A magyar rockzene a hetvenes-nyolcvanas években éppen olyan unikum (hungaricum) volt Nyugaton, mint a „legvidámabb barakk", vagy a „gulyáskommunizmus". Csak éppen felhang nélkül, csodálkozó őszinteséggel. Robin Gibb (Bee Gees) azt kérdezte a Hol jár az eszem című slágerrel a tarsolyában Londonba utazó (utazható) Zalatnay Cinitől: hogyan tudtok ilyen jó számokat csinálni azon a lehetetlen nyelven?
Márpedig tudtunk, de még milyen jókat! Az biztos, vertük a szocialista tábort a kezdeti beat, majd pop, aztán rockzenében – bár mindhárom ugyanazt jelentette. Míg a Szovjetunióban a központi, Komszomol szervezte „beatversenyen" a Dal elvtárs című nóta győzött, addig nálunk az LGT olyanokat dobott a hangfalakon át a tömegbe, hogy Ilyen, ilyen a boksz...
Kemény is volt az a boksz. gyorsan rámentek a rendszerbíráló bandák. Közte a Baksa-Soós János vezette Kex, alkoholizmusba hajszolták a zseniális Radics Bélát, szétzilálták a Bajtala triót, elüldözték a Syriust. Csodamód fennmaradhatott a P. Mobil és a Beatrice. Utóbbi frontembere, Nagy Feró nem mindennapi pályaívet mondhat magáénak, midőn lázadóból mára udvari zenésszé vált.
Ha ennyire jó volt a magyar-rock (nem keverendő a nemzeti rockkal), akkor miért nem futott be? Miért nem lett igazi sztár az az LGT, amely az USÁ-ban szuperbandák előtt lépett el? Vagy az Omega, amely Vörös Sztár névvel hódított? Ez részben a hiányos angol nyelvtudásnak, másrészt politikai okoknak tudható be. Utóbbit volt hivatott irányítottan kiküszöbölni a hazai könnyűzene élet-halál ura, Erdős Péter.
„Két éven belül világsztárunk lesz", nyilatkozta és rögvest fel is fedezte magának a Kócbabákból énekesnőként ismert Csepregi Évát és a Neotont. A párizsi könnyűzenei seregszemlén, a MIDEM-en már Csepregiék vitték a prímet és látszott, van itt pénz dögivel. Erdős révén a Neoton szekere meglódult, Japánban imádták őket, főleg a szőke Évát, aki fürdött a fényben. Rájuk is ragasztották: ők a keleti ABBA.
Neoton Familia - Santa Maria
null
Az Erdős által álmodott világsláger a Santa Maria című diszkó szám lett volna (Feró korabeli átiratában Sánta Mária), de az áttörés nem sikerült. Részben a dal súlytalansága, részben a rossz promóció miatt. Erdősnek nem voltak kapcsolatai az igazán számító menedzserekkel, őt magát nyugaton „kommunista propagandistának" tartották. Igaz, az is volt.
Egészen más utat járt be Máté Péter. Akinek Elmegyek című száma úgy lett aztán világsiker, hogy nem reá hullt a dicsőség. Bonyolult életet élt, korán megfigyelte az állambiztonság. Egészen fiatalon a fővárosi EMKÉ-ben zongorázott, az akkor ott dolgozó Schmitt Pál (olimpiai bajnok, majd államelnök) sármos, a nők által imádott figurának látta. „Jól kijöttünk egymással, amikor játszott, forrt a levegő. Érződött, hogy nagy kaliberű zenész... Igen, nem vetette meg az italt, de ahhoz az életmódhoz az szinte hozzá tartozott".
Máté Péter - Elmegyek
null
Máté slágerét aztán átvette és világhírre vitte a francia énekesnő, Sylvie Vartan, mégpedig Nicolas címmel. A szerzőre nem igazán emlékeztek, az előadót ünnepelték...
Az Omega Gyöngyhajú lány című nótája vitte talán a legtöbbre, számos nyelven skandálták a refrént. Spanyolországban például egyfajta himnusszá lett, a nyelvtörő magyar sem bírt kifogni a latinokon. De mégsem futott be olyan karriert, mint mondjuk az osztrák Falco Amadeus című szongja, vagy a fürstenfeldi STS Life is Live nótája. Hulljon ránk is egy kis nyugati fény – a szám premierje 1984-ben Szombathely testvérvárosában, Oberwartban (Felsőőr) volt... Íme, ilyen a Life..
Omega - Gyöngyhajú lány, Hősök tere, 2014.06.16.
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
Végül pedig egy olyan szerzeményről, amit számos zenei szakember a magyar Hotel Californiának tart. A Scampolo együttes, Komár László vezetésével, kísérte Kovács Katit, aki 1970-ben énekelt lemezre a Jóbarátom - Átmentem a szivárvány alatt című nótát, Tolcsvay Béla és Sáfár Zsolt szerzeményét.
Kovács Kati - Átmentem a szivárvány alatt - Scampolo.
Hallottam egy régi mesét, el nem feledem. Ha átmegyek a szivárványon, boldog lesz életem. Gyere vélem, jó barátom, Induljunk hát el! Vár minket a szivárvány,...
Ez a dal semmiféle nyugati múlttal nem bír, de ha értő kezekbe és megfelelő (nyugati) körülmények közé kerül, akkor simán világsláger lehetett volna. De mi benne az a plusz, ami sztárrá tehette volna? Egyrészt Kovács Kati hangja, amely kiérdemli a „joplinos" jelzőt. Másrészt a tipikusan tolcsvays dallamszerkezet: líra kezdet, emelkedő hangsor, felpörgő ritmus, patetikus hangzás. Ne feledjük a kiemelkedő gitárszólót sem. Teljes tehát a harmónia, maximális az összhang, mégpedig ritka jó szöveggel. Utóbbi egy amatőr érdeme, aki egy versenyen indult vele és nyert. A számot egyébként a scampolós Bontovics Katinak szánták, de végül nem ő énekelte fel. Érdekes lett volna vele is hallani... És akkor néhány sor a ma is friss, ütős dalból:
Hallottam egy régi mesét, el nem feledem
Ha átmegyek a szivárványon, boldog lesz életem
Gyere vélem, jó barátom, Induljunk hát el!
Vár minket a szivárvány, megvár, higgyed el! Esik most az eső, ragyog fenn a nap
Szaladok, hogy átmenjek a szivárvány alatt
