Kiszivárgott a javaslat, ami többek szerint megszünteti a független színházak működési támogatását

Nagy Donát 2019-12-09 11:50:00
Emiatt szólal fel többek között Jordán Tamás is a budapesti tüntetésen.

Nyilvánosságra hozta a 444.hu a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést.

Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik.

A tiltakozó petíciót tízezrek írták alá, az előadások után a nézők is beállnak fotózkodni a társulatokkal.

Hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.

A tüntetésen Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is felszólal.

De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.

Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.” 

A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. A 444 szerint erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért teszik közzé az egészet.

A javaslat itt olvasható.

Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.

  1. A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
  2. A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
  3. A Virtuózok programjainak támogatása
  4. A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
  5. Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása

A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.

 

A kulturális törvény 

a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”

A kiválogatott intézményvezetők szinte kivétel nélkül a NER elkötelezett káderei.

Belőlük áll össze az új Tanács | kép: 444

A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is.

A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig.

Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”

Vagyis a Tanácsban ülő intézményvezetők határozzák meg a saját művészeti területükön a követendő irányokat, ők mutatnak irányt a nagy stratégiai kérdésekben, de ők döntenek a pályázatokról is.

A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.

A Magyar Nemzeti Kultúrközpont

hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”. 

A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli.

A tagok között nincs más írószervezet a fideszes Írószövetségen kívül.

De nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.

kép: 444

A hátralévő három pont

közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.

Szólj hozzá!

Magyar Péter Prágában tárgyal – Ugytudjuk, hogy Győr jövője is terítékre kerülhet a cseh–magyar kormánycsúcson

Nyolc miniszter kísérte el a kormányfőt a történelmi találkozóra, ahol a gazdasági és védelmi ipari együttműködés is napirenden van. 

November 20-án nyit az idei adventi vásár Szombathelyen

10 méteres jegenyefenyő lesz a város karácsonyfája.

Amit a fürkészek sem láttak jönni: letartóztattak két embert Győrben a több mint 15 milliárd forintos lélegeztetőgép-biznisz ügyében

Az egyik gyanúsított a külügyminisztériummal tartotta a kapcsolatot. A hatóságok szerint a koronavírus-járvány idején kötött üzletekből több százmillió forintos adócsalás származott.

5 hiba, amit érdemes elkerülni az első állás keresésekor

Az első állás keresésekor sokan még nem tudják pontosan, mire érdemes figyelni egy hirdetésben, vagy hogyan lehet kitűnni tapasztalat nélkül a jelentkezők közül.

Hosszabb nyitvatartással készülnek a győri temetők mindenszentekre és halottak napjára

November 5-ig este 8 óráig látogathatók a sírkertek, a Nádorvárosi köztemetőben pedig ingyenes elektromos kisautó segíti a közlekedést.

November 1-től bezárna a szombathelyi MMIK

Nincs pénz a fenntartásra, pedig most tapsoltak el 80 millió forintot, hogy megünnepeljék a létesítmény 45 éves fennállását.

Pintér Bence: a szolidaritási adó bünteti a gazdaságilag sikeres városokat

A győri polgármester szerint nem elég csökkenteni az önkormányzatoktól elvont összegeket, az egész finanszírozási rendszert át kell alakítani.

Átszervezik Győr nagyrendezvényeit: a Győr Projekt helyett kulturális intézmények veszik át a szervezést

A Bornapoktól a Szent László Napokig új gazdákat kapnak a város kiemelt rendezvényei.

150 ezer forintig illetékmentesek lesznek a banki átutalások

A TISZA-kormány a jelenlegi összeg háromszorosára emeli a tranzakciós illeték alól mentesülő utalások értékhatárát.

Antal Imre lett a győri Fidesz-frakció vezetője

Borsi Róbert a képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese.

18 milliárd forintnyi TAO-pénz érkezett 11 év alatt a szombathelyi sportba

Az éllovas az Illés Sport Alapítvány 3 milliárd 200 millió forinttal, a Pingvinek Jégkorong Klub 2 milliárd 900 millió, a Sportiskola 2 milliárd 400 millió forinttal a harmadik a helyi klubok között.

Tao-milliárdok Győrben: az ETO a 16., az UNI Győr a 20. az országos pénzosztási listán

A négy kiemelt győri sportszervezet összesen több mint 19 milliárd forintnyi támogatási igazolással szerepel a frissen nyilvánosságra hozott adatbázisban. Érdekesség, hogy a legsikeresebb klub kapta a legkevesebbet.

Sok a panasz az új ikrényi jelzőlámpára, de a minisztérium szerint szükség van rá

Hét év alatt 11 balesetben 19 ember sérült meg az érintett útszakaszon. 

Több mint 1 milliárd forintból újul meg a győri Örkény István utcai bölcsőde 

A jelenlegi épületből gyakorlatilag csak a vasbeton teherhordó vázszerkezet marad  meg, a beruházás várhatóan 2028 szeptemberére készül el.

Mindenszentekkor is elszállítják a szemetet Győrben, de a hulladékudvarok zárva lesznek

November 1-jén változatlanul működik a hulladékszállítás, az ügyfélszolgálat és a hulladékudvarok azonban nem nyitnak ki.