Néhány babushka a mai napig a csernobili lezárt zónában él

ugytudjuk.hu 2019-10-22 08:02:00
Nem hagyták el az otthonukat, amikor az atomkatasztrófa után ki akarták telepíteni őket.

1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa után 100 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, hogy biztos távolságba kerüljenek a radiokativitás elől. De nem mindenkit sikerült kitessékelni a szovjet katonáknak, nagyjából 150 és 300 közé tehetők azoknak a száma, akik nem voltak hajlandóak elhagyni az otthonaikat, néhányan még most is a lezárt zónán belül élnek, hiába a rengeteg figyelmeztetés.

Néhány éve egy kanadai fotós, Robyn Von Swank, bemerészkedett a lezárt zónába, amiről a tudósok bő harminc éve azt nyilatkozták, emberi életre alkalmatlan terület. Ennek ellenére a fotós egészségesnek látszó emberekkel találkozott, a legtöbbjük már túl van a nyolcadik X-en is. Robyn leírása szerint szívós emberekről van szó, akik elég puritán körülmények között, fa viskókban élik az életüket.

Ami a fotósnak azonban a legszembeötlőbb volt, az az, hogy hány réteg ruha van Csernobil lakóin. Nem is csoda, hiszen arrafelé elég kemények a telek, a lakóknak pedig alig van lehetőségük fűteni. Vagy tűzzel, vagy elektromos radiátorral próbálják melegebbé varázsolni az idős otthonaikat, amit sokszor szinte lehetetlenné tesz a szigetelés teljes hiánya.

A helyiek azonban kedvesek voltak Robynnal, behívták őt  a házukba, megengedték neki, hogy az életük minden mozzanatát megörökítse. Sőt, még hagyományos ukrán ételekkel is megkínálták. Az idősekből aztán ömleni kezdett a történelem, a nőnek elmesélték az egész életútjukat, sokan pedig sírni kezdtek, amikor elérkeztek ahhoz a végzetes éjszakához. Nem is csoda, ők azok, akiket a legszemélyesebben érintett a katasztrófa. 

Az egyikük, Maria, túlélte a náci megszállást, az atomkatasztrófát, és még azt is figyelemmel kísérte, ahogy a Szovjetunió a darabjaira hullik. Sosem hagyta el a házát, valószínűleg már nem is fogja. 

A lezárt zónában a katasztrófát követően több állat is mutálódni kezdett. A helyiek találkoztak olyan állatokkal, amelyeknek egy ötödik végtagja is kinőtt a testéből, de deformált csőrű hattyúkat is láttak. Csodával határos módon nekik nem lett bajuk a sugárzástól, a körülményekhez képest makk egészségesek. 

De nem csak a radiokativitás jelent számukra nagy veszélyt, a lezárt zónában él ugyanis Európa legnagyobb farkas populációja. Robyn az útja során fel is figyelt a vadállatok lábnyomaira, és egy egész falkával is sikerült találkoznia. Szerencsére ezek az állatok ritkán támadnak emberekre, a lezárt zónán belül ugyanis rengeteg olyan állat is él, ami számukra az élelmet jelenti.

2015-ben egy dokumentumfilm is készült a helyiekről, Csernobil Babushkái néven. Ebből kiderült, hogy többen úgy szöktek vissza a lezárt területre, miután a szovjet katonák kitoloncolták őket onnan. Egy nő azt is elmondta, hogy egy szögesdrót alatt ásta vissza magát a területre, hogy újra otthon lehessen. A legtöbbjük kertjei is vannak, ami érthető is, hiszen rengeteget kell utazniuk, ha bevásárolni akarnak menni.

The Babushkas of Chernobyl Official Trailer 1 (2015) - Documentary HD

Subscribe to TRAILERS: http://bit.ly/sxaw6h Subscribe to COMING SOON: http://bit.ly/H2vZUn Subscribe to INDIE TRAILERS: http://bit.ly/1F9OK9b Like us on FACEBOOK: http://goo.gl/dHs73 Follow us on TWITTER: http://bit.ly/1ghOWmt The Babushkas of Chernobyl Official Trailer 1 (2015) - Documentary HD For nearly 30 years a community of unlikely heroines have lived in Chernobyl's post-nuclear disaster "dead zone."

Szólj hozzá!

Százezer forinttal tolja meg több százezer gyermek tanévkezdését a TISZA-kormány - éles váltás jon az iskolakezdési támogatásokban

A Fidesz-kormány éveken át az előrehozott családi pótlékot nevezte segítségnek, miközben a határon túli magyar családok ennél nagyságrendekkel nagyobb támogatást kaptak.

Az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is csatlakozott a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjához

A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

Egy hétre egyetemisták lehettek az általános iskolások - saját jövőjüket fedezhették fel a Győri Gyerekegyetem résztvevői

Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.

Mától drágább lesz a Temu-rendelés: életbe lépett az új uniós vám

Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.

Természetvédelmi fejlesztésekkel védik a mocsári teknősök élőhelyét Gyirmótnál

Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.

Fröccs, zene és jótékonyság vár mindenkit a Dunakapu téren: érkeznek a Győri Rotary Fröccsnapok

Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.