Nyilvánosságra hozta a 444.hu a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést.
Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik.
Hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.
A tüntetésen Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is felszólal.
De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.
Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.”
A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. A 444 szerint erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért teszik közzé az egészet.
Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.
- A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
- A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
- A Virtuózok programjainak támogatása
- A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
- Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása
A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.
A kulturális törvény
a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”
Belőlük áll össze az új Tanács | kép: 444
A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is.
A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig.
Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”
A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.
A Magyar Nemzeti Kultúrközpont
hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”.
A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli.
De nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.
A hátralévő három pont
közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.
Szólj hozzá!
Ötven arckép, melyeket a zene és annak interpretálása kapcsol össze: szeptember 18-tól a Richter Teremben.
Mind az öt jelölt nyolc igen szavazatot kapott a kilenctagú bizottságban.
A munkálatok miatt délelőtt sávlezárásra és torlódásra kell számítani, az új berendezés egyszerre akár 64 járművet is képes követni.
Az ivóvízvezeték-rekonstrukció miatt naponta 8 és 16 óra között akadozhat a szolgáltatás.
Szombathely volt parlamenti képviselőjét, nyugdíjba küldött alkotmánybírót egy pódiumbeszélgetésen hallgathatta a fideszes szűk elit.
Végrehajtandó börtönbüntetést kértek rá.
A több milliárd forint közpénzből felújított „Kis Hiltont” tehetségközponttá alakítanák – a Győri Tankerületi Tanács támogatta az indítványt, így a javaslat a kormány elé kerülhet.
Az egyik férfi mindkét lábát kirúgta, egy másikat pedig ököllel arcon ütött – garázdaság miatt emeltek vádat ellene.
Évelők, cserjék, ültetőközeg és fenyőmulcs is járt a „Közösen a zöldebb Győrért” pályázat nyerteseinek, akik vállalták, hogy az elültetett növényekről hosszú távon gondoskodnak.
Még az akciócsoportnak sem szabad bármit megtenni.
Ha meguntuk a falak színét, vagy egyszerűen csak frissítenénk egy helyiség hangulatán, érthető, hogy elsőként az újrafestés jut eszünkbe.
Akták, listák és egyéni történetek.
Decemberig összesen 20 ezer forintos kompenzációt ad a kormány, az intézkedés a miniszterelnök szerint csaknem egymillió jármű tulajdonosát érinti.
A végállomás a Szombathelyi Járási Ügyészség lett.
A TISZA választási győzelméhez vezető kampány egyik legfontosabb eszköze volt, hogy Magyar személyesen vitte el politikai üzeneteit az ország szinte minden szegletébe. Most kormányfőként tér vissza az utcai fórumokhoz.
A közúti forgalom növekedése miatt egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehetne jobban kihasználni Győr öt irányból elérhető vasúti hálózatát.
A gyerek biztonsága miatt indul autóval a szülő, de ha mindenki egészen az iskola kapujáig hajt, akkor éppen ott alakulhat ki a legveszélyesebb közlekedési helyzet.
Fesztivál-hegyek, rally verseny a városban és azon kívül, számtalan koncert és egyéb jóság várja a látogatókat.
A párt szerint a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a szakmai teljesítmény alapján választották ki a jelölteket.
Népes mezőny dobálja a nyilakat pénzektől vasárnapig az Asztalitenisz Csarnokban.