Neandervölgyi emberek csontjaira bukkantak a régészek Spanyolországban. A csontokat vizsgálva azonban felfedezték, hogy azok szezonális sérüléseket szenvedtek. A sérülések pont olyanok, mint amelyek azoknak a medvéknek a csontjain látható, amelyek átalusszák a telet.
Ebből a régészek arra következtettek, hogy az ősemberek valószínűleg hibernálással élték túl a leghidegebb hónapokat.
A spanyol Sima de los Huesos, azaz a csontok vermének elkeresztelt barlangban már három évtizede folynak az ásatások, eddig több tucatnyi csontvázat találtak a szakértők. A történészek szerint az ősemberek egyfajta tömegsírként használták a barlangot több mint 400 ezer évvel ezelőtt. Az itt talált csontvázak az európai kultúra alapkövei lehetnek, a régészek rengetek mindent ki tudtak deríteni az ősemberek életviteléről úgy, hogy ezeket a leleteket vizsgálták, írja a Guardian.
Végül a L’Anthropologie nevű folyóiratban jelent meg egy kutatás összegzése, aminek két szerzője az állította, hogy a vizsgálataik alapján a neandervölgyiek csontjai többször is megálltak a fejlődésben. Ebből arra következtettek, hogy a korai emberek ezekben a hónapokban vegetatív állapotba kerültek, így vészelhették a telet. Elsőre furcsa ötlet lehet, hogy az emberek egykor hibernáltak, ám a kutatók szerint rengeteg főemlős tesz így télen, tehát nem elképzelhető, hogy az emberek is hasonlóan küzdöttek meg a hideggel.
A kutatás írói azt is megvizsgálták, hogy azok a modern emberek, akik nem használnak technológiát, tehát az inuitok, vagy a sámi emberek, viszont nem hibernálnak, pedig télen zord hideggel kell szembenézniük. A szakértők azt a választ találták, hogy az inuitok és a sámik számára télen is van elég étel, amiből kellően sok zsírhoz jutnak, így nincs szükségük a hibernációra. Ezzel szemben a spanyol barlang közelében az ősemberek csak nehezen juthattak ételhez, így maradt az állatoknál is bevállt megoldás.