Pár napja írtunk róla, hogy Ungár Péter az LMP parlamenti képviselője írásbeli kérdést tett fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Az EMMI nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete most egy friss cikkben szedi darabokra Rétvári válaszát, lábjegyzetekkel írják meg, hogy szerintük mi is van egy-egy válasz mögött. Rétvári válaszai után dőlt betűkkel szedve jelenítjük meg a KKDSZ kommenjeit.
Rétvári azt írja, hogy idén 6%-os béremelést hajtanak végre a szektorban, ami 2020 január 1-ig visszamenőleg meg is kapnak a művészeti szervezeteknél, közművelődési intézményeknél és közgyűjteményekben foglalkoztatottak. - Hogy kerülnének kedvezőbb helyzetbe, amikor mindenütt csökkentik a munkaidejüket és a fizetésüket? Még a 6% sem pótolja ezt a csökkentést. Ennek megfelelően félő, hogy az átsorolásnál és a kirúgásoknál ez, a veszélyhelyzetre való hivatkozással meghozott csökkentés jelenti majd az átsorolásnál a bázist.
Az államtitkár azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy európai viszonylatban Magyarországon a legmagasabb a GDP arányos támogatása a kultúrának. Mi 1,5%-ot fordítunk támogatásra, míg az európai átlag mindössze 0,6%. Idén 578 milliárd forintot költ el a kormány a kulturális szektorra. - A presztízsberuházásokkal együtt, amelyek nem a közgyűjtemények gyarapodását és főleg nem a munkatársak anyagi megbecsülését segítik.
Rétvári azt is felhozza, hogy az elmúlt 10 évben mennyi kulturális beruházás valósult meg az országban.Példának hozza fel a Nemzeti Hauszmann Tervet, a Magyar Állami Operaház rekonstrukcióját és a szolnoki Szigligeti Színház felújítását. - Ezek egyike sem segített a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók megalázott helyzetén. Tudjuk, hogy a beruházások milyen magas többletköltségekkel számoltak/számolnak, ráadásul többnyire a szakemberek véleményének figyelmen kívül hagyásával (legerősebben pl. a “Nemzeti Hauszmanntervnél”)
Rétvári fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2011-ben Magyar Művészeti Akadémia köztestületként állították vissza. - Ahol nem – elsősorban – a kvalitás számít, hanem a lojalitás.
Rétvári kitér arra, hogy a béremelésekről 2019-től kezdve folytatnak tárgyalásokat a szakmai szervezetekkel. - Ez teljesen más kérdés. Az OKSZ 2019-ben, tavasszal több ágazati szakszervezet béremelési igényével jött létre. Hosszú ideig kitért a kormány a tényleges tárgyalás alól. 2020 januártól került sor, még csak az elégséges szolgáltatás meghatározásának tárgyalására, ágazatonként. Béremelésről, átszervezésről stb. nem esett szó. Főleg nem pótolja, hogy a KÁÉT összehívására legutóbb 2016. junius 2-án, Hoppál Péter idején került sor.
Az államtitkár összegzésül azt írja, hogy téves az a következtetés, mi szerint egyeztetés nélkül, hirtelen és rövid határidővel valósult meg a javaslat egyeztetése. - Ez nem igaz, a KKDSZ-szel a reprezentatív szakszervezettel, ahol a törvény által a legnagyobb számban érintettek a kollégák, egyszer sem tárgyaltak, többszöri kezdeményezésünkre sem. Tudunk róla, hogy a Művészeti Szakszervezetek Szövetségét meghívta Fekete Péter webinárium beszélgetésbe, illetve külön az igazgatókkal, külön a szakmaiszervezetekkel ugyanígy tárgyalnak szerdánként 15-15 percet, azonban – úgytudjuk – ezek nem igazi egyeztetések, csak porhintés.
Szerinte egyébként nem a jogviszony megnevezése határozza meg a közösségnek tett szolgálat értékét. - Úgy tűnik, nem ismerik a kjt.-t és a közgyűjteményi területen e körben dolgozók munkáját. A megbecsülést a tisztességes bér jelentené. Egyszerűen nem akarnak több pénzt biztosítani a humán erőforrásra.
