Az Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége keddi ülésén az utánpótlásképzés javítására irányuló fontos kérdésekkel foglalkozott. Miután meghallgatták a beszámolót a közelmúltban zárult sportigazgatói és akadémia igazgatói képzésekről, megtárgyaltak egy intézkedési csomagot, amely arra irányul, hogy a legtehetségesebb fiatal játékosok minél többet játszanak a profi bajnokságokban. Döntés született az utánpótlás-bajnokságok átalakításáról is.
Az elnökség a szakmai bizottság munkájának részeredményeit is figyelembe véve döntött két, utánpótlást érintő kérdésben.
Természetesen azt, hogy ki és hol játszhat, illetve hány ilyen játékos lehet, a játékosok fejlődését és az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt tartva részletesen meghatározzák a szabályok. A rendszer már idén nyártól életbe lép, és az elnökség egy év múlva értékeli a tapasztalatokat - írja a szövetség honlapja.
Másik lényeges kérdés volt az utánpótlás-bajnoki rendszerek átszervezése. Mind a résztvevő csapatok, mind a szakmai bizottság szorgalmazta a rendszer átalakítást, annak érdekében, hogy erősödjön a mérkőzések intenzivitása, javuljon a bajnokság minősége, valamint az eredménycentrikusság helyett a játék színvonala, az egyének fejlődése kapjon prioritást. Ezt szolgálja egy rugalmasabb bajnoki rendszer bevezetése, valamint az a döntés, hogy minden évfolyam besorolását csak az adott évfolyam eredményei határozzák meg (nem számítják össze a különböző korosztályok eredményeit). Az új rendszert a lehető leghamarabb be kívánja vezetni az MLSZ, a résztvevő csapatok visszajelzése és véleménye alapján.
Végezetül az elnökség döntést hozott arról, hogy a jövő évtől (2020-2021-es évadtól) az UEFA és más nagyobb ligák gyakorlatát követve, a szövetség szabályozni, illetve korlátozni fogja az NB I-es csapatok versenyengedéllyel rendelkező játékosainak számát.
