A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavalyi, 2018 végén készült vizsgálatából az is kiderült, hogy az internet terjedésével a rádióhallgatási, zenehallgatási szokások is gyorsan változnak: a szerkesztett tartalom felől egyre többen fordulnak a saját maguk által összeválogatható, elsősorban digitális klipek, zeneszámok, videók felé.
A legtöbben (48%) a zenét játszó rádióadókat szeretik a legjobban, az egyénileg összeállított tartalmakat a megkérdezettek ötöde preferálja, míg a beszélgetős rádióműsorok a egnépszerűtlenebbek, ezeket csak minden tizedik ember említette. Minél fiatalabb a hallgató, a kész műsorok helyett annál inkább a saját szerkesztésű, összeválogatott tartalom felé tolódik el a fogyasztása.
A 30 és 60 év közöttiek legjobban (58%-ban) zenés rádióadásokat szeretnek hallgatni, míg a beszélgetős műsorokat jobban kedvelik az idősebb, nyugdíjas emberek – a többi korcsoportnál nagyobb arányban (30%) –, illetve a nők; bár negyvenéves kor felett már annyira erős a generációs hatás, hogy a nemek közötti eltérés itt eltűnik. Az idősek negyede egyszerűen nem hallgat semmit (24%). A fiatalok a saját, általában mobiltelefonra vagy pendrive-ra mentett zenegyűjteményüket (22%), az online rádió- és zenehallgatást (9%), valamint a saját cd-, lemez-, kazettagyűjteményt (7%) sokkal jobban szeretik hallgatni, mint ahányan a többi korcsoportban említették ezeket
Aki internetes hallgatóvá válik, leszokik az analógról
Akik elkezdtek zenét vagy beszélgetéseket hallgatni az interneten, azok többsége már kisebb mértékben hallgat hagyományos rádiót vagy akár teljesen felhagyott vele. 2018-ban a 16 éves és idősebb internetezők közül azok, akik neten hallgattak zenét vagy podcastot, csak 47 százalék mondta, hogy továbbra is ugyanannyit hallgatja a hagyományos rádióadásokat, mint azelőtt (a fiatalok körében ez a szám csak 30 százalék). Minden negyedik válaszadó azonban arról számolt be, hogy az internet miatt már kevesebbet rádiózik hagyományos módon. Tízből hárman pedig vagy teljesen felhagytak a rádiózással, vagy eleve el sem kezdték az internetezés előtt sem.
Az NMHH kutatása szerint az elmúlt évtizedben némileg hullámzott a rádióhallgatók aránya, tavaly azonban csökkentés mutatott: 2017-ben még a 14 évesek és idősebbek háromnegyede mondta, hogy ha elvétve is, de szokott rádiót hallgatni, de 2018 végén már csak tízből heten rádióztak legalább időnként, ez majdnem hatmillió ember. Az „igazi” rádiózók hányada – akik szinte mindennap bekapcsolják rövidebb-hosszabb időre a készüléküket – egy év alatt 42 százalékról 37 százalékra csökkent, jelenleg hárommillióan vannak. Akik viszont továbbra is rádióznak, azok egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel: egy év alatt 42 százalékról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik naponta legfeljebb egy-egy órát hallgatják a rádióműsorokat, és jelentősen megnőtt – 31 százalékról 38 százalékra – azoké, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap.
A fiatalok már alig rádióznak
A harminc alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap. A rádiózással töltött idő hossza a fiataloknál nem csökkent érdemben. A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak: alig felük mondta, hogy legalább nagy ritkán hallgat rádiót, és mindössze 1 százalékuk rádiózik naponta.
Ennek a jelenségnek az egyik oka lehet az internet és az internetezésre alkalmas eszközök elterjedése. A legtöbben ugyan még mindig önálló rádiókészüléken (64%) vagy autórádión (53%) hallgatják az adásokat, de 2017-ről 2018-ra jelentősen megnőtt – 11 százalékról 15 százalékra – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya. A rádióhallgatási szokások ilyen típusú átalakulása a fiatalok körében volt igazán látványos: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra, az mp3-lejátszóval rádiózók megoszlása 6-ról 16 százalékra nőtt. A fiatal korcsoportban megfigyelt változás a teljes rádiós népesség szintjén már nem érvényesült.
(NMHH)
Szólj hozzá!
A független képviselő szerint a jelenlegi rendszer jogsértő lehet, ezért új közbeszerzési eljárást kellene kiírni.
16 millió forint jut az idei Öt Templom Fesztiválra, de kapott pénzt a Balett, és a Színház is.
Egy 80 éves embert támadott meg.
A felmérés szerint több százezer szavazó lehet a különbség a két legnagyobb politikai erő között.
Arra is rávette a lányokat, hogy pornográf felvételeket készítsenek magukról és azokat elküldjék neki.
Czeglédy Csaba DK támogatással, de függetlenként indul el a választáson. Így csak 105 egyéni jelöltje lesz a pártnak, amivel kampánytámogatást is buknak.
Ha nem lassítják a folyamatot, 2026. szeptember 1-jén léphet hatályba az új szabályozás.
Ez volt az a fejlesztés, amit a fideszes képviselők nem szavaztak meg.
Március 4-től a már a kapun kívül nézik meg, mit viszünk - az udvarok továbbra is ingyenesek, de a szabályokat be kell tartani.
Smidéliusz Péter kapta a megbízást.
Heten utaztak a kisbuszban amivel ütközött, az egyik sérült a kórházban életét vesztette.
A testület szerint a kollektív bűnösség elvére épülő szlovákiai joggyakorlat sérti a kisebbségi és tulajdonjogokat.
A rendőrség 3 hónapra záratta be a szálláshely-szolgáltató üzletet.
Pályakarbantartások miatt több járat közlekedése is módosul tavasszal.
A közgyűlés ugyan elfogadta a költségvetést, de az eltűnt lakáskassza ügyéről továbbra sem tárgyalt a jobboldal.
Ez volt az az esemény ahol történelmi távlatokat ígértek a Rábának, és ahol Szeles Szabolcs illetve Fekete Dávid képviselték Győrt a városvezetés helyett.
Mézeskalács-történetek, festmény köré szervezett beszélgetés és több izgalmas időszaki kiállítás várja a látogatókat Győrben a következő hetekben.
Újabb zöld fejlesztések indultak a városban, a természet és a fenntarthatóság jegyében.
Letöltendő börtönbüntetés kiszabádát indítványozták.