A bíróság úgy döntött, hogy nem adhatja ki az Egyesült Királyság az Egyesült Államoknak Julian Assange ausztrál Wikileaks-alapítót, akit kémkedés miatt akarnak bíróság elé állítani az USA-ban – írja a Guardian.
Az ügyben eljáró bíró azzal indokolta döntését, hogy Assange-ot valószínűleg a legszigorúbb körülmények között, izoláltan őriznék, és nagy az esélye, hogy az amerikai börtönben öngyilkos lenne – arra legalábbis em tustak megfelel őbiztosítékot adni az amerikai hatóságok, hogy ezt meg tudnák akadályozni.
Assange 2010-ben és 2011-ben a Wikileaks-en keresztül több százezer iraki és afaganisztáni háborúval kapcsolatos amerikai kormányzati dokumentumot szivárogtatott ki az interneten, amelyet egy titkosszolgálati elemző, Chelsea Manning (akkor még Bradley Manning) részvételével szerzett meg. Assange és követői szerint az ellene folyó eljárás politikailag motivált: azért folyik ellene, mert az általa publikált dokumentumok háborús bűnökre rávilágítottak rá, valamint arra is, hogy az USA is megsértette az emberi jogokat.
A Wikileaks elleni nyomozás 2010-ben kezdődött, körözést viszont Svédország szexuális bűncselekmény miatt, amely Assange szerint hamis vád volt, viszont mivel akkor kiadták volna Svédországnak, akkor ők kiadták volna az USA-nak. Ezért aztán Assange a londoni ecuadori nagykövetségre menekült, ahol kilenc évig élt, viszont 2019 áprilisában megvonták tőle a menedékjogot, így került őrizetbe. (A szexuális bűncselekmény miatt folytatott nyomozást 2019-ben ejtették.)
