Depressziót és demenciát okozhat, ha az időseknek még sokáig egyedül kell maradniuk

ugytudjuk.hu 2020-12-12 11:51:46
Magyarországon a 65 év felettiek egyharmada egyedül él.

Azt már mindenki tudja, hogy a koronavírus-járvány leginkább az időseket, a 65 év felettieket veszélyezteti. Az (időközben eltörölt) idősávos vásárlás és a maszk viselése a legegyszerűbb módja a védelmüknek, de mindez távolságtartás nélkül keveset ér. Ennek azonban további negatív hatásai lehetnek. 

A társas elszigeteltség ugyanis szintén komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, főleg az említett korosztálynál. Növelheti több szívbetegség, a depresszió vagy a demencia kockázatát, de a Brigham Young Egyetem kutatója, Julianne Holt-Lunstad egy 2015-ös tanulmányában arról számolt be, hogy a tartós elszigeltetség 29%-kal növelheti a halál veszélyét is. 

Ez utóbbi ugyan megfoghatatlannak hangzik, ám máris érthetőbb, ha példaként vesszük Megan Kaye, A stressz pszichológiája című könyvének azt a részét, ami az érzelemközpontú stresszkezelést tárgyalja. Kaye érzelemközpontú megküzdést javasol minden olyan stresszhelyzetre, ami olyan szituációból fakad, amire nincs ráhatásunk. Ennek az alapja pedig a társas kapcsolatokra épül, legyen az baráti-, vagy családi. 

A társas kapcsolatoknál érdemes a fizikai kontaktusról is szót ejteni, hiszen már akár egy ölelés is csökkenti a kortizol szintet és a vérnyomást, fokozza az oxitocin és a dopamin kiválasztását is. 

A dopamin és az oxitocin talán a két legismertebb neurotranszmitter (ingerület átvivő vegyület). A dopamin főleg az agy jutalmazási funkcióiban játszik szerepet, mivel örömöt stimulál, ezért gyakran ösztönzőleg hat az emberre - például tanulás esetén. Az oxitocin a központi idegrendszerben szintén neurotranszmitterként működik, ám a központi idegrendszeren kívül hormonként van jelen. Főleg fizikai kontaktus hatására szabadul fel, öröm- és boldogságérzetet okoz, szerepet játszik a bizalom és a kötődés kialakulásában, de többek között fájdalomcsillapító hatása is van. Mindez egy erőteljesen lebutított magyarázat, ám segít megérteni, miért is olyan fontos, hogy megfelelő mértékben termelődjön a szervezetben.


Holt-Lunstadt kutatása is megerősíti Kaye elméletét, a laboratóriumi vizsgálatok szerint a társaság a stressz szív- és érrendszerre gyakorolt hatásait is lényegesen csökkenti - ezt némiképp árnyalja, hogy a kutató szerint ehhez már az is elég lehet, ha az érintett tudja, hogy számíthat valakire, az illetőnek nem kell fizikailag jelen lennie. Itt azonban továbbra is hiányozhat a már korábban említett fizikai kontaktus, ráadásul az idősebb korosztálynak nehézkes lehet az okoseszközök használatával együtt járó, csökkent mértékű kommunikáció, hiszen ott nem tudnak annyira olvasni a nonverbális jelekből sem. 

A magyarországi helyzet azonban ennél is siralmasabb, derült ki az MTA két munkatársának, Messing Verának és Ságvári Bencének kutatásából. Ennek alapjául a 2011-es népszámlálás és a 2015-ös KSH által készített lakásfelmérés adatait vették, amiből kiderült, hogy

Magyarországon a 65 év felettiek harmada egyedül él. 

Ezt az adatot vetették össze az European Social Suervey Eurpoean Research Infrastructure Consortium adataival - ez az intézet több, mint harminc európai ország életmódját vizsgálja. Mindebből az derült ki, hogy a 65 év felettieknek mintegy 60 százaléka egyáltalán nem él társasági életet, tehát nincsenek kapcsolataik rokonokkal, barátokkal. Ságvári azt mondja, európai összehasonlításban a magyar idősek kifejezetten zárkózottak. Ők ugyanis társas életnek a felmérések alapján például a boltba járást gondolják, ám a járvány miatt az effajta kapcsolatteremtési lehetőségek is beszűkültek. Ságvári szerint az, hogy az önkormányzatok és a civilek segítenek a rászoruló időseknek az élelmiszer és a gyógyszerek beszerzésében, mindenképp jó kezdeményezés, de a kutatók úgy gondolják, fel kell készülni a pszichés következményekre is. 

„Az volt a célunk ezzel a vizsgálattal, hogy felhívjuk rá a figyelmet: a jelenlegi bezártságot az idősek pszichésen is nagyon nehezen fogják viselni”

– mondta Messing Vera. Úgy gondolja, erre az online pszichológiai szaktanácsadás lehet a megoldás, és fontos, hogy ennek hiányában legalább a telefonos kapcsolattartás legyen rendszeres, akár az önkormányzat részéről is. 

Szólj hozzá!

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.

Kuznyecov: minden győri álma a feljutás

A második helyen álló győriek hátránya hét pont a listavezető Nyíregyháza mögött, utánuk azonban nagyon szoros a mezőny.

LMP: nem halogatható a béremelés a felsőoktatásban!

Kanász-Nagy Máté értékelése szerint a kormány "magára hagyta" a felsőoktatásban dolgozó oktatókat és kutatókat.