Miközben a kormány a parlament által elfogadott költségvetési törvényhez képest mintegy 3200 milliárd forinttal tervez többet elkölteni az idén, addig az önkormányzatok forrásait csökkentették - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) félévi adataiból, amit a Népszava gyűjtött ki.
Az idén áprilisban a kormány mintegy 1400 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben: ezen pénzek forrásai a minisztériumok és az önkormányzatok voltak. Ám míg a tárcák és más, a kormány által ellenőrzött szervezetek később, május-júniusban többszörösen visszakapták az elvonások összegét, addig az önkormányzatoknak valóban össze kellett húzniuk a nadrágszíjat. A települések eredetileg 739 milliárd forintos támogatást kaptak volna az idei évben, ám a kormányzati módosítások után ez 732 milliárd forintra csökkent.
Az elvonás tehát esetükben mintegy 7,1 milliárd forint volt: ez az eredeti előirányzat 1 százaléka. Látványos különbség van ugyanakkor az ellenzéki és a kormánypárti vezetésű településekre vonatkozó pénzügyi döntésekben. A fővárostól és a többi ellenzéki önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a védekezésből a településeknek is ki kell venniük a részüket, egyenként több (tíz)milliárdos tételeket vont el a kormány. A kormánypárti vezetésű helyhatóságok viszont utóbb az egyedi támogatások révén akár több tíz milliárd forintot is kaptak ilyen-olyan fejlesztések címén. Ez történt például az ország „második” fővárosának kiszemelt Debrecennel, amelynek terven felül több milliárd forint jutott - írja a lap.
Egyetlen ellenzéki vezetésű város, így Szombathely sem kap a Magyar Turisztikai Ügynökség milliárdos pénzosztásából
Állítólag szigorúan szakmai szempontok alapján döntöttek, mégsem kerültek fel ellenzéki városok a nyertesek listájára, írja a 24.hu. A lap adatigénylést küldött az Magyar Turisztikai Ügynökségnek, ám arra nem kaptak választ, hogy mégis kik a tagjai a grémiumnak, és azt sem, hogy pontosan mik ezek a szakmai szempontok, amelyek alapján milliárdokról döntene.
Eközben a minisztériumok költségvetése többezer milliárd forinttal hízott az eredeti, 2020-as költségvetési törvényhez képest. Az innovációs tárca 40 százalékkal, azaz 741 milliárd forinttal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 22 százalékkal, 674 milliárd forinttal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 89 százalékkal, 980 milliárd forinttal költhet többet.
A növekmény sok apró kiadás mellett két nagyobb tételnek a következménye. A külképviseletek dologi kiadása 443 milliárd forinttal 458 milliárdra emelkedett: itt számolta el ugyanis a kormány a külügy által beszerzett egészségügyi védőeszközöket, illetve a túlárazott lélegeztetőgépeket - írja a Népszava.
Az gazdasági válságkezeléssel össze nem függő legnagyobb plusz kiadás a Magyar Honvédség fegyverzetvásárlásaihoz kapcsolódik: a sereg beruházási kiadásait a törvényben engedélyezetthez képest a kormány 169 milliárd forinttal fejelte meg, így erre a célra 339 milliárd forint jut. E
A kabinet így összesen mintegy 3200 milliárd forinttal költ többet a 2020-as költségvetésben tervezettnél, ezt részint a korábbi évek maradványaiból, de nagyobb részt az hiány és az államadósság növeléséből finanszírozza.
