Nyilvánosságra hozta a 444.hu a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést.
Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik.
Hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.
A tüntetésen Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is felszólal.
De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.
Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.”
A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. A 444 szerint erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért teszik közzé az egészet.
Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.
- A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
- A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
- A Virtuózok programjainak támogatása
- A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
- Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása
A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.
A kulturális törvény
a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”
Belőlük áll össze az új Tanács | kép: 444
A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is.
A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig.
Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”
A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.
A Magyar Nemzeti Kultúrközpont
hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”.
A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli.
De nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.
A hátralévő három pont
közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.
Szólj hozzá!
A híroldalak időről időre foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy milyen szakmát érdemes kitanulni, melyikkel mennyit lehet kezdőként vagy tapasztalt szakemberként keresni. Mivel manapság egyáltalán nem ritka az, hogy az emberek átképzik magukat, ezért mindenképpen érdemes figyelemmel követni ezeket a híreket.
Hétfőn Bing nyuszival is találkozhatnak a legkisebbek.
A divat világában villámgyorsan változnak a trendek, és ezen belül az ékszerek, különösen a gyűrűk terén is igazi forradalmat élhetünk meg. Hol egy újdonsült fazon kerül reflektorfénybe, hol pedig valami más ragadja meg a közönség figyelmét.
Nagy István agrárminiszter jelentett be a hírt.
Az állatorvosi vizsgálat eredményét várják.
A körfűrész a barkács- és szakipari világ egyik legfontosabb eszköze: szinte mindegy, milyen anyagról van szó, a megfelelő típussal megoldható a precíz és pontos vágás.
Így döntöttek a győriek.
A Győr+ rádió reggeli adásában tisztázott az alpolgármester.
Pedig nem volt az. 47 millió forintot csalt ki. 44 milliót aztán online el is játszott.
Napjainkban az USB töltők nélkülözhetetlen részeivé váltak otthonainknak és irodáinknak.
Lakossági fórumot tartottak Bábolnán. A helyiek a végsőkig el fognak menni, ha ismét marhatetemeket hoznának a településre.
Hamarosan tájékoztatják a testületet.
Családi okok állnak a háttérben.
Két egyetem és a Győri Balett innovatív együttműködését írták alá a szereplők.
Közel 3 millió forintot tartott otthon a házigazda.
A hírekben számtalanszor olvashatunk olyan munkahelyi balesetekről, amelyek könnyedén megelőzhetőek lettek volna, ha a munkavállaló a megfelelő munkaruházatot viseli, illetve ha a munkáltató valóban komolyan veszi a munkavédelmi előírásokat.