100 évvel azután ért célba egy képeslap Angliában, hogy feladták. A lapot eredetileg London nyugati részén adták fel, még 1920 júliusában, de csak idén ért célba Norwich városában. Philip és Rosalie Nicholson, akik jelenleg a képeslapon feltűntetett címen élnek teljesen meglepődtek attól, hogy egy rejtélyes ember arról ír nekik, hogy hamarosan meglátogatja őket.
Philip és Rosalie csak ezután vették észre, hogy a lapot nem nekik címezték, hanem egy bizonyos Eva Browne-nak, aki még jóval azelőtt élt a házban, hogy az a Nicholson pár tulajdonába került volna. A lapon egyébként az író bocsánatot kér Evatól, amiért hosszú ideig nem írt neki vissza, de megígéri, ha szívesen látják őket, akkor meglátogatják Eva családját. A szomorú része csak itt következik a dolognak, ugyanis a lapot jegyző Florrie azt kérte Evatól, hogy írjon neki vissza, hogy Florrie mikor látogathatja meg őt, ám tekintve, hogy a lap 100 évvel később bukkant fel, a találkozó valószínűleg elmaradt.
Philip a helyi lapoknak azt mondja, hogy ugyan övék a ház, de sosem laktak benne. Helyette hallgatóknak adták ki, de a koronavírus járvány óta egy ideje üresen áll a norwichi otthon. A képeslapot a többi postával együtt találták meg, azt nem tudják, hogy a postás dobhatta-e be hozzájuk, vagy valaki csak szimplán megtalálta a lapot, és úgy gondolta, célba juttatja.
Nicholsonék azonban azt mondják, szeretnék azt hinni, hogy a képeslap elveszett a norwichi postán, míg végül valaki az elmúlt napokban megtalálhatta, így végül 100 éves késéssel, de célba ért. Philip azt is reméli, hogy annak ellenére, hogy Eva sosem kapta meg a neki szánt üzenetet, továbbra is tartották a kapcsolatot Florrie-val, és csak összejött az a nagy találkozás.
A helyi médiában egész nagy híre ment a lapnak, a történet eljutott Rosie Moncur Brownhoz is, aki Eva egyik leszármazottja. Eva Rosie nagymamájának a testvére volt, a történetet olvasva megkereste Nicholsonékat, akik boldogan adták oda neki a képeslapot. Rosie a régi népszámlálási adatokat felkutatva kiderítette, hogy Eva 1911-ben már a norwichi lakásban élt a szüleivel és a kilenc testvérével. A későbbi, 1939-es népszámlálás idején is még otthon éllt, ekkor könyvelőként dolgozott. Eva végül 1945-ben repült ki a családi házból, amikor összeházasodott William Meadows-zal.
A dolog iróniája, hogy William és Eva később egy postán is dolgozott néhány évig, innen is mentek nyugdíjba. A történettel kapcsolatban megszólalt már a brit posta, a Royal Mail is, akik azt mondják, nem tudják biztosan megmondani, hol bújkált ennyi éven keresztül a képeslap, de szerintük az a leghihetőbb történet, hogy valaki nemrég újból feladta a lapot, így kerülhetett be a modern rendszerbe, írja a Metro. A Royal Mail azt is elmondta, hogy naponta átnézik a rendszerüket, és rendszeresen átkutatják a postákat is, pontosan az ilyen eltévedt levelek miatt. A brit posta szerint így elképzelhetetlen, hogy egy teljes évszázadig bújkálhatott volna egy képeslap, minden olyan levelet, vagy csomagot kézbesítenek, ami egyszer bekerül a rendszerükbe.
