1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa után 100 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, hogy biztos távolságba kerüljenek a radiokativitás elől. De nem mindenkit sikerült kitessékelni a szovjet katonáknak, nagyjából 150 és 300 közé tehetők azoknak a száma, akik nem voltak hajlandóak elhagyni az otthonaikat, néhányan még most is a lezárt zónán belül élnek, hiába a rengeteg figyelmeztetés.
Néhány éve egy kanadai fotós, Robyn Von Swank, bemerészkedett a lezárt zónába, amiről a tudósok bő harminc éve azt nyilatkozták, emberi életre alkalmatlan terület. Ennek ellenére a fotós egészségesnek látszó emberekkel találkozott, a legtöbbjük már túl van a nyolcadik X-en is. Robyn leírása szerint szívós emberekről van szó, akik elég puritán körülmények között, fa viskókban élik az életüket.
Ami a fotósnak azonban a legszembeötlőbb volt, az az, hogy hány réteg ruha van Csernobil lakóin. Nem is csoda, hiszen arrafelé elég kemények a telek, a lakóknak pedig alig van lehetőségük fűteni. Vagy tűzzel, vagy elektromos radiátorral próbálják melegebbé varázsolni az idős otthonaikat, amit sokszor szinte lehetetlenné tesz a szigetelés teljes hiánya.
A helyiek azonban kedvesek voltak Robynnal, behívták őt a házukba, megengedték neki, hogy az életük minden mozzanatát megörökítse. Sőt, még hagyományos ukrán ételekkel is megkínálták. Az idősekből aztán ömleni kezdett a történelem, a nőnek elmesélték az egész életútjukat, sokan pedig sírni kezdtek, amikor elérkeztek ahhoz a végzetes éjszakához. Nem is csoda, ők azok, akiket a legszemélyesebben érintett a katasztrófa.
Az egyikük, Maria, túlélte a náci megszállást, az atomkatasztrófát, és még azt is figyelemmel kísérte, ahogy a Szovjetunió a darabjaira hullik. Sosem hagyta el a házát, valószínűleg már nem is fogja.
A lezárt zónában a katasztrófát követően több állat is mutálódni kezdett. A helyiek találkoztak olyan állatokkal, amelyeknek egy ötödik végtagja is kinőtt a testéből, de deformált csőrű hattyúkat is láttak. Csodával határos módon nekik nem lett bajuk a sugárzástól, a körülményekhez képest makk egészségesek.
De nem csak a radiokativitás jelent számukra nagy veszélyt, a lezárt zónában él ugyanis Európa legnagyobb farkas populációja. Robyn az útja során fel is figyelt a vadállatok lábnyomaira, és egy egész falkával is sikerült találkoznia. Szerencsére ezek az állatok ritkán támadnak emberekre, a lezárt zónán belül ugyanis rengeteg olyan állat is él, ami számukra az élelmet jelenti.
2015-ben egy dokumentumfilm is készült a helyiekről, Csernobil Babushkái néven. Ebből kiderült, hogy többen úgy szöktek vissza a lezárt területre, miután a szovjet katonák kitoloncolták őket onnan. Egy nő azt is elmondta, hogy egy szögesdrót alatt ásta vissza magát a területre, hogy újra otthon lehessen. A legtöbbjük kertjei is vannak, ami érthető is, hiszen rengeteget kell utazniuk, ha bevásárolni akarnak menni.
The Babushkas of Chernobyl Official Trailer 1 (2015) - Documentary HD
Subscribe to TRAILERS: http://bit.ly/sxaw6h Subscribe to COMING SOON: http://bit.ly/H2vZUn Subscribe to INDIE TRAILERS: http://bit.ly/1F9OK9b Like us on FACEBOOK: http://goo.gl/dHs73 Follow us on TWITTER: http://bit.ly/1ghOWmt The Babushkas of Chernobyl Official Trailer 1 (2015) - Documentary HD For nearly 30 years a community of unlikely heroines have lived in Chernobyl's post-nuclear disaster "dead zone."
Szólj hozzá!
Az oltással kapcsolatos információk mellett, az Orbán-kormány éveken át politikai üzenetekkel is bombázta őket.
A kétkeresős, kétgyermekes magyar családok jövedelme is az EU legalacsonyabbjai közé tartozik, miközben az elmúlt tíz évben szinte teljesen eltűnt a magyar előny Romániával és Bulgáriával szemben.
A CSG Defence közvetve csaknem 37 százalékos részesedést szerez a győri járműipari vállalatban, amely a tervek szerint a Tatra katonai járművek és a Gidránok gyártásába is bekapcsolódhat.
Kormányhatározat született a régóta tervezett beruházásról, amely új lehetőséget teremthet Győr és a környező települések közösségi közlekedésében.
3 év után végre funkciót kaphat a sehova sem vezető híd.
Igaz csak három hónapig.
A Szent István-napi ünnepség a Bécsi kapu téren kezdődik, majd a Radó-szigeten kézműves foglalkozásokkal és népi játékokkal folytatódik a program.
A volt kormánypártok most 1956 méltó örökségéről beszélnek, de idézzük csak fel, hogy mit mondott két éve a témában a tévedhetetlen(?) Orbán Balázs.
Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek.
Augusztus 19-én hatodik alkalommal rendezik meg a családi programot a Rábca partján, a régi pinnyédi hídnál – valamennyi program ingyenesen látogatható.
A független képviselő szerint megbukott a város jelenlegi lakáskoncepciója, augusztus 13-án pedig bemutatja saját, Győr4000 névre keresztelt javaslatát.
Szabados Ármin a 8. helyen végzett.
Augusztus 31-ig ingyenesen, a nap 24 órájában nézhetik meg az érdeklődők a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítást – a válogatásában győri fotóriporterek munkái is helyet kaptak.
A Fidesz, a KDNP, és a Mi Hazánk frakciója nem vett részt a szavazáson.
A kialakításához szükséges településrendezési módosításról csütörtökön hallgatják meg a helyiek véleményét a Városházán.
A férfi előbb egy kerékpárkereket lopott el a vasútállomáson, később két biciklivel közlekedő nőt támadott meg – az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetést indítványozott.
Magyar Péter hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.
Az online marketing világában az újítások folyamatos megjelenése állandó kihívást jelent a vállalkozások számára.
Agyagkatonák, modern művészet és a Győri Nemzetközi Művésztelep zárókiállítása várja a közönséget.
A mozi jövőjéről legtöbbször nézőszámok, jegyárak és streamingplatformok kapcsán beszélünk, pedig legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen szerepet tölt be egy mozi a város közösségi életében.