Kedden már az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságában is téma lesz az oltásellenesség, miközben egyre több vélemény szerint is kockázatot jelenthet az oltásellenesség, pontosabban szólva az azokat terjesztő, abból politikai és anyagi tőkét kovácsoló szélhámosok.
A következő napokban várhatóan elérjük a hárommillió beoltottat, miközben már több mint 4 millió ember regisztrált a védőoltásra. A legtöbb immunológus szakember szerint ugyanakkor a nyájimmunitás eléréséhez legalább 70-80 százalékos átoltottságra van szükség, vagyis messze vagyunk még attól, hogy valóban kinyithasson az ország.
Szerencsére az oltási hajlandóság folyamatosan nő, aminek egyrészt a harmadik hullám berobbanása, másrészt a felpörgő oltási kampány miatti pozitív tapasztalatok az oka. A Központi Statisztikai hivatal adatai szerint tavaly év végén még a lakosság alig 15 százaléka tervezte, hogy beoltatja magát (miközben több mint 35 százalék elzárkózott tőle), addig áprilisra nemcsak, hogy megfordult a trend, de többégbe kerültek az oltáspártiak: Az április 9-én nyilvánosságra hozott adatok szerint a lakosság 58 százaléka tervezi, hogy beoltatja magát, míg a vakcinát elutasítók aránya húsz százalékra csökkent.
Az oltásokkal szembeni ellenérzések csökkenéséhez természetesen az is kellett, hogy kiderüljön, senki nem ültet belénk chippet, nem kezdjük el fogni az 5G-t, nem tanulunk meg mandarinul vagy oroszul, és a titkos háttérhatalom sem tervezi, hogy kipusztítja az emberiséget.
Másrészt oltás nélkül biztosan bajos lesz a nyáron sörözni a horvát tengerparton.
Ettől viszont még a magyar politika igenis foglalkozik vele, amit jól jelez az is, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozik a jelenséggel.
Stummer János az Alfahir.hu-nak nyilatkozva közölte, álláspontja szerint bizonyos oltásellenes megnyilatkozások valóban nemzetbiztonsági kockázatnak minősülhetnek, tekintettel arra, hogy az élet védelméhez magasabb rendű jog társul, mint a véleménynyilvánításhoz.
A jobbikos politikus, bár elégedett azzal, hogy végre a testület is foglalkozni fog a koronavírus-járvánnyal és a mögötte meghúzódó jelenségekkel, ám megjegyezte, a kormányzat még ezt a bizottságot sem tájékoztatta arról, pontosan hogyan gondoskodnak a nemzetbiztonsági következmények elhárításáról, legyen szó akár egészségügyi, akár gazdaságpolitikai vonatkozásról.
Fotó: MTI
Stummer szerint „valójában kettős járvány ütötte fel a fejét: az egyik a koronavírus, a másik pedig a fake news, magyarul az álhírgyártás”. Utóbbi ellen pedig „csak úgy lehet védekezni, ha a kormány tájékoztat, tájékoztat, és tájékoztat. Hitelesen, összefüggően, koherensen, és nem össze-vissza kapkodva, érdemi információktól elzárva saját állampolgárait.”
A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint ráadásul pont a kormány titkolózása és az, hogy az „állam hülyének nézte a saját állampolgárarait” vezetett oda, hogy még az oltásellenes mozgalmaknál is mélyebbről származó kétely alakult ki az emberekben.
Nem lehet eléggé fullba tolni a kretént
Ahogyan azt az utóbbi években megszokhattuk, a saját kutatóintézeteivel a lakosságot állandóan monitorozó kormánypártok is gyorsan reagáltak és változtattak a kommunikáción.
A Fidesz - a már megszokott árukapcsolással - ezúttal az oltáspárti kampányt a baloldal állítólagos oltásellenességével kapcsolta össze. Ehhez kapóra jött nekik a Demokratikus Koalíció oldalán nemrégiben még valóban elérhető kínai vakcina elleni petíció.
És bár az aláírásgyűjtés azóta diszkréten elpárolgott az oldalról, ez egy cseppet sem zavarja majd a kormánypárti kommunikációt, így vélhetően a következő hetekben, hónapokban úgyanúgy oltásellenes baloldalról beszélnek majd a kormánypárti politikusok.
A kormánypártok részéről persze valahol érthető az oltásellenességet "ráhúzni" az ellenzékre. Az MSZP-közeli Publicus Intézet felmérése szerint ugyanis az derült ki, hogy a jobboldali szavazók szkeptikusabbak az oltásokkal, mint a baloldaliak.
Eszerint a Fidesz–KDNP szimpatizánsai 51 százaléka válaszolt „inkább igennel”, a szocialistákhoz kötődők 84 százaléka felelte ezt, a jobbikosok, a DK-sok és a Momentumosok körében pedig még a kormánypárti szavazókénál is magasabb volt az oltási hajlandóság aránya.
A válaszok alapján az is kiderült, hogy az összes megkérdezett 61 százaléka, illetve ezen belül a fideszes pártszimpátiájú válaszadók harmada nem tartja az ellenzéket oltásellenesnek. Ez Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint csak megerősíti, hogy az ellenzék úgynevezett „oltásellenessége” nem több egy politikai propagandaterméknél.
A valódi oltásellenesek pedig köszönik szépen, jól vannak
Miközben a kormánypártok és az ellenzék egymással foglalkoznak, valódi oltáspárti kampányt senki nem indított, sőt, az oltásellenességre épülő szélhámosokat sem vették még elő igzán. Ezt jelzi, hogy a járványtagadás és vakcinaellenesség hazai terepén egyeduralkodó fehér köpenyes gyógyszerész és köre a korábbi "Közös Nevező 2018" nevű kamupárt után januárban újabb formációt gründolt.
A "Normális Élet Pártja" nevű mozgalom alapítója és vezetője Harkai Bulcsú Bánk, aki korábban a Közös Nevezőt is alapította, aminek később az ügyvezetői posztját átengedte Gődénynek. A Közös Nevező a 2018-as országgyűlési választásra készülve - vélhetően hamis ajánlásokkal - tudott elindítani 42 egyéni jelöltet, ám alig négyezer szavazatot kaptak. Mivel természetesen ezzel az egy százalékos sem érték el, ezért vissza kellett volna fizetniük 153 millió forintot, ám ennek megtörténtéről a mai napi nem tudni. Egy biztos, a párt ellen költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás.
Gődény pártalapítását követően a Polgári Válasz alapítója, Bencsik János közölte:
„A demokrácia megcsúfolása, hogy a Gődény-féle csalók, akiknek egy „normális” országban hálát kéne adniuk, hogy nem ülnek még bilincsben a választási pénzek lenyúlásáért”
Bencsik szerint ráadásul Gődényék az őrületig fokozott összeesküvés-elméleteikkel nemcsak emberéletekben mérhető veszteségeket okoznak, hanem az oltásellenesség agresszív propagálásával éppen az ország újranyitását, „normális életünk” visszaszerzését késleltethetik hónapokkal.
A Polgári Válasz szerint a járványtagadó és oltásellenes mozgalmak innentől kezdve nemcsak káros társadalmi folyamatok okozói, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is hordoznak magukban.
