Nyilvánosságra hozta a 444.hu a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést.
Az elmúlt napok vezető közéleti híre volt, hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak igazgatóit ezután csak miniszteri jóváhagyással lehet kinevezni, a független színházak működési támogatása pedig megszűnik.
Hétfő este pedig nagy intézmények vezetői és neves művészek mondanak beszédet a tüntetőknek, akik olyan sokan jelentkeztek, hogy tágasabb helyszínre, a Madách térre rakták át a rendezvényt.
A tüntetésen Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is felszólal.
De a színházakra vonatkozó rész csak néhány sor abból az előterjesztésből, ami fenekestül felforgatja a magyar kultúra finanszírozását és irányítását.
Az előterjesztés kijelenti magáról, hogy szükséges társadalmi egyeztetésre bocsátani, de a dokumentum elején egyetlen „véleményezésre jogosult” „civil és egyéb szervezet” szerepel: a Magyar Művészeti Akadémia, amely az előterjesztéssel nem ért egyet. Hogy a kormánypárti művészek sem mind elégedettek, azt az is jelzi, hogy a Vidnyánszky Attilához köthető színházi szervezetek az elmaradhatatlan dicsérő szavak mellett komoly „javaslatokat” is küldtek a törvényhozóknak, például azt, hogy „a független színházak nem kaphatnak kevesebb forrást, mint eddig.”
A kiszivárgott irományt idézték szakmai szervezetek, illetve elemezték különböző lapok, például az Artportal, a Népszava, az Index és a 444 is, megjelentek képernyőfelvételek is belőle. A 444 szerint erről a fontos törvényről valódi társadalmi vitára van szükség, amelyhez szükséges az alapszöveg ismerete. Ezért teszik közzé az egészet.
Ahogy azt immár bárki láthatja, a Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott, meglehetősen széttartó előterjesztés öt részre tagolódik.
- A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
- A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
- A Virtuózok programjainak támogatása
- A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
- Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása
A törvény az Emmi szerint „hamarosan” az Országgyűlés elé kerül, egy KDNP-s képviselő kijelentette, hogy még karácsony előtt megszavazzák.
A kulturális törvény
a legfontosabb az öt közül. Ez létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”
Belőlük áll össze az új Tanács | kép: 444
A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is.
A 11 milliárdos költségvetésű NKA lényege, hogy a különböző szakmai kollégiumaiba a kormány, az MMA és a mellettük kisebbségbe szorult szakmai szervezetek delegáltak egy sereg szakembert, akik döntöttek évente sokezer pályázatról, le egészen a százezer forintos tételekig.
Ennek az új törvény szerint vége lesz: „az állandó és ideiglenes szakmai kollégium rendszer megszűnik, helyette a miniszter rendelkezik döntési jogkörrel a Tanács adott kulturális szakágazatért felelős tagja javaslatára, vagy ad hoc jellegű véleményező bizottság javaslatára figyelemmel.”
A fenti lista szerint például a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a Habony Árpád jó munkásemberéből lett kultúrharcos és PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik. Azt nem definiálják, mit értenek alkotóművészen, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének például ez az öt tagozata van: fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és zene. Ezek közül a könnyűzenének és az irodalomnak végképp nem látszik más képviselője és szakértője a Tanácsban, mint Demeter Szilárd.
A Magyar Nemzeti Kultúrközpont
hasonlóképpen zavaros koncepció. Ezt egy kormányrendelet hozná létre, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Hogy miért pont a könyvkultúra és a könnyűzenei tehetséggondozás kerül egy kalap alá, az nem derül ki második pontból sem, amely már a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg a Kultúrközpont, míg a feladatokat leíró harmadik pontban olyanok szerepelnek, hogy „felkérés esetén véleményezi a kultúrával és nemzeti identitással kapcsolatos jogszabályok tervezetét”, illetve „közreműködik a magyar nemzet határon átívelő kulturális egyesítésének előmozdításában”.
A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a Kultúrközpontot a PIM főigazgatója, vagyis Demeter Szilárd vezeti és menedzseli.
De nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó. Utóbbi amúgy - váratlan fordulat - újságírókat képez, és a PIM része.
A hátralévő három pont
közül kettő komolyzenei támogatások kiosztásáról szól, az előterjesztés utolsó része pedig megint Demeter Szilárdról, aki ezúttal irodalmi ösztöndíjak fölött szerez befolyást.
Szólj hozzá!
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kata lehetőségével a korábbinál sokkal többen élhetnek.
Negyedik alkalommal rendezte meg Digitális Építőipari Workshopját a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara. A kétnapos programon a hallgatók vegyes csapatokban gondolták újra a győri Ipar utca folytatásába korábban tervezett Mosoni-Duna-hidat.
A meghibásodások leggyakoribb oka a szükséges karbantartások elmaradása, valamint az, ha egy gépjármű rossz üzemi körülmények mellett közlekedik.
Az ügyészség szerint sem volt túl szép tett.
Rongálással vádolja az ügyészség, az esetet a kórház térfigyelő kamerája is rögzítette.
Nyílt napot tart a Győr-Szol a Rozgonyi utcai fűtőerőműben, ahol a látogatók azt is megnézhetik, hogyan kerül geotermikus energia a városi távhőrendszerbe.
A volt külügyminiszter azt állítja, hogy a kormány által biztosított támogatások nem voltak kirívóak, a vendégmunkásokkal kapcsolatban pedig „durva félreértésről” beszélt.
A kiskorú többször próbálta megszakítani a kapocsalatot, de a férfi fenyegette.
A BYD-nél vállalt vezetői pozíciójáról és annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól zárt ülésen hallgatják meg.
A TISZA Párt szavazói jóval optimistábbak, de még a fideszesek negyede is arra számít, hogy eredményes lesz a korábbi kormányzati szereplők elszámoltatása.
A győri polgármester a Versenyképes Járások Programból beszerzett szúnyoggyérítő drónok kapcsán beszélt a környezettudatosságról, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a programot az önkormányzatoktól elvont adóbevételekből finanszírozzák.
Október 10-én és 11-én változik a vasúti közlekedés a Győr–Budapest vonalon, az érintett járatok végállomása Budapest-Kelenföld lesz.
Akár 2 millió 500 ezer forintot is kaphatnak a győri állatvédő szervezetek, a támogatásból többek között állategészségügyi ellátást, kóbor állatok befogását és örökbeadását is finanszírozhatják.
A nyári problémák után megépített fenékküszöbnek köszönhetően az erőmű akkor is működőképes maradhat, ha a következő napokban tovább csökken a folyó vízszintje.
A vádlott és védője is fellebbezett, az ügy másodfokon a Győri Ítélőtábla előtt folytatódik.
Albrecht Martin, a Győri Lukács Sándor Technikum tanulója a szakmák olimpiájaként emlegetett WorldSkills világbajnokságon lett második. Felkészítője Őri Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója volt.
Májushoz képest 9 százalékponttal csökkent Magyar Péterék támogatottsága a pártot választani tudók körében, de a kutatás szerint még mindig többen szavaznának rá, mint az áprilisi választáson.
A nőt azzal is vádolják, hogy később ismét megütötte a gyermeket, majd a csuklójánál fogva lerántotta egy polcos szekrényről.
A polgármester szerint az első két év a pénzügyi nehézségekről, a korrupció elleni fellépésről és kisebb fejlesztésekről szólt, a ciklus hátralévő részében viszont már nagyobb volumenű beruházásokat szeretne megvalósítani.
