Valószínű 2020 szava lesz a koronavírus. Egy pillanat alatt hódította meg a világot és vált messzi ismeretlenből közeli ismerőssé. A koronavírussal készítettünk képzelt riportot.
Hogyan szeretné, hogy szólítsam: COVID-19 vagy maradjunk a mindenki által kért koronavírus mellett?
Ha kérhetem inkább szorítkozzon az utóbbira. Sokkal egyszerűbb és gördülékenyebb lesz így a beszélgetés.
Akkor kedves koronavírus, miért pont Kínát választotta fertőzése központjául?
Ez roppant egyszerű kérdés. Ha jobban belegondol, a Föld közel 7,5 milliárd emberének hetede itt él. Nem is lehetne ennél jobb célpontot választani egy világszintű járvány kirobbantásához. Bár gondolkodtam még Indián is, de a kínaiak úgyis szeretnek minden felé utazgatni, valamint az emberek is előszeretettel választják célpontként a világ legnagyobb országát. Amúgy nézze csak meg a karján lévő órát, a pólója címkéjét, a cipője lapját. Minden Kínából jön. Ennél frappánsabban ki sem tudtam volna találni. Ez minden kezdete és talán minden vége.
Mit gondol, mennyire járul hozzá az Ön gyors terjedéséhez az, hogy 2020-at írunk?
Ó nagyon is segített nekem ebben a modern világ. Gondoljon csak bele! Egy pestisnek vagy egy leprának a maga idejében lehetősége se lett volna ilyen méreteket ölteni. A tömegközlekedés, a repülőjáratok, az összezsugorodott világ. Van ennél jobb móka? Felébredek Japánban és Németországban alszom el. Kipattan a szemem Olaszországban és délután a svédeknél étkezem asztalról.
Hogyan került az emberre? Úgy hallani valaki megevett egy denevért, amin éppen csücsült, vagy tán biológiai laborból szabadult ki?
Badarság! Kínában más az életvitel, mint Európában. Ázsiában az emberek közelebb élnek az állatokhoz, mint az öreg kontinensen. Nem volt itt semmilyen izgi falat, vagy egzotikus sushi maki, egyszerűen átpattantam az emberre és kész. Amúgy nem tudom mi ez a nagy cécó, már a 60-as években kimutatták egy variánsomat az emberben, most meg sokaknak újként hatok.
Komolyan beleszól az emberek hétköznapjaiba, ez nem zavarja?
Most erre mit mondjak? Az emberiség régen nézett utoljára szembe olyan járvánnyal, mint én. Vírus vagyok, ami nem más, mint vírus. Ezt annak idején Lwoff állapította meg. Amúgy nem én kértem az embereket, hogy terjeszkedjenek, hatoljanak be a dzsungel mélyére, vagy éppen irtsanak ki mindent, ami a bolygó stabil életének létfontosságú eleme.
Ön tehát magukat az embereket hibáztatja azért, hogy elvesztették a kontrollt?
Nem tudom van-e ebben hibás. Minden esetre a globális könnyelműség nem nehezítette meg a terjedésemet. Közel 700 évvel ezelőtt Pestis baktérium rokon volt az utolsó, aki miatt komolyabb figyelem fordult a mikrovilágra. Az emberek hamar rájöttek, hogy HIV unokatestvérem hogyan fékezhető meg, de még ő sem volt elég intő jel arra, hogy felfogják, mi járványok is a hétköznapok részesei vagyunk.
Lássunk világosan! Magyarországra tényleg egy migráns vállán suttyant be?
Ugyan kérem! Többször próbálkoztam, de végül a kerítés utamat állta. Tisztességes úton, letelepedési kötvénnyel érkeztem.
Azt tudja, hogy a hétvégén pont Ön miatt nem rendezik meg a kedvenc zenekarom koncertjét?
Valóban? Nem tudtam. Most mit mondjak erre? Hogy sajnálom? Nyilván műanyag poharakból itták volna a csapolt sört és a bejárat előtt egész szőnyeget képeztek volna az elszórt cigicsikkek. Most, hogy így végig gondoltam, tényleg sajnálom a zenei élmény elmaradását.
Beszéljünk komolyabb témákról, és maradjunk itt Magyarországon. Valóban több embert fertőzhet meg, mint amennyi gyógyításának kapacitása van az egészségügynek?
Megfordítanám a kérdést: sarokba tudom szorítani azt az országot, amelyik rendezte már a nyugdíj helyzetet, a szociális szférát, szinte átláthatatlanná szőtte a szociális hálót, és mindezek után még a labdarúgást, a nemzet “sikersportágát”, is annyi pénzzel támogatja, amiből az ország összes rászorulójának életét jobbá tehetné? Na, ugye, hogy nem!
