A Sabaria Cipőgyár 1987 nyarán lobbant lángra, a szeles időben a tűz gyorsan terjedt. A katasztrófa viszonylag jól dokumentált. Két évvel ezelőtt fotókiállítást nyitottak, az oltásban résztvevők emlékeztek. De mindig előkerülnek újabb képek a sufniból, vagy egy elfelejtett, porosodó dobozból.
Egy szemtanú szolgált néhány képpel, de legalább ilyen érdekes emlékezése a csaknem 33 évvel ezelőtti eseményre. Mint mondta, ismerőse fotózott, aki a tűz láttán hazarohant a gépért, a nagy buzgalomban még a nadrágja is elszakadt. A nagy zűrzavarban még az égő gyár elé is bejutott, de a tűzoltók elküldték. A szemtanú szerint a tűz gyorsaságával terjedtek a hírek, a város lakói gyorsan megtudták, hogy nagy a baj.
„Délután volt, egyszer csak azt vettem észre a főtéren, hogy büdös a levegő. Pedig fújt a szél. Azt gondolta, hogy valahol gumit égetnek, ez akkor bevett szokás volt a város egyes részein. De a füst egyre sűrűbb és fojtogatóbb lett. Előkerültek a zsebkendők, sokan köhögtek, a napot is alig lehetett látni. Ekkor kiáltotta valaki, hogy ég a gyár. De melyik gyár? Akkor húsznál is több volt Szombathelyen. Hát a fűrészek! (A Falcot hívták így a szombathelyiek). Meg is indultak arra felé, de egy bicikliző nő elmondta, hogy a cipőgyár ég, onnan hajtott ide. Ekkor már visítottak a szirénák, mi meg elkezdtünk felfelé futni a Kossuth Lajos utcán".
Az emlékező szerint nagy tömeg volt már a Perint partján, a gyár óriási füsttel égett. Egymást érték a tűzoltóautók, megjelent a karhatalom is. Ők terelték egyre hátrább az embereket.
„Ami nekem feltűnt, az a csend volt, mármint az emberek csendje. Ott áll több száz, vagy ezer ember és semmi duma, pusmogás, vagy ilyesmi. Csak álltak és nézték a lángoló gyárat. Talán sokkot kaptak, nem tudom, De ma is borzongok, ha ez a kép jut eszembe."
A cipőgyári tüzet végül megfékezték, de a parazsak napok múlva is izzottak. A kár felszámolása viszonylag gyorsan ment. Ekkor még senki sem gondolta, hogy rövidesen újabb trauma jön, amely rosszabb lesz, mint a lángok voltak. A szovjet exportra termelő cipőgyár a rendszerváltás után nem tudott alkalmazkodni a valós piaci viszonyokhoz, több kézen is átment, végül bezárt, 2 ezer ember veszítette el munkahelyét. Most éppen átépítik, a több mint százéves munkakultúra utolsó tárgyi emlékei is eltűnnek. Talán csak a nagy tűz emlékezete marad majd meg.
Szólj hozzá!
Az elnök-vezérigazgató videóban reagált a polgármester kijelentéseire.
Beszélgetés egy festményről a Café Kultúrban, és több izgalmas időszaki kiállítás vár mindenkit Győr belvárosában.
Hiába akarja érvényesíteni a kölcsönadott 200 millió forint és kamatainak visszafizetését a cég, az állam védőpajzsot nyújtott a sportszervezetnek.
Korábban Kondora polgármester azt mondta, azért nem kapnak uniós pénzt a sótonyi körfogalomra, mert fejlett településnek számítanak. Most mégis uniós forrásból történő útfejlesztéseket jelentettek be.
„Az idő halad, a becsület fogy” - a múlt heti közgyűlés margójára.
Manapság a stressz életünk elválaszthatatlan részévé vált, mégis sokan nem is sejtik, milyen hosszú távú egészségügyi kockázatokat rejthet magában.
Nem tudni ki a megrendelő, a kutatás a mai napig nem került nyilvánosságra az intézet weboldalán, és nem készült felmérés arról, hogy mi van akkor, ha Vámos, Rápli és Czeglédy neve is ott van a szavazólapon.
5 órakor a Vásárcsarnoknál bárki, bármit kérdezhet. Állítólag.
Ingatlanja, autója azonban továbbra sincs a parlamenti képviselőnek.
A városi cég szerint a kérdések veszélyeztetik a működést.
A GYSEV folyamatosan figyeli a kialakult úthibát.
Ezt az alá a videó alá sikerült kommentelnie, amely súlyos személyiségi jogokat sértve, állítólagos bűnöket sorol fel egy Lázárinfón résztvevő demonstrálókkal kapcsolatban.
A polgármester és a győriek csak várnak és várnak.
Korábban kezdi a kézbesítést a Magyar Posta, a kifizetések egy utalványon érkeznek.
16 millió forintos költséget vesz le az önkormányzat válláról.
Éveken át a veszteséges önkormányzati vállalkozást használták fel túlárazott és indokolatlan szerződésekhez.