December elején egy napon számoltunk be két hírről: az egyik az volt, hogy egy november 30-án kelt győri polgármesteri rendelet szerint a városban négyzetméterenként 900 forintról 2000 forintra nő az építményadó azon ingatlanokra, amelyeket nem magán-, hanem üzleti célra használnak. A másik hír az volt, hogy egy december 1-jén kelt kormányrendelet szerint az önkormányzatok 2021-re nem növelhetik a helyi adókat.
Még aznap Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy Győrben csökkenek az adók – ami igaz is volt, hiszen a kormány megakadályozta az adóemelést, viszont a polgármester úgy döntött, a lakosság számára hozott különböző kedvezményeket megtartja. Később arról is beszélt a polgármester, hogy az építményadó emelését – ami a vállalkozásokat érintette volna –, előre egyeztették az Audival.
Adóemelésből adócsökkentést varázsolt a győri polgármester
Reggel két egymással összefüggő hírt írtunk meg. Az egyik az, hogy egy november 30-án kelt győri polgármesteri rendelet szerint a városban négyzetméterenként 900 forintról 2000 forintra nő az építményadó azon ingatlanokra, amelyeket nem magán-, hanem üzleti célra használnak. Ez egy úgynevezett adóemelés.
December nyolcadikán aztán megjelent a rendelet, amiben a polgármester a kormánydöntésnek megfelelően
visszavonta az adó emelését, és előzetesen jelzett szándékának megfelelően megőrizte a lakosság számára kitalált könnyítéseket.
Ezen felül még egy változás van, ami szintén magasabb szintű jogszabályok változásából fakad: januártól kikerül az iparűzésiadó-rendeletből az a szakasz, mely szerint „a Htv. 37. § /2/ bekezdésének a) és b) pontja szerinti ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként az adó mértéke: 5.000,- Ft.”, mostantól tehát mindenkinek egységesen 1,6 százalék Győrben az iparűzési adó kulcsa.
Eddig ez a kitétel a hivatkozott törvényhely szerint arra vonatkozott, aki:
a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
A rendelet 2021. január elsején lép hatályba.