Lógó vezetékekkel, rozsdás fémhulladékkel és betört ablakokkal találkoznak azok, akik a Bucsunál lépik át a magyar-osztrák határt. A tető, ami egykor az esőtől és hótól védte a határon átutazókat, amíg azok útiokmányaikat felmutatták vagy éppen a vámot intézték, most méteres gaz nő.
Magyarország 2004. május 1-jétől teljes jogú tagja az Európai Uniónak, ez azonban kezdetben nem járt automatikus határnyitással. Csak 2007. november 15-én hagyta jóvá az Európai Parlament Magyarország és nyolc másik állam csatlakozását az úgynevezett schengeni övezethez. Ez azt jelentette, hogy 2007. december 21-étől megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon, miközben megszigorodtak az ellenőrzések a magyar-horvát, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-ukrán határokon; hiszen így mi lettünk az Unió külső határa.
14
A tagországok között - elviekben - megszűntek a belső határok, ergó szabad az átutazás az államok között, nem kell útlevél a határátlépéshez.
A Vas megyéből Ausztriába átjárók azonban pontosan tudják, hogy a határellenőrzés nem szűnt meg az osztrák részről, jelenleg a migrációra és a vírushelyzetre hivatkozva kérik el a személyigazolványokat.
Ugyanakkor akár a kormány által sulykolt illegális bevándorlás, akár a nemrég átélt (és újra beígért) pandémia mutatja, sokszor jól jön a határállomás épülete. Az osztrákok például a legtöbbet a mai napig hasznosítják, mi viszont valamiért szépen hagyjuk, hogy az enyészeté legyen a közvagyon.
14
Ez pedig nem csak egyedi eset, hanem a megye legtöbb határállomása így néz ki. Ha már annyira fontos a határunk védelme, akkor miért nincsenek ezek az épületek hasznosítva, átalakítva, megóvva?
Amikor pedig valamilyen okból mégis ki kell vezényelni rendőröket, akkor a kiépült infrastruktúra helyett maradnak a sátrak, konténerek, kölcsönzött illemhelyek.
Legutóbb tavaly júliusban volt róla szó, hogy azokat a átkelő épületeket, amik a schengeni határokon belül vannak és már jó ideje nem használják őket, el kell bontani, vagy a szomszédos országok bevonásával fejleszteni kell. Akkor arról volt szó, hogy 2020 június 30-ig kellett erre terveket készíteni. Egyelőre azonban konkrét hír nincs róla, hogy mire jutottak az illetékesek.
Vas megyében Bajánsenye, Szentgotthárd-Rábafüzes, Bucsu, Bozsok és Kőszeg volt ebben érintett.
