A legtöbb szombathelyi tudja, hogy a második világháború alatt a várost légitámadások érték, az utolsó 1945 március 26-án, a vasútállomást célozva. A bombák 70 százaléka célt tévesztett és egy üres területre hullt, rengeteg óriástölcsért robbantva a földbe. Itt épült fel aztán a Hunyadi, majd átkeresztelve a Joskar Ola lakótelep. Rábukkantunk az utolsó megmaradt bombatölcsérre.
László 1970-ben érettségizett, majd főiskolára felvételizett, de nem sikerült. Mi mást tehetett, elment pénzt keresni. Azonnal fel is vették a szombathelyi Tanéphez, segédmunkásnak. A tanácsi építőipari vállalat jól fizetett a robotért és minden második szombat szabad volt. Mivel László egy kis faluban lakott, hajnalban kelt és bringára pattant, hogy elérje a 6 kilométerre levő vasútállomást. A vonaton gyakran szundított, de amikor Szőlős megállóhoz értek, az ablakra tapadt.
„A 424-es mozdony húzta a vonatot, ömlött belőle a gőz meg a füst, dohogott rendesen. Nem csoda, mert rengetegen utaztunk, jártunk be melózni, tanulni. A kocsik folyosóján is tömeg volt, innét a mondás, állva alszik a melós. Szőlős után nagyon figyeltem, a műsor a Lengyár után, a Gázgyárnál lett teljes. Szó szerint holdbéli volt a táj. A Gázgyár előtt, a nagy réten bombatölcsér bombatölcsért ért, egymást is keresztezték. Bár tudtuk, miről szól ez az egész, mégis nem lehetett nem ráfeledkezni a szabályos körökre, mértani formákra. Én csak azt nem értettem, hogy hova tűnt a kirobbantott föld... A látvány a nagy esők után volt igazán izgalmas: több száz csillogó folt lepte el a hatalmas területet, mint amikor egy festő a vásznára pöttyint"
- emlékezett a ma már nyugdíjas férfi.
Az előzményekhez tartozik, hogy 1945 március 4-én 127 amerikai liberátor jelent meg a szombathelyi légtérben és dobta le terhét. Visszaemlékezések szerint az első hullám a Nádasdy utcától a Bébic-telepet érte, közte a vasútállomást. A második hullám a Király utcától Szőlősig rombolt. A harmadik hullám a Nagytemplomtól a Százholdat befoglaló területen pusztított. A negyedik pedig az Akacs Mihály utcától a csendőr laktanyáig terjedő területet kapta telibe, elpusztult Szőlős és a Százhold. Mindez nyolc-tíz perc alatt zajlott le. Hatalmas kár keletkezett, 438-an haltak meg.
Március 26-án a vasútállomás, a Szövőgyár és a 11-es Huszár úti laktanya kapták a legtöbb találatot. A ledobott, 500 kilós bombák irtózatos zajt keltettek, voltak pillanatok, hogy nem lehetett látni az eget. Ez a támadás a bombázók szempontjából nem volt sikeres, mert a gyilkos rakomány nem a vasútállomásra, hanem a Gázgyár melletti üres rétre hullott. Amikor a repülőgépek az utolsó bombákat kioldották Szombathely felett, véget értek az amerikai légierő – néhány nap híján – egy évig tartó bombatámadásai Magyarország ellen. Az utolsó bombák azonban szovjet bombázókból másnap, 27-én hullottak a városra.
A kilyuggatott rét sokáig kihasználatlan volt. A hetvenes években aztán elkezdték fejleszteni a várost, új lakótelepekre volt szükség a beáramló, falusi környezetüket elhagyó embertömegek számára. Az addig szerény létszámú Szombathely csaknem 100 ezres nagyvárossá duzzadt, így kiadták az engedélyt a Hunyadi lakótelep megépítésére. Munkagépek sokaságával temették be a bombatölcséreket. Gyakran állt a munka, mert a markoló döglött bombát fordított ki a földből. Itt alkalmazták először a francia alagútzsalus építési technológiát (outinord) és itt építették meg úttörő módon az első átrium házakat. Később a Hunyadiból Joskar Ola lett, emlékezve a szovjet (mari) testvérvárosra.
A háború befejezése óta eltelt 75 év. Sétálunk az egykori bombák földjén, nyomokat keresve. Első látásra semmi sem utal a múltra, ám csalóka a kép. A városrész vasút felőli részén, a töltés mellett érdekes betonlapokat fedezünk fel a földben. Akár légelhárító géppuska talapzatául is szolgálhattak. Egy helyütt a rét hullámosra vált, tisztán kivehető egy félbevágott gyanús gödör. Az igazi meglepetés a töltés és a temetői kerítésnél ér: valószínűleg megtaláltuk az utolsó épen maradt szombathelyi bombatölcsért...
Talán azért maradhatott meg, mert az eléggé eldugott zugban szeméttárolóként, vízfogóként használták. Aztán elfelejtődött, bokrok, kisebb fák nőttek ki belőle. Most is szemetes, de mégis beszédes: tisztán kivehető a szabályos perem, a rét szintjéhez mérten még mindig markáns mélyedés. Rossz emlék, de árulkodó emlék: korlenyomat. Talán érdemes lenne megőrizni a mai és az utánunk jövő generációk számára okulásul, intésül. Kipucolva, bekerítve, feltáblázva – hiteles történelmi illusztrációként.
Szólj hozzá!
A nettó fizetések egy év alatt 10 százalékkal nőttek, az infláció mérséklődésének köszönhetően pedig a reálkeresetek is jelentősen emelkedtek.
A teljes egészében európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás várhatóan 2027 őszére készül el.
A tervek szerint 2027 őszén a győriek is elmondhatják véleményüket a város jövőjét meghatározó elképzelésekről.
250 milliót saját zsebből tesz bele az önkormányzat.
Pintér Bence polgármester a képviselőkkel folytatott egyeztetések után átdolgozta a győri önkormányzati bérlakásrendszer reformjáról szóló javaslatát.
Eger, Miskolc, Gyula, Budapest, és Nyíregyháza a legnépszerűbb úti cél.
Három hónap csökkenés után augusztusban 21,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest.
Ez a Vasvári Nagytérségi Népfőiskla Alapítvány működését is érinti.
A penészfolt több egyszerű esztétikai hibánál: azt jelzi, hogy a fal környezetében tartósan jelen van a nedvesség.
Menő koncertek, fotókiállítás, Hyrox-edzés, köpölyözés, nemzetközi hockey torna, hogy csak néhányat említsünk.
A KDNP frakcióvezetője az ‘56-os forradalom évfordulója előtt néhány nappal politikai foglyokról beszél. Ez pedig egy véleménycikk.
Az Avar utcai intézményben orvosi rendelő és tíz lábadozó férőhely is helyet kap.
A Terasz Csoport kezdeményezésére hét pályamű érkezett, amelyek új szemszögből mutatták meg, milyen lehetne a jövő Győrje.
A pályázat benyújtásának határideje október 16-án jár le.
A győri polgármester a Kantharosz Gála kapcsán beszélt a szociális támogatások bővítéséről és az új önkormányzati rendeletről, amely már az októberi közgyűlés elé kerülhet.
A győri egyetem tudományos teljesítménye látványosan növekedett az elmúlt években.
Egy nemzetközi, fegyverekkel és kábítószerekkel kereskedő bűnszervezet tagjaként szállított drogot Magyarországra a férfi.
Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok is újra elérhetővé válnak a magyar egyetemek számára.
Megnyílnak a Városháza kapui, bepillanthatunk a bencések 400 éves örökségébe, és kivilágított hajók is felvonulnak a Mosoni-Dunán.