Többször írtunk már róla, hogy húsvét előtt küldte ki a szakmai szervezeteknek véleményezésre a kormány azt a törvényjavaslatot, ami kivezetné a kulturális és közgyűjteményben dolgozókat a közfoglalkoztatotti státuszból. A Semjén Zsolt, tárca nélküli miniszter javaslatán alapuló elképzelés tehát piaci alapra helyezné a kulturális ágazat alkalmazottait, miközben nehezen meghatározható, hogy mekkora is a termelékenysége egy könyvtárosnak, vagy egy levéltárosnak.
Most Ungár Péter (LMP) országgyűlési képviselő írásban tett fel a kérdéseket Semjén Zsoltnak.
- Bajba kerülhetnek valóban a kulturális szféra közalkalmazottai a törvénymódosítással, vagy milyen új lehetőségek nyílnak számukra ezáltal?
- Mi az üzenete annak, hogy a járvány és az ünnepek alatt nyújtották be a törvénytervezetet?
- Milyen hatástanulmányok készültek a törvénymódosítás megalapozottsága céljából?
- Milyen konkrét egyeztetések történtek a szakszervezetekkel és egyéb szakmai szervezetekkel a módosítás benyújtása előtt? Mely szervezetekkel és milyen eredményekkel zárultak az egyeztetések?
- Hogyan tervezi a szférában dolgozók biztos megélhetését biztosítani a kormány? Ki dönti el, milyen mérce határozza meg valamely kulturális dolgozó pozitív tevékenységének a mértékét?
- Tervezik-e kiterjeszteni a törvénymódosítást az orvosokra, ápolókra, illetve a pedagógusokra?
Bár Ungár a kérdést Semjén Zsoltnak címezte, arra mégis az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Rétvári Bence (KDNP) válaszolt.
Rétvári azt írja, hogy idén 6%-os béremelést hajtanak végre a szektorban, ami 2020 január 1-ig visszamenőleg meg is kapnak a művészeti szervezeteknél, közművelődési intézményeknél és közgyűjteményekben foglalkoztatottak.
Az államtitkár azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy európai viszonylatban Magyarországon a legmagasabb a GDP arányos támogatása a kultúrának. Mi 1,5%-ot fordítunk támogatásra, míg az európai átlag mindössze 0,6%.
Idén 578 milliárd forintot költ el a kormány a kulturális szektorra.
Rétvári azt is felhozza, hogy az elmúlt 10 évben mennyi kulturális beruházás valósult meg az országban.Példának hozza fel a Nemzeti Hauszmann Tervet, a Magyar Állami Operaház rekonstrukcióját és a szolnoki Szigligeti Színház felújítását. De a 2011-ben Magyar Művészeti Akadémia köztestületként való visszaállítását is felsorolja.
Rétvári kitér arra, hogy a béremelésekről 2019-től kezdve folytatnak tárgyalásokat a szakmai szervezetekkel.
Az államtitkár összegzésül azt írja, hogy téves az a következtetés, mi szerint egyeztetés nélkül, hirtelen és rövid határidővel valósult meg a javaslat egyeztetése.
Szerinte egyébként nem a jogviszony megnevezése határozza meg a közösségnek tett szolgálat értékét.
