A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavalyi, 2018 végén készült vizsgálatából az is kiderült, hogy az internet terjedésével a rádióhallgatási, zenehallgatási szokások is gyorsan változnak: a szerkesztett tartalom felől egyre többen fordulnak a saját maguk által összeválogatható, elsősorban digitális klipek, zeneszámok, videók felé.
A legtöbben (48%) a zenét játszó rádióadókat szeretik a legjobban, az egyénileg összeállított tartalmakat a megkérdezettek ötöde preferálja, míg a beszélgetős rádióműsorok a egnépszerűtlenebbek, ezeket csak minden tizedik ember említette. Minél fiatalabb a hallgató, a kész műsorok helyett annál inkább a saját szerkesztésű, összeválogatott tartalom felé tolódik el a fogyasztása.
A 30 és 60 év közöttiek legjobban (58%-ban) zenés rádióadásokat szeretnek hallgatni, míg a beszélgetős műsorokat jobban kedvelik az idősebb, nyugdíjas emberek – a többi korcsoportnál nagyobb arányban (30%) –, illetve a nők; bár negyvenéves kor felett már annyira erős a generációs hatás, hogy a nemek közötti eltérés itt eltűnik. Az idősek negyede egyszerűen nem hallgat semmit (24%). A fiatalok a saját, általában mobiltelefonra vagy pendrive-ra mentett zenegyűjteményüket (22%), az online rádió- és zenehallgatást (9%), valamint a saját cd-, lemez-, kazettagyűjteményt (7%) sokkal jobban szeretik hallgatni, mint ahányan a többi korcsoportban említették ezeket
Aki internetes hallgatóvá válik, leszokik az analógról
Akik elkezdtek zenét vagy beszélgetéseket hallgatni az interneten, azok többsége már kisebb mértékben hallgat hagyományos rádiót vagy akár teljesen felhagyott vele. 2018-ban a 16 éves és idősebb internetezők közül azok, akik neten hallgattak zenét vagy podcastot, csak 47 százalék mondta, hogy továbbra is ugyanannyit hallgatja a hagyományos rádióadásokat, mint azelőtt (a fiatalok körében ez a szám csak 30 százalék). Minden negyedik válaszadó azonban arról számolt be, hogy az internet miatt már kevesebbet rádiózik hagyományos módon. Tízből hárman pedig vagy teljesen felhagytak a rádiózással, vagy eleve el sem kezdték az internetezés előtt sem.
Az NMHH kutatása szerint az elmúlt évtizedben némileg hullámzott a rádióhallgatók aránya, tavaly azonban csökkentés mutatott: 2017-ben még a 14 évesek és idősebbek háromnegyede mondta, hogy ha elvétve is, de szokott rádiót hallgatni, de 2018 végén már csak tízből heten rádióztak legalább időnként, ez majdnem hatmillió ember. Az „igazi” rádiózók hányada – akik szinte mindennap bekapcsolják rövidebb-hosszabb időre a készüléküket – egy év alatt 42 százalékról 37 százalékra csökkent, jelenleg hárommillióan vannak. Akik viszont továbbra is rádióznak, azok egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel: egy év alatt 42 százalékról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik naponta legfeljebb egy-egy órát hallgatják a rádióműsorokat, és jelentősen megnőtt – 31 százalékról 38 százalékra – azoké, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap.
A fiatalok már alig rádióznak
A harminc alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap. A rádiózással töltött idő hossza a fiataloknál nem csökkent érdemben. A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak: alig felük mondta, hogy legalább nagy ritkán hallgat rádiót, és mindössze 1 százalékuk rádiózik naponta.
Ennek a jelenségnek az egyik oka lehet az internet és az internetezésre alkalmas eszközök elterjedése. A legtöbben ugyan még mindig önálló rádiókészüléken (64%) vagy autórádión (53%) hallgatják az adásokat, de 2017-ről 2018-ra jelentősen megnőtt – 11 százalékról 15 százalékra – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya. A rádióhallgatási szokások ilyen típusú átalakulása a fiatalok körében volt igazán látványos: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra, az mp3-lejátszóval rádiózók megoszlása 6-ról 16 százalékra nőtt. A fiatal korcsoportban megfigyelt változás a teljes rádiós népesség szintjén már nem érvényesült.
(NMHH)
Szólj hozzá!
A 25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál sajtótájékoztatóján a szervezők ismertették a rendezvény legfontosabb újdonságait, bemutatták a jubileumi év kiemelt programjait, valamint a Karnevál megvalósítását segítő vállalati partnereket és együttműködéseket.
Szombathely parlamenti képviselője levélben fordult Vitézy Dávid miniszterhez.
A volt agrárminiszter szerint a gazdáknak nem ígéretekre van szüksége, hanem kiszámítható megélhetésre - kérdés, hogy az elmúlt 16 év, vagy a plusz 3 forint a kutakon fáj-e nekik jobban.
Az alpolgármester levélben fordult Gajdos László miniszterhez, és több javaslatot is tett a szerpentinitet tartalmazó útburkolatok egységes kezelésére.
A Győri SZC Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnázium 48 tanulója teljesítette sikeresen a rangos tehetséggondozó program követelményeit.
A döntést 143 igen, 47 nem szavazattal hozták meg a képviselők.
Két egymást követő estén ismét szabadtéri mozivá alakul az Emlékmű-domb. Július 31-én a friss magyar romantikus vígjáték, a Szenvedélyes nők, augusztus 1-jén pedig minden idők egyik legismertebb sci-fije, a Star Wars IV. rész – Egy új remény várja a közönséget. A vetítések ingyenesek.
A vádirat szerint a baleset után nem állt meg, nem értesítette a hatóságokat, a megrongálódott jelzőberendezés pedig átmenetileg csökkentette a vasúti átjáró biztonságát.
Az Országgyűlés több jelentős törvényjavaslatról szavaz, miközben megkezdődik az állambiztonsági iratok teljes körű feltárásáról szóló előterjesztés vitája is.
Interreg-támogatással rekonstruálták a város egyik legjelentősebb műemlékét, amely a felújítás után korszerű kiállítóhelyként és kulturális központként várja majd a látogatókat.
Karbantartási munkák miatt augusztus 1-jén és 2-án több járat a megszokottól eltérő menetrend szerint közlekedik.
A hét programjain az agyagkatonák titkai mellett kortárs képzőművészeti tárlatok is várják az érdeklődőket Győrben.
Ivóvízhálózat-rekonstrukció miatt az Egysori út, a Lőtér út és a Kisvasúti utca környékén 8 és 14 óra között szünetel a szolgáltatás.
A férfi részletes beismerő vallomást tett a Szent Gellért utcában történtek miatt.
A belső tér kialakításában az ajtók alapvető szerepet játszanak.
Könnyű nyári eposz a Fidesszel szembejövő fideszes valóságról.
Kósa Roland alpolgármester szerint évente mintegy 300 millió forintjába kerül a városnak az illegálisan lerakott szemét eltakarítása.
Emberkereskedelem bűntette és gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat vele szemben az ügyészség.
A friss felmérés szerint a kormánypárt továbbra is toronymagasan vezet, ugyanakkor a Polgár Judit-jelölés és az elmaradt társadalmi egyeztetés még a TISZA-szavazók körében is kritikákat váltott ki.
A bencések vezetett programján a résztvevők a jezsuiták több évszázados győri örökségével és Magyarország legrégebbi barokk templomával is megismerkedhetnek.