Kiszivárgott a javaslat, ami többek szerint megszünteti a független színházak működési támogatását

Nagy Donát 2019-12-09 11:50:00
Emiatt szólal fel többek között Jordán Tamás is a budapesti tüntetésen.

Nyilvánosságra hozta a 444.hu a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést.

Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik.

A tiltakozó petíciót tízezrek írták alá, az előadások után a nézők is beállnak fotózkodni a társulatokkal.

Hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.

A tüntetésen Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is felszólal.

De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.

Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.” 

A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. A 444 szerint erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért teszik közzé az egészet.

A javaslat itt olvasható.

Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.

  1. A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
  2. A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
  3. A Virtuózok programjainak támogatása
  4. A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
  5. Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása

A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.

 

A kulturális törvény 

a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”

A kiválogatott intézményvezetők szinte kivétel nélkül a NER elkötelezett káderei.

Belőlük áll össze az új Tanács | kép: 444

A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is.

A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig.

Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”

Vagyis a Tanácsban ülő intézményvezetők határozzák meg a saját művészeti területükön a követendő irányokat, ők mutatnak irányt a nagy stratégiai kérdésekben, de ők döntenek a pályázatokról is.

A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.

A Magyar Nemzeti Kultúrközpont

hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”. 

A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli.

A tagok között nincs más írószervezet a fideszes Írószövetségen kívül.

De nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.

kép: 444

A hátralévő három pont

közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.

Szólj hozzá!

Vannak dolgok amik nem változnak: rongyoknak nevezte a szivárványos zászlókat Novák Előd, aki szerint a másság gyógyítani való deviancia 

Az LMBTQ-közösséget sértő kijelentésekkel és a Pride betiltásának követelésével jelentkezett a Mi Hazánk alelnöke.

„A hatalmat a magyar néptől csak kölcsönkapjuk, nem örökbe” - legfeljebb 12 évig lehetnek hivatalban az országgyűlési képviselők Magyar Péter javaslata szerint

Az új szabály célja, hogy a jövőben ne alakulhasson ki ismét olyan politikai hatalmi rendszer, mint amilyet a TISZA Párt szerint az elmúlt évtizedekben kiépítettek.

A nemrég a mentőszolgálattól menesztett Győrfi Pál lesz a szombathelyi MCC vendége

Nézzünk a jövőbe! Egészség 2.0 címmel tartanak beszélgetést a volt Takáts-házban.

Július első hétvégéjén ismét a gyerekeké lesz a város - idén 19. alkalommal rendezik meg a Győrkőc Fesztivált

A rendezvény mára az ország egyik legnagyobb összművészeti gyermekfesztiváljává nőtte ki magát.

Innovatív megoldások az építészetben

Az építőipar és a digitális technológiák találkozása az utóbbi években új lehetőségeket nyitott meg a szakemberek számára.

Borneói kormányzati delegáció járt Győrben

Sarawak miniszterelnök-helyettese vezetésével érkezett 27 fős küldöttség a városba, hogy a térségfejlesztés és a nemzetközi együttműködések tapasztalatait tanulmányozza.

Átformált szemöldökök: a laminálás új trendje

Emlékszel arra az időre, amikor a laminálás csupán a dokumentumok megóvását szolgálta?

A mezőgazdasági naplóvezetés jelentősége és kihívásai

A mezőgazdasági gazdálkodás bonyolult és folyamatosan változó terepén a gazdálkodási napló vezetése szinte elkerülhetetlen tevékenység.

Hőségriadó – vizet oszt és párakapukat telepít a GYSEV

A vasúttársaság Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban az utascsarnokban elhelyezett szódaautomatákból biztosít hűtött vizet az utasok részére naponta 10 és 18 óra között.

Fitten időskorban is: így őrizhetjük meg egészségünket

Ahogy egyre több évet számítunk, elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: hogyan maradhatunk fizikailag és mentálisan is frissek, hogy a későbbi életszakaszokat is aktívan tölthessük? Az egészség fogalma gyakran félreértett, hiszen nem pusztán a betegségek hiányáról van szó.

Többet internetezünk, de több pénzt is kell költünk rá mostantól – árat emelnek a mobilszolgáltatók

339 milliárd forintos bevételt termelt a távközlési szektor az év első negyedévében, miközben júliustól a Telekom és a Yettel, szeptembertől pedig a One is emeli a havidíjakat.

Új ipari parkot építene? Cserébe állítsa helyre a természetet!

Egy brit modell szerint a beruházásoknak nemcsak csökkenteniük kell a környezeti károkat, hanem mérhetően javítaniuk is kell a természet állapotát.

A hőség miatt módosul a kutyasétáltatás rendje a Győri Állatmenhelyen

Hétvégén csak a délelőtti órákban lehet sétálni a menhely kutyáival, a gondozók a négylábúak védelme érdekében kérik a szabályok betartását.

Fokozott katonai jelenlétre és hanghatásokra kell számítani Győrben a légvédelmi rakétaezred gyakorló terének környezetében

Vaklőszeres kiképzést tart a Magyar Honvédség a hétvégén, a környéken élők erősebb zajokra és katonai járművek mozgására számíthatnak.

Magyar Péter kezdeményezésére kikerült az ukrán csatlakozás gyorsítására utaló rész az EU-csúcs záródokumentumából

Az Európai Tanács ülésén négyórás vita után született meg az a nyilatkozat, amelyet valamennyi tagállam támogatni tudott.

A Győri Ítélőtábla öt év börtönre ítélte a férfit, aki meg akarta fojtani a segítségére siető ismerősét

Az elsőfokú, felfüggesztett büntetést túl enyhének találta az ügyészség, a másodfokú bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosbította az ítéletet.