szerdán Budapesten a Feneketlen-tó melletti parkban igazoltatták E. Emíliát, aki begyűjtötte harmadik figyelmeztetését is a rendőröktől, mert "életvitelszerűen, nem rendeltetés szerint használta a közterületet". Mivel a hétfőn életbe lépett jogszabályok szerint három figyelmeztetés után ezért szabálysértési eljárás indulhat a hajléktalanokkal szemben, illetve elzárással is büntethetők, a rendőrök a nőt előállították a Gyorskocsi utcai fogdában.
A nő kutyáját a Segítő Angyal szervezet egy telepre szállította, a holmiját pedig az FKF munkatársai szállították el. Mint kiderült, a hatóságok kezdeményezték Emília foglalkoztathatóságának vizsgálatát is, arról orvosi szakvéleményt kértek, de az a szűkös határidők miatt nem készült el a bírósági tárgyalásig. Emília ugyanis arról nyilatkozott, hogy ledolgozná a büntetését. Beszélt arról is, hogy jelenleg nincs állandó lakcíme. A bíróság a védelem indítványára nem szüntette meg az előzetes letartóztatást.
Emíliát az Utcajogász szakmai szervezet képviseli a bíróság előtt. A nő egyébként panaszt tett az ellene indult eljárás ellen, szerinte nem tett semmit, amit tiltana a törvény. A bírságon Emíliát egyébként nem a tárgyalóteremben, hanem a szomszédos helyiségben helyezték el.
A nő kamerán keresztül tartja a kapcsolatot a bíróval és az ügyvédjeivel. Kiemelendő, hogy a hajléktalanok esetében a tárgyalásra vonatkozó szabályokat úgy alakították ki, hogy nem kell egy teremben lennie a bíróval a tárgyaláson. Hasonló eljárást az illegális bevándorlók ellen folytatott eljárásokban is alkalmaznak.
A bíró nem sokkal a kezdés után szünetet kellett elrendelnie, ugyanis a hajléktalan nő egyeztetni akart vallomásáról a tárgyaláson, de ugyebár nem voltak egy teremben.
A folytatásban megkezdődheted Emília vallomástétele. Mint kiderült, a nő a korábban rendszerváltozás idején gyorsíróként is dolgozott, többek között a Belügyminisztériumban, illetve egy bizományiban dolgozott. Később szerencsét próbált az Egyesült Államokban, ahonnan szülei halálakor tért vissza. Utána azonban nem volt szerencséje, egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, többek között takarításból élt.
Tavaly került igazán bajba, mikor meghalt az eddigi élettársa. A férfi családja nem járult hozzá, hogy továbbra is a lakásban éljen, onnan hajléktalanszállóra ment.
- mondta az asszony, akinek ráadásul a kutyája is hiányzott, ezért is döntött öt hónapja amellett, hogy az utcán fog inkább élni. Azt állítja, hogy törekszik arra, hogy ne maradjon hajléktalan, sokan segítettek is neki, főleg ruhákkal.
Az egész ellene indult eljárás legkülönösebb pontja, hogy miért kezdtek el vele szemben intézkedni a rendőrök. Emília vallomása szerint egy vörös hajú nő pécézte ki magának, aki korábban a rendőrségen dolgozott, ő hívott járőrt. Az első alkalommal a rendőrök arra kérték, hogy zsákolja be a dolgait (ezek a frissen kapott ruhák voltak főleg), illetve próbáljon meg elmenni. Éjszaka azonban a nő ismét megjelent, szétszórta Emília ruháit a földön. Később újra járőröket hívott rá, sokáig kamerázta is, amíg Emíliával szemben intézkednek.
A vád képviselője szerint azonban minden körülmény azt igazolja, hogy Emília "életvitelszerűen" volt az utcán. Mivel a törvényi kitételek szerint ez szabálysértés, ezért jogszerűnek tartják a nő előállítását.
Emília védője szerint fel kellene függeszteni az eljárást, hogy kikérjék az Alkotmánybíróság álláspontját (ezt nem kérte Áder János köztársasági elnök, pedig tehette volna a törvény aláírása előtt - a Szerk.). Fontos körülményként említette, hogy bár a törvény előírja, hogy a hajléktalanoknak a szállókat kellene igénybe venniük, de a szakmai becslések szerint 15-30 ezer hajléktalanra 9500 férőhely jut a szállásokon, ráadásul a szállókat a szabályok szerint önkéntesen vehetik igénybe. Emília ingóságainak elkobzása sérti a magántulajdont, illetve szabad mozgásában is korlátozza az új jogszabály, mert lényegében kitiltották a közterületekről - tette hozzá az ügyvéd. Azt is kiemelte, hogy védence jogszerűen tartózkodik az ország területén, közveszélyt nem okoz azzal, hogy az utcán tartózkodik. A védelem leszögezte, hogy Emlíliának sérültek az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai is. Amennyiben nem függesztik fel a tárgyalást, akkor a vád elutasítását kérte a nő ügyvédje.
A bíróság zárt ülésen hozta meg végül ítéletét, amelyben elmarasztalták Emíliát, aki figyelmeztetést kapott. Amennyiben ismét előálítják a nőt, akkor - a mostani fogva tartást nem számítva - börtönbe is kerülhet.
Nálunk börtönbe viszik, Párizsban a városházára engedik aludni a hajléktalanokat
Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere ezen a télen megnyitja a városháza, a kerületi polgármesteri hivatalok, valamint nagyobb középületek dísztermeit hajléktalanok elszállásolására - jelentette be a Le Journal du Dimanche (JDD) című hetilapban megjelent interjúban. "Mintegy háromezer sürgősségi szálláshely hiányzik a fővárosban. Megígértem, hogy a város megteremti a felét.
