Tavaly szeptemberben írt a Független Hírügynökség arról, hogy megváltozik a magyar SOS Gyermekfalvak finanszírozása. A magyarországi gyermekjóléti hálózat az osztrák SOS Kinderdorf Alapítvány támogatásával jött létre, a korábbi modell szerint a külföldi támogatás is Ausztrián keresztül érkezett Magyarországra. A 2017-ben ismertetett működési modell szerint aztán a magyar állam a fenntartási költségek 21%-át fedezte, a többit pedig a hazai cégek és magánadományozók tették ki.
A nemzetközi hálózathoz jelenleg 135, szegény, és gazdag ország egyformán tartozik. A SOS pedig egyfajta rangsort állított a tekintetben, hogy mely országokban kell továbbra is nemzetközi finanszírozás, és melyekben szüntethetik meg ezt a rendszert.
A vizsgálat alapján Magyarország olyan szinten van, hogy képes önállóan megoldani a működését. A forrásokat így aztán máshova tudják csoportosítani.
Ez azt jelenti, hogy 2020 év elejére már az új rendszer lép életbe, a külföldi támogatás már idén is kevesebb, mint a korábbi években.
A gyerekeknek idén például, a korábbi évekhez képest, már nem szerveznek nyári tábort sem a Garda-tóhoz, sem pedig a Balatonhoz.
De égető probléma lesz a gyerekek ellátása is. Jelenleg ugyanis főállásban dolgoznak nevelőszülők a faluban. Minden házban átlagban 7 gyerek lakik, akikre egy nevelő jut. A nevelő szabadságát, szabadnapját eddig úgy oldották meg, hogy helyettesítő érkezett erre az időre.
A kevesebb pénz miatt azonban nem tud a megszokott időben helyettesítőt foglalkoztatni a falu, így csökkent a nevelőszülők szabadsága is. Úgy értesültünk, hogy emiatt már van olyan nevelőszülő, aki felmondott. Három gyerek sorsa lóg most a levegőben.
A távoli modell úgy néz ki, hogy az SOS falu jelenlegi formájában megszűnik. Az SOS egyfajta koordinációs feladatot lát majd el, a gyerekeket külsős nevelőszülőknél helyeznék el.
Az persze kérdés, hogy ha a mostani 69 gyerekre, 7-es bontásban 10 nevelőszülő kellett, és így sem volt elég szakember, akkor ha kihelyezik a gyerekeket, és egyesével, kettesével kerülnek családokhoz, akkor honnan lesz ennyi nevelőszülő.
Elég érdekes volt az a nyilatkozat is, amit Varró Gabriella, a szervezet sajtókapcsolatokért felelős munkatársa a nyugat.hu-nak adott, arra a kérdésre válaszul, hogy bezár-e az SOS Gyermekfalu Kőszegen. Varró ugyanis azt mondta, hogy nem zár be a falu, csupán szervezeti átalakítások lesznek.
Való igaz, hogy a falu nem zár be, a kőszegi 5 hektáros terület egy részét azonban felparcellázták és eladják, úgy tudjuk, hogy néhány épületre szintén ez a sors vár.
Ami megmarad, az a központi épület, amit egy közösségi térré alakítanak. Tehát igaz, hogy a kőszegi SOS nem szűnik meg, csak épp gyerek nem fog lakni a régi épületekben.
De, hogy mi is fel tudjuk tenni a kérdéseinket, az SOS Gyermekfalvakat mi is megkeretük.
Kiss Gergely ügyvezető igazgató válaszából kiderült, 2012 óta készülnek arra, hogy önfenntartóvá váljanak. Akkoriban az SOS Gyermekfalvak bevételének 50 százaléka származott hazai bevételekből, ezt mára 64 százalékra sikerült emelni.
"Az átalakulást fokozatosan valósítjuk meg, a kőszegi családokkal átbeszéljük a lépéseket, figyelembe vesszük igényeiket, lehetőségeiket, a családok és gyerekek sorsát. Biztosan több családot is mélyen érint majd az átalakulás, hiszen minden nagyobb változás rengeteg izgalommal jár egy család életében, akár költözésről, akár egy munkahely átszervezéséről van szó. Ezért megadunk minden segítséget a családoknak, hogy könnyebben átmenjenek ezen az időszakon" - teszik hozzá, pozitív hozadékként említve azt, hogy így nevelőcsaládonként csökkenhet a gyereklétszám.
Az SOS Gyermekfalvak pár éve elkezdte átalakítani szakami programját, először Orosházán. "Az ottani családok már a városban szétszórtan található ingatlanokon élnek, s egyre kisebb a különbség életvezetésükben egy hagyományos családéhoz képest" - válaszol Kiss Gergely, majd hozzáteszi: "Az SOS gyermekfalu Kőszegen jelenleg külön területen, a város közösségétől némileg elkülönítve működik. Természetesen az iskolában, óvodában, köztereken az SOS gyerekek találkoznak más gyerekekkel, illetve a helyi közösség tagjaival, ám úgy gondoljuk, hogy az ilyen kapcsolatokat lehetne szorosabbra fűzni."
Kőszegen csökkenteni fogják a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek számát, családonként átlagosan 3-4 gyerek fog nevelkedni. Ehhez viszont növelni kell a nevelőszülők számát, hiszen közel 400 gyermek sorsáról van szó. Olyan nevelőszülőket keresnek, akik saját ingatlanukban gondoskodnának az SOS-gyerekekről.
Kiss Gergely a változás másik pozitív szakmai hozadékaként azt említi, hogy a nevelőszülői családok Orosházához hasonlóan a következő években Kőszegen is fokozatosan integrált lakókörnyezetbe kerülnek, nem SOS-es családok mellé. Az együttélésnek ez a formája, az integráció jobban támogatja a gyerekek társadalmi beilleszkedését és későbbi boldogulását.
Mi a helyzet a kőszegi ingatlanokkal?
A használaton kívüli zöldterületek rendbentartása költséges, ezért a kőszegi gyermekfalu üres telekrészeinek értékesítése megkezdődött már, de az SOS Gyermekfalvak válasza szerint csak olyan telkekről van szó, amelyeken nem áll épület.
Te is támogathatod az SOS-gyerekeket!
"Hálásak vagyunk azoknak, akik eddig is támogatták munkánkat és hozzájárultak, hogy évről-évre közel 400 gyereknek tudjunk szerető, biztonságos otthont adni. Mivel két év múlva önfenntartóvá kell válnunk, a jövőben fokozottabban számítunk adományozóinkra" - mondta Kiss Gergely.
"Honlapunkon keresztül ezt meg is teheti bárki. A tárgyi adományok helyett a rendszeres pénzbeli támogatás az, ami a legértékesebb segítség, ami kiszámíthatóvá teszi a mindennapi működésünket, hiszen a nevelőszülőknek a nap 24 órájában, az év 365 napján, éveken keresztül kell gondoskodniuk a gyerekekről."
