Minél iskolázatlanabb a nép, annál könnyebb szellemi falat építeni köré. Minél több a műveletlen ember, annál könnyebb a hatalom dolga. Ismert tézisek a közelmúltból. Erre épült a hírhedt hármas T-rendszer, a tűrés, tiltás és a támogatásé.
E „kommunista szentháromság" körmönfont volt és hatásos. A forradalom utáni, nyiladozó értelmiségire találta ki és valósította meg Aczél György kultúrpolitikus, a párt egyik meghatározó vezetője. A végrehajtásért az adminisztrációs osztályok, az állambiztonsági munkatársak és hálózataik, valamint a megyei pártbizottságok káderei feleltek. A nyílt cenzúrát kerülték, a szellemi elitet sem üldözték, mivel az integrálása volt a cél. A manapság tapasztalható áthallások miatt érdemes felidézni néhány példán, hogyan is működött ez rendszer.
T, mint tiltás. Legismertebb talán A tanú című film kálváriája. Már a forgatás alatt sejtette a stáb Bacsó Péter rendezővel az élen, hogy nehéz meccs lesz vászonra vinni a mára legendássá váló művet. Így is történt. Amikor a film elkészült, egy szakmainak mondott filmes bizottság véleményezte, majd problémássága (rendszerbírálata) miatt Aczélék elé került. Azonnal betiltották.
A pártvezető annyira reménytelennek ítélte a film helyzetét, hogy nem is győzködte Bacsót, vágja újra. Ugyanis a mű minden kockája ült, telitalálat volt. A rendező elmondta, hogy egy fogadáson odament hozzá a kultúrpápa és azt mondta: „Értem én, Bacsó elvtárs, hogy parabola, de lehet ezt ellenségesnek is venni. Mi annak vettük". Az 1969-ben forgatott film végül 10 kemény évre dobozba került. Szombathelyi bemutatójára 1979-ben a Béke moziban került sor.
T, mint tűrés. Ez volt a legszélesebb merítés. A folyóiratok közül sok esetben ezen a mezsgyén táncolt a szombathelyi Életünk, vagy a budapesti Mozgó Világ. Az Életünk kezdte el elsőként közölni az emigráns magyar írók műveit és ez nemzetközi visszhangot váltott ki. Aczél jól taktikázott, hiszen azt a látszatot sikerült keltenie, hogy lám, ez nem egy elnyomó, kommunista rendszer, hanem maga az emberarcú szocializmus. A Mozgó Világ még tovább mehetett és olyan kérdéseket is feszegethetett, mint a sajtószabadság, az antiszemitizmus, vagy a rendszer által tagadott szegénység szociográfiai dokumentálása.
De volt egy határ. Az Életünk esetében egy vers, a Mozgó esetében pedig egy álriport megjelenése verte ki a biztosítékot. Kontroll következett, a Mozgót átalakították. A tűrés határán táncoltak a fiatal írók, alkotók, így a Fiatal Művészek Klubja közönsége is. Megfigyelték őket, de ha nem vitték utcára nézeteiket, dolgozhattak. Aczél kedvenc módszere volt a fokozatos behálózás. Volt, akinek útlevelet adott, lakást utaltatott ki, s volt, aki egyik napról a másikra kegyvesztett lett. Mások, az igazi nagyságok, így Hamvas Béla, vagy Bibó István azonban megtörhetetlennek bizonyultak.
T, mint támogatás. Minden olyan filmet, könyvet, produkciót támogattak, amely a rendszert dicsőítette, vagy legalább az „érted haragszom" állapotba hozta. Gyurkó Kádár-könyve jó példa erre, de azért sok pénze megmaradt az agitprop-osztálynak. Nem igazán tolongtak az udvari dalnokok. Így a rendszer az oktatás révén kívánta elérni a neki megfelelő eredményt. A szellem embereit, főleg a pedagógusokat, rendszeresen tovább képezték, tanfolyamokra járatták és úgynevezett „fejtágítókon" mutatták meg nekik a helyes irányt. A hármas T végül elérte célját, a rendszer szellemi konszolidációja megtörtént és tartós maradt.
Így értünk el 1989-hez. Aczél György letűnt, de nem tűnt el hagyatéka. Sajnos egyre több jel utal arra a mai kultúrában, a színházi életben, a tudományos világban, az oktatásban, hogy nem veszett ki a centralizáció, egyre szűkebb a terepe a szabad gondolkodásnak. A tűrés rossz emléke villan fel akkor, amikor a hatalom által kontrollálhatatlan művészi kísérletek sorsára figyelünk. Mint az aczéli időkben, most is dívik a középszer, a szellemi élet egyre inkább a politikai játszmák részévé válik. Innen már csak 1 centire van a tiltás.
Társadalomkutatók, politológusok szerint egy adott rendszer a szabad választások útján akár 1 napon belül megváltoztatható. Pár év elég a főbb politikai irányok rögzítéséhez. A gazdaság átállítása új fazonra már nehezebb dió, 20-30 évet is igénybe vehet. A társadalom szellemi felépítményének megváltoztatása a legnehezebb feladat, ehhez 50 év kell. Persze, ezt az időt nem kötelező kivárni.
Szólj hozzá!
Mutatjuk a teljes listát!
A TISZA miniszterjelöltje országos politikai és gazdasági felelősségre vonást ígér, városunkban pedig már most is elég hosszú a lista.
Kósa Roland jubileumi ünnepségen köszöntötte az 1986-os IHF-kupagyőztes legendákat.
A vádlott természetesen mozgott a helyszíneken, így nem keltett feltűnést - az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott ellene.
Valamint kalcium-kloriddal locsolnak le 20 négyzetméternyi területet.
Az egyik idei húzónév a Beton.Hofi lesz. A karneválszínházat ezúttal a miskolci színház társulata játssza.
Az épület homlokzatán megjelent telefonszám végén bejelentkező ingatlanos nem érti, hogy miért érdekel egy újságot, hogy mi az ára a patinás épületnek.
A TISZA Párt gazdasági és energetikai miniszterjelöltje szerint diverzifikálni kell az energiaforrásokat, miközben átláthatóbb gazdaságot és korrupcióellenes fellépést ígért.
Valahol mélyen mindannyian arra vágyunk, hogy valaki életének középpontjában legyünk.
Gyermekprostitúció miatt kell felelnie.
A társadalmi összefogással létrehozott platform biztonságos fészkelőhelyet nyújthat a drasztikusan megfogyatkozott sirály- és csérféléknek.
A vádlottak egy kiszolgáltatott helyzetben élő férfit használt ki.
Igaz, egy kicsit a kurv@ anyázás zavarja a képviselőt.
Most már nincs akadálya annak, hogy a jövőbeli lehetséges vevő, felhívja az eladót.
Gyűjtés indult az országos fesztivál megmentésére.