Perben áll az állami útépítő cég a kormányhivatallal, mert az többet fizettetne az autóút nyomvonalába eső telkekért - írja a Népszava.
A vita kezdeti fázisában a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal is – mint hatóság – bekapcsolódik, de az állami Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a hivatal döntéseivel sem elégedett, már többször beperelte azt.
Első alkalommal azért támadta meg a hivatal határozatát, mert az az M85-ös gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges két soproni magáningatlan kisajátításánál nem az állami cég árajánlatát fogadta el, és a NIF ajánlatánál magasabb összeget állapított meg. Ebben a helyzetben a megyei kormányhivatal azt tartotta helyesnek, hogy amíg a vitatott kérdésben nincs bírósági határozat, addig felfüggeszti az eljárást – állította a lap informátora.
Az útépítő cégnek azonban ez sem tetszett, mert így nem folytathatta egy újabb, és ugyancsak korábban birtokba vett belterületi telek elidegenítését, ezért másodszor is pert indított az állami intézmény ellen. A NIF elkerülhette volna ezt a tortúrát, ha közvetlen a tulajdonosokkal megegyezik az árban, hiszen akkor nincs kisajátítási eljárás sem. Csakhogy, mint már annyiszor, most is, alacsony, 2000 forintos négyzetméterárat ajánlott, ami nagyjából a fele a piaci értéknek, és ezt nem fogadta el az másik fél. A kényszereladás kárvallottjai egy harminchektáros területből körülbelül három és fél hektárt veszítenek el az útépítés miatt. Ez már akkora tétel, hogy vállalták, fellebbeznek, illetve kifizetik a kormányhivatal által kijelölt értékbecslő százezer forintos díját, sőt ha kell az újabbakét is.
A többszöri időpont-módosítás után a két érintett telek kisajátítási árának megállapítása ügyében indított bírósági perek első tárgyalását megtartották. Az egyik ingatlantulajdonos ügyvédje egyszerűen érthetetlennek tartja a NIF Zrt. kötözködését a kormányhivatallal.
Pedig a kisajátítási törvény értelmében a károsultat teljes körű és azonnali kártérítés illeti meg – emelte ki a Sopron környéki mezőgazdasági vállalkozás ügyvezetője, majd elmondta, hogy a szakvélemény miért nem felel meg a jogszabályban leírtaknak. Hiszen a tényleges piaci értéken felül figyelembe kellene venni azt, hogy a tulajdonosnak nem állt szándékában eladni az ingatlant, de kötelezték rá.
A lap megírja, hogy az agrárvállalkozók helyzete különösen bonyolult kérdés, hiszen nekik a szántóföld a megélhetést jelenti, aminek elég csak bizonyos részeit elvenni, abból máris igen komoly veszteségek származhatnak. Nem mindegy ugyanis, hogy a csonkolt terület megmaradt része milyen alakú, és hogyan lehet azt megközelíteni. Ennek megakadályozására szegélyhatás-vizsgálatot, hozamszámítást, és az elmaradt haszon megállapítását kellene elvégezni, mivel ezek az eredményre vezető tudományos módszerek, és a törvényben előírt teljes körű és azonnali kártalanítás feltételei is.
Ehelyett a kárszakértő tíz tetszőlegesen kiválasztott földadásvételt kér le a NAV adatbázisából, ebből ötnek a számtani átlagát veszik, és az lesz a kisajátítási ár.
