Dúró Dóra könyvdarálásánál jobb reklámot milliókért sem kaphattak volna az LMBTQ-egyesületek

Kovács Lilla 2020-09-28 08:44:37
Magyarországon a homoszexuális propagandát a Dúró-Novák házaspár testesíti meg: máshogy ugyanis nem létezik.

Hallott már a kedves olvasó a Labrisz Leszbikus Egyesületről? Amennyiben nem érintett a témában – önmaga, vagy hozzátartozó által –, valószínűleg nem. Egészen három nappal ezelőttig, mikor is Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa vérben forgó szemekkel ledarálta az említett egyesület gondozásában kiadott mesekönyvet, ami a Meseország mindenkié címet viseli. 

És hogy mi verte ki ennyire a biztosítékot a középosztály Budaházy Eddájánál? Hát az, hogy a mesekönyvben lévő szereplők „mások”. Vannak köztük meleg karakterek is, de melletük megjelenik roma-, fogyatékkal élő-, örökbefogadott és bántalmazó családból származó szereplő is. 

Én magam liberális vagyok, de az a régimódi fajta: nem feltétlen értek egyet azzal, amit mondasz, de mindent megtennék azért, hogy kimondhasd. Ez az alaptételem azonban nem vonatkozik erre az akcióra:

Dúró Dóra ugyanis csak a saját szűklátókörűségéből fakadó ostobaságát írta ki egy villogó neontáblára a darálással, mindezt azzal a felkiáltással, hogy „megsemmisíti a homoszexualizmus (sic!) propagandakönyvét, ami a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás”

Valóban gátolja egy gyermek egészséges fejlődését, ha egy gyerek a maga szintjén találkozik azokkal a kisebbségi rétegekkel, akiket összeadva a magyar lakosság többségével találjuk szembe magunkat? Ugyanis nézzünk körbe nyugodtan, mindenki fog a saját környezetében olyan embereket találni, akik érintettek. Be kell látni ugyanis, hogy az a világ, amit Dúró Dóra és párja vizionál, csak egy nagyon szűk rétegre húzható rá Magyarországon. A Mi Hazánk által megálmodott nemzeti összetétel ugyanis nem csak most, hanem soha nem is létezett, hiszen melegek mindig voltak, a romák évszázadok óta itt élnek, a családon belüli erőszak keretében az asszonyverés pedig Magyarország nemzeti sportja – ez utóbbinál nagy szégyen, hogy a helyzet itt is változatlan. 

A nagy probléma itt az, hogy a XXI. században még mindig vannak olyan politikusok, akik milliókat keresnek azzal, hogy főállásban gyűlölködnek. Tényleg az a legnagyobb probléma ma az országban, hogy egy mesekönyvben kisebbségi szereplők vannak? Nem inkább az, hogy sokan egyébként meg sem engedhetik maguknak ezt a könyvet, mert olyan szintű az infláció, hogy lassan a gyümölcs is luxuscikké válik? És itt nem említettük Magyarország mélyszegénységben élő rétegeit, ám mivel ők is többségében a kisebbséghez tartoznak, jó struccpolitikushoz mérten nem is látják őket. 

Érdemes azonban kitekinteni arra, hogy ismét a homoszexuálisok lettek kiragadva, ami azért is érdekes, mert Dúró férje, a szintén politikus Novák Előd a Pride-hónap alatti zászlólopásaival olyan gerillamarketinget nyomott az LMBTQ egyesületeknek, amilyet milliókért sem tudtak volna megvásárolni a legmenőbb ügynökségektől sem. (Tudna bárki egyébként mondani egy programot is a Pride-hónap alkalmából? Találkozott akár csak egy hirdetéssel is?)

Épp ezért nehéz eldönteni, hogy Dúró a saját exhibicionizmusától elvakulva csinált-e egy ekkora marketingfogást ennek a könyvnek, vagy épp csak egy túltolt levendulaházasság mindennapjait nézhetjük végig.

Mindazonáltal remélem, a Dúró-Novák házaspár kap egy szivárványszínű oklevelet a homoszexuális egyesületek munkájának reklámozásáért. Akkor legalább lenne egy papír, ami megőrzi majd emléküket az későbbi nemzedékeknek. Ugyanis senkiben ne legyen kétség afelől, hogy a főállású gyűlölködők emléke nem marad meg az utókornak. Azok a papírra vetett gyerekmesék viszont már akkora példányszámban fogytak el, amennyihez nem lesz elég egy szélsőjobbos daráló sem – biztos eljut egy-két darab majd a dédunokák kezébe is. 

Szólj hozzá!

Több pénz jut idén a kultúrára a győri költségvetésben 

Pintér Bence szerint a 2026-os büdzsé jelentős többletforrást biztosít a város kulturális intézményeinek és programjainak.

A Széchenyi téren emlékeznek március 15-re Győrben

Kósa Roland a történelmi helyszínre hívja a győrieket, ahol egész napos családi programokkal idézik fel az 1848-as eseményeket.

Küszöbön a győri Tavaszi Fesztivál 

Március közepétől koncertek, kiállítások és családi programok várják az érdeklődőket a város több pontján.

Tavalyi áron kerülhet a tojás a húsvéti asztalra

90 és 110 forint között lesz az ára.

Benzinárstop friss - az automata kutakra nem vonatkozik a védett ár ha nincs személyes ellenőrzés a helyszínen

A kutasoknak ráadásul fel kell jegyezniük a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, az adatokat pedig a NAV felé is továbbítani kell.

Nyílt napok lesznek a győri bölcsődékben és óvodákban

A város több intézménye is megnyitja kapuit a szülők és a gyerekek előtt.

Várostörténeti séták Győrben - indul a Rómer Múzeum idei programsorozata

Forradalmi történetek, költészet, művészet és vallási emlékek.

Önkormányzati pénzből újulnak meg a győri iskolák

Torna- és tantermek illetve eszközök korszerűsítésére jutott támogatás több intézményben, a tavaly sikeres program idén is folytatódik. 

Magyar Péter: „Összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem tud győzni a Fidesz”

A TISZA elnöke a választások előtt komoly lejárató kampányra számít a kormány részéről. 

Antikommunistának tartja magát a korábbi MSZP-s Czeglédy Csaba

AI orosz katonák kerültek Szombathelyre a politikus legutóbbi posztjában.

A településeken fészkelő vetési varjakat veszi számba a Magyar Madártani Egyesület

A lakosság is bekapcsolódhat, sőt, várják a segítségüket.

Buszsofőrre támadt egy férfi Győrben

Vezetés közben bántalmazta, veszélybe sodorva ezzel a többi utast is. 

Védett árat vezet be a kormány az üzemanyagoknál

A benzin 595 forint, a gázolaj 615 forint lesz fixen.

Napra pontosan tíz éve tart a válsághelyzet Magyarországon - de ne aggódj, a kormány megvéd

A különleges jogrend mára a mindennapi kormányzás eszközévé vált.

Fodor Roland pont akkor adott tanácsot havi 800 ezer forintért a Győr-Szol-nak, amikor kiürült a lakáskassza 

Kósa Roland szerint egyre több részlet derül ki abból, hogyan működött a városi cég abban az időszakban, amikor eltűnt az 1 milliárd 700 millió forint.