A hivatkozási alap a biztonság és a technológiai fejlődés, ám a központi rendszer kialakulása jogos aggodalmakat vet fel - olvasható az ITCafe cikkében.
A riport arra hívja fel a figyelmet, hogy a már idén szeptemberben elfogadott rendelkezés tegnap hatályba lépett, így minden kínai állampolgárnak, aki új mobiltelefonos szolgáltatást vesz igénybe, át kell esnie egy arcszkennelési procedúrán – vagyis egy újabb biometrikus azonosítóhoz jut a kínai állam: a SIM kártyák ezek után a fényképek mellett digitálisan rögzített arcjellemzőkhöz is hozzá vannak rendelve.
Ám ez az indoklás keveseket győz meg, hiszen a kínai állam jó ideje törekszik egy „totális megfigyelési rendszer” kiépítésére, ennek érdekében kamerák tízmillióit telepítik folyamatosan az ország területén (becslések szerint ezek száma 2020-ra meghaladja majd a félmilliárdot), egyre fejlettebb algoritmusokat használnak a személyazonosításra, törekszenek a real-time ellenőrzésre, hatalmas adatbázisokat építenek fel a gomba mód szaporodó adatközpontokban – és mindezt igyekeznek egységes, központi irányítás alatt álló rendszerben megteremteni.
E folyamat része az is, hogy minden erővel, törvényi szinten is próbálják felszámolni az internetes anonimitást, gyakran erővel kényszerítik a felhasználókat a valós személyi adatokkal történő online kommunikációra.
Magát az intézkedés hírét az országon belül nemigen propagálják, csak minimális tartalmú híradások jelentek meg arról, hogy egy újabb elemmel bővültek az állami lehetőségek.
