A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavalyi, 2018 végén készült vizsgálatából az is kiderült, hogy az internet terjedésével a rádióhallgatási, zenehallgatási szokások is gyorsan változnak: a szerkesztett tartalom felől egyre többen fordulnak a saját maguk által összeválogatható, elsősorban digitális klipek, zeneszámok, videók felé.
A legtöbben (48%) a zenét játszó rádióadókat szeretik a legjobban, az egyénileg összeállított tartalmakat a megkérdezettek ötöde preferálja, míg a beszélgetős rádióműsorok a egnépszerűtlenebbek, ezeket csak minden tizedik ember említette. Minél fiatalabb a hallgató, a kész műsorok helyett annál inkább a saját szerkesztésű, összeválogatott tartalom felé tolódik el a fogyasztása.
A 30 és 60 év közöttiek legjobban (58%-ban) zenés rádióadásokat szeretnek hallgatni, míg a beszélgetős műsorokat jobban kedvelik az idősebb, nyugdíjas emberek – a többi korcsoportnál nagyobb arányban (30%) –, illetve a nők; bár negyvenéves kor felett már annyira erős a generációs hatás, hogy a nemek közötti eltérés itt eltűnik. Az idősek negyede egyszerűen nem hallgat semmit (24%). A fiatalok a saját, általában mobiltelefonra vagy pendrive-ra mentett zenegyűjteményüket (22%), az online rádió- és zenehallgatást (9%), valamint a saját cd-, lemez-, kazettagyűjteményt (7%) sokkal jobban szeretik hallgatni, mint ahányan a többi korcsoportban említették ezeket
Aki internetes hallgatóvá válik, leszokik az analógról
Akik elkezdtek zenét vagy beszélgetéseket hallgatni az interneten, azok többsége már kisebb mértékben hallgat hagyományos rádiót vagy akár teljesen felhagyott vele. 2018-ban a 16 éves és idősebb internetezők közül azok, akik neten hallgattak zenét vagy podcastot, csak 47 százalék mondta, hogy továbbra is ugyanannyit hallgatja a hagyományos rádióadásokat, mint azelőtt (a fiatalok körében ez a szám csak 30 százalék). Minden negyedik válaszadó azonban arról számolt be, hogy az internet miatt már kevesebbet rádiózik hagyományos módon. Tízből hárman pedig vagy teljesen felhagytak a rádiózással, vagy eleve el sem kezdték az internetezés előtt sem.
Az NMHH kutatása szerint az elmúlt évtizedben némileg hullámzott a rádióhallgatók aránya, tavaly azonban csökkentés mutatott: 2017-ben még a 14 évesek és idősebbek háromnegyede mondta, hogy ha elvétve is, de szokott rádiót hallgatni, de 2018 végén már csak tízből heten rádióztak legalább időnként, ez majdnem hatmillió ember. Az „igazi” rádiózók hányada – akik szinte mindennap bekapcsolják rövidebb-hosszabb időre a készüléküket – egy év alatt 42 százalékról 37 százalékra csökkent, jelenleg hárommillióan vannak. Akik viszont továbbra is rádióznak, azok egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel: egy év alatt 42 százalékról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik naponta legfeljebb egy-egy órát hallgatják a rádióműsorokat, és jelentősen megnőtt – 31 százalékról 38 százalékra – azoké, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap.
A fiatalok már alig rádióznak
A harminc alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap. A rádiózással töltött idő hossza a fiataloknál nem csökkent érdemben. A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak: alig felük mondta, hogy legalább nagy ritkán hallgat rádiót, és mindössze 1 százalékuk rádiózik naponta.
Ennek a jelenségnek az egyik oka lehet az internet és az internetezésre alkalmas eszközök elterjedése. A legtöbben ugyan még mindig önálló rádiókészüléken (64%) vagy autórádión (53%) hallgatják az adásokat, de 2017-ről 2018-ra jelentősen megnőtt – 11 százalékról 15 százalékra – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya. A rádióhallgatási szokások ilyen típusú átalakulása a fiatalok körében volt igazán látványos: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra, az mp3-lejátszóval rádiózók megoszlása 6-ról 16 százalékra nőtt. A fiatal korcsoportban megfigyelt változás a teljes rádiós népesség szintjén már nem érvényesült.
(NMHH)
Szólj hozzá!
Kondora István szerint az ügyészségi nyomozás csupán sejtetés, és homályos feljelentés eredménye.
A Zala-Müllex drágább ajánlaton nyerte el a közbeszerzést, mint a Távhő által korábban kért ajánlatok.
Fekete Dávid munkatársa állítja: lejárató anyagokra is próbálták rávenni.
Áprilisban több állomáson is éjszaka dolgozik a MÁV a megyében, a munkagépek zajjal járhatnak.
Máhr Tivadar felügyelőbizottsági elnök lemondását követelik. A Sportfólió Kft. felügyelőbizottságában ülő Lágler Pétert is visszahívnák.
Az ügyészség bíróság elé állította volna az Aston Martinnal halálos balesetet okozó sofőrt, de a bíróság szerint az ügy ennél bonyolultabb.
Csak részlegesen lesz lezárva az út a burkolatfelújítás közben.
De potencianövelő zselét és tablettákat is lehetett nála venni.
Sokan tartanak manipulációtól, orosz befolyástól és az MI-alapú kampánytrükköktől is.
Maradandó fogyatékossággal járó sérülést okozott, akár 3 év szabadságvesztést is kaphat.
A TISZA Párt elnöke Sopron és Mosonmagyaróvár érintésével érkezik.
A 16 millió forintba kerülő “zebrát” egy vállalkozó magán felajánlásban építteti meg.
Szombathely egykori önkormányzati képviselője 73 éves volt.
Balatincz Péter súlyos orvos- és eszközhiányról beszélt: osztályok működése, műtétek és alapvető ellátások is veszélybe kerülhetnek a szakemberhiány miatt.
A mesterségesen lenyomott üzemanyagárak rövid távon könnyebbséget hozhatnak, de hosszú távon tovább mélyítik Magyarország fosszilis függőségét.
Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják.
Irodalom és helytörténet fognak kézen április 10-én.
A tér végében a Fő térrel szemben állítják fel a színpadon. Megannyi kis sátort zsúfoltak be a területre.
Egészségügy, oktatás, infláció, mélyszegénység, korrupció, jogállamiság, energiapolitika, utak állapota, kegyelmi ügy. Mindenre van magyarázat.
Boncsarovszky Péter fideszes frakcióvezető-helyettes egy csomó olyan dolgot vizsgáltatna meg a testülettel, ami nem a testület hatásköre.