Kiszivárgott a javaslat, ami többek szerint megszünteti a független színházak működési támogatását

Nagy Donát 2019-12-09 11:50:00
Emiatt szólal fel többek között Jordán Tamás is a budapesti tüntetésen.

Nyilvánosságra hozta a 444.hu a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést.

Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik.

A tiltakozó petíciót tízezrek írták alá, az előadások után a nézők is beállnak fotózkodni a társulatokkal.

Hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.

A tüntetésen Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is felszólal.

De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.

Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.” 

A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. A 444 szerint erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért teszik közzé az egészet.

A javaslat itt olvasható.

Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.

  1. A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
  2. A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
  3. A Virtuózok programjainak támogatása
  4. A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
  5. Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása

A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.

 

A kulturális törvény 

a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”

A kiválogatott intézményvezetők szinte kivétel nélkül a NER elkötelezett káderei.

Belőlük áll össze az új Tanács | kép: 444

A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is.

A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig.

Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”

Vagyis a Tanácsban ülő intézményvezetők határozzák meg a saját művészeti területükön a követendő irányokat, ők mutatnak irányt a nagy stratégiai kérdésekben, de ők döntenek a pályázatokról is.

A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.

A Magyar Nemzeti Kultúrközpont

hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”. 

A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli.

A tagok között nincs más írószervezet a fideszes Írószövetségen kívül.

De nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.

kép: 444

A hátralévő három pont

közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.

Szólj hozzá!

Másodvetéssel védhető a termőföld a szélsőségektől

A hosszabb száraz időszakok, a hirtelen lezúduló eső és a termelési költségek emelkedése egyaránt próbára teszi a gazdaságokat.

Győri névsorolvasás! – ki hova igazolt, és ki melyik frakcióban ül most pontosan?

Alaposan átrendeződtek a politikai erőviszonyok a város közgyűlésében. 

Átalakul a győri önkormányzati bérlakás-rendszer: mostantól a jövedelemtől is függ a lakbér

A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet háromszintű lakbér-rendszert vezet be, és szigorítja a bérleti szerződések meghosszabbításának feltételeit.

100 millió forintba kerül az oladi fahíd újjáépítése Szombathelyen

Ha elkészül 50 évig egészen biztosan kiszolgáltja a közlekedőket.

Kevesebb bűncselekmény történt Győrben, de az online csalások száma tovább emelkedett

A rendőrség 2025-ös beszámolója szerint javultak a város bűnügyi mutatói, és eredményesebbé váltak a nyomozások is. Ezzel együtt feladat van bőven. 

Sipos Tomi koncert és az ország legjobb gördülő konyhái – Sárvárra jön a Food Truck Show

A Simon–Júdás Napok keretében érkeznek a büfékocsik a városba.

Antal Imre: Továbbra is a Fidesz-frakcióban fogok dolgozni

Az önkormányzati képviselő azt írta, nem szegi meg korábbi ígéretét.

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen

A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti.

Nemzetközi körözést adtak ki Matolcsy Ádám ellen az MNB-ügyben

A volt jegybankelnök fiát gazdasági csalás miatt keresik.

Havasi Bertalan előre sajnálja Magyar Péter ünnepi hallgatóságát, miközben azt elfelejti, hogy Orbán Viktor október 23-i beszédei ki sem látszottak az aktuálpolitikai utalásokból – az a fránya szelektív memória

A Fidesz sajtófőnöke szerint szégyen, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulóján a parlamenti emlékülés résztvevőinek a miniszterelnök beszédét kell hallgatniuk. 

A CSAK GYŐR megalakulása után a KDNP is külön útra léphet a győri közgyűlésben – tovább folytatódhat a győri jobboldal átrendeződése

A párt győri szervezetének döntenie kell arról, hogy két önkormányzati képviselője milyen formában folytatja munkáját.

Kapitány István: akár 15 millió forint támogatást is kaphatnak a családi házak felújítására

Új, országos energetikai korszerűsítési program indulhat 2027-ben, amelynek keretében 2030-ig 120 ezer otthon újulhat meg Magyarországon. 

Ingyenes parkolás, zárva tartó vásárcsarnok – erre készüljünk Győrben október 23-án

A nemzeti ünnepen díjmentes lesz a felszíni parkolás a városban, a parkolóházakban azonban továbbra is fizetni kell. 

Nekilátnak az új híd építésének a szombathelyi Liget utcában

A fát acélra cserélik. 1,5 - 2 év lesz, mire elkészül.

Milyen vezeték nélküli riasztó illik az otthonodhoz?

Riasztó választásakor azt is nézd meg, hogyan értesülsz, ha valaki bejut az ingatlanba.

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt

A volt jegybankelnököt gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság két személyt hallgatott ki gyanúsítottként a Győr+ Média Zrt. fiktív szerződései miatt indult nyomozásban

Az eljárás Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján indult, a gyanú jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette.

A TISZA-költségvetés margójára – csalódottak a rendvédelmi dolgozók: keveslik a kormány által bejelentett 15 százalékos béremelést 

Az érdekképviseletek nagyobb mértékű bérfelzárkóztatást sürgetnek, és azt is kifogásolják, hogy egyelőre nem ismertek az emelés részletei.

2,4 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt prognosztizál a kormány 2027-re – marad az 5%-os építőipari ÁFA és jön a Wekerle+ Program is

Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth rádió keddi műsorában beszélt a jövő évi költségvetés gazdasági várakozásairól.