Valahogy a magyar autósok nemigazán szeretnek a világtással foglalkozni. Megannyi félszemű kocsit látni közlekedni, de nem ritka az sem, mikor valaki simán lámpa nélkül nyargal a városban, sötétben.
Sőt, sokan csak helyzetjelzőt kapcsolnak, és én gyanítom, hogy ezen sofőrök jó részének fogalma sincs arról, miért villogtatnak a szembejövők.
De a ködlámpákat sem tudja mindenki megfelelően használni, és akadhat olyan sofőr is, aki nem is tudja, van neki olyanja.
Pedig minden autón van ködlámpa, legalább hátul; ezt hívjuk ködzárófénynek.
Aki még sosem nézte meg, mi ez, annak leírom: ez az a hátsó, nagyon erősen világító piros lámpa, ami a mögöttünk érkezőnek segít erős ködben, hogy idejében észre vegyen. Olyan, mintha folyamatosan világítana a féklámpa. Autótól függően csak a bal, vagy akár mindkét oldalon is lehet.
Használata: ha erős ködben autózunk, kapcsoljuk fel a sima hátsó lámpa mellé. Viszont ha hátulról beér minket valaki, akkor kapcsoljuk le! Borzasztóan elvakítja azt, aki folyamatosan ezt kénytelen bámulni mögöttünk, ráadásul értelmetlen is égve hagynunk, hiszen a célját már elérte: észrevettek. Én néha nem is akarnék előzni, de annyira kisüti a szememet a vörös izzó, hogy csak emiatt vagyok kénytelen a másik kocsi elé kerülni.
Az első ködlámpa használata hasonló, csak ez alapvetően azt a célt szolgálja, hogy ködben jobban lássuk az úttestet, illetve annak a szélét, valamint az árkokat.
Ha kell, használjuk. Viszont a hátsóhoz hasonlóan, ha beérjük az előttünk haladót, kapcsoljuk le! Ugyan nem annyira vakító, mint a ködzárófény, de teljesen feleslegesen bosszantjuk az előttünk haladót a fényével - mi pedig egy kocsisorban vonatozva semmi hasznát nem vesszük.
A ködlámpák használatát minden esetben viszontlátjuk a műszerfalon. Szánjunk pár percet arra, hogy ha nem ismerjük a kocsink gombjait, műszerfali visszajelzőit, még a parkolóban kipróbálgatjuk, mi is történik, ha ezeket fel-, illetve lekapcsoljuk.
A napi első indulás előtt pedig ne legyünk restek leellenőrizni, hogy minden lámpánk működik-e.