Nem tartja megalapozottnak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításait a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), mely pénteken azt a megállapítást tette, hogy 2013 és 2016 között az összes állami fenntartású felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata szabálytalanul működött. Az ÁSZ nyolc egyetemi hök állami támogatásainak kifizetését felfüggeszti – írtuk korábban.
Gulyás Tibor, a szervezet elnöke megkeresésünkre azt mondta, hogy az ÁSZ olyan esetekben is szabálytalannak tekintette egy-egy intézmény teljes hök szervezetének működését, ha az intézmény egyetlen karán valamilyen hiányosságot talált. Tudomása van arról is, hogy olyan intézményben is illegitimnek ítélte meg a hök működését az ÁSZ – mondván, hogy nem szavazott a hallgatók legalább 25 százaléka –, ahol valójában rendre 45-46 százaléka szavaz a hallgatóknak a képviselőkről.
Felfüggesztik nyolc egyetemi HÖK állami támogatását súlyos szabálytalanságok miatt
Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatai nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között, ezért nem álltak fenn a törvényben biztosított jogköreik használatának feltételei - közölte pénteken az Állami Számvevőszék. A további megállapításaik: A törvény szerint a hallgatók legalább 25 százalékának kell választania a képviselőket, ez nem valósult meg, a választások lényegében érvénytelenek számtalan esetben.
Arra a kérdésre, hogy ezek az adatok miért nem stimmelnek, azt válaszolta, hogy az egyetemek adatbekérése is hiányos, viszont ők továbbítják azokat az ÁSZ-nak a vizsgálat során.
A HÖOK egy közleményt is kiadott, amiben sérelmezik, hogy nem volt lehetőségük részt venni az ÁSZ pénteki sajtótájékoztatóján, hogy ott reagálni tudjanak. Hangsúlyozzák, hogy szerintük
A szervezet szerint a 117 oldalas jelentésben foglaltak nincsenek alátámasztva. A jelentés melléklete egyébként tartalmazza az intézmények kifogásait, illetve az ÁSZ arra adott válaszát. Az általunk is megtekintett dokumentumban a legtöbb esetben az ÁSZ arra hivatkozva minősíti szabálytalannak az egyetemi működését, hogy például választási jegyzőkönyvek hiányoznak, noha a főbb adatokat megküldték az egyetemek, de azok így részleteiben nem ellenőrizhetők. A Szent István Egyetem esetében előfordult olyan is, hogy a Gazdaságtudományi kar megküldött 2013. évi választási jegyzőkönyve szerint mindössze 17 százaléka szavazott a hallgatóknak, mégis érvényesnek tekintették a választást az intézményben. Ezt az ÁSZ nem fogadta el, viszont az egész egyetemre vonatkozóan – a Gulyás Tibor szerint túlzó módon – állították, hogy szabálytalan.
„A vizsgálat eredményei azonban ennél is súlyosabbak”
– hívta fel a figyelmet a HÖOK. Ha valóban úgy tekintenénk arra, hogy az összes felsőoktatási intézmény hökje szabálytalanul jött létre és nem volt jogköre részt venni az egyetemi döntéshozatalban, akkor 2013-2016 között az összes kari és szenátusi szavazás érvénytelen lenne, hiszen ott is szavazhatnak a hallgatói képviselők. Vagyis az egyetemi vezetés, a szenátus, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is mulasztást követett el, ha ez a helyzet kialakult, tehát a hallgatói szervezet szerint nem pusztán a hökökkel lehetnek problémák ebben az esetben, hanem a teljes magyar felsőoktatási rendszerrel. Ez szerintük felveti a kérdést, hogy az Állami Számvevőszék módszertanával van-e probléma?