A fejlesztéshez 1,63 milliárd forint többletforrás biztosít a kormány a Debreceni Egyetem javára, és 369,97 millió forintot kap a Nemzeti Népegészségügyi Központ az idei költségvetésből - írja a Telex.hu.
Májusban írt alá együttműködési megállapodást a két intézmény a vakcina fejlesztésére. Az Emmi májusi közleménye szerint akkor még úgy számoltak, hogy októberben elindulhat a vakcina kisszériás gyártása.
A kutatás első fázisában először kiválasztották azokat a vírustörzseket, amelyeket fel kell használni a fejlesztés során, majd tesztelik azokat a sejtkultúrákat, amelyek a leginkább alkalmasak a vakcina kifejlesztéséhez. Ezután hatékonyságvizsgálatokat végeznek, majd megkezdődtek az állatkísérletek.
Az Index cikkéből kiderül, hogy a technológia feltehetőleg az eddig itthon bevált módszer lesz, vagyis teljes, de elpusztított, és így fertőzésre és szaporodásra képtelen vírust tartalmazza majd egy immunreakció-erősítő adalék mellett. Ez a technológia az antitestképződés mellett a sejtes immunitásra is alapoz, melynek fontosságát egyre több tanulmány hangsúlyozza, és a tüskefehérjén kívül a vírus teljes felülete ellen várható antitesttermelés.
