Az elmúlt napokban több újság számolt be arról, hogy a szombathelyi Boldog Brenner János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium egyik álláshirdetésében szerepeltették a keresztény életvitelt, mint alkalmazási feltételt. S habár szerencsésebb lett volna előnyként és nem alkalmazási feltételként feltüntetni a kritériumot, bennem mégis disszonáns érzéseket kelt, amikor ekkora médiafigyelmet kap egy egyébként munkajogilag és a racionalitás alapján is abszolút védhető álláspont.
Sokak számára nyilván ismert, hogy a Boldog Brenner János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában működő közoktatási intézmény, jogelődjét – négy évfolyamos elemiként – Szabó Imre szombathelyi püspök alapította 1872-ben.
Gyakorló jogászként és egyházi fenntartású intézmény vezetőjeként elengedhetetlennek tartom, hogy tisztán lássunk a kérdésben. Hangsúlyozottan tisztán szakmai alapon, sine ira et studio (értsd harag és részrehajlás nélkül) az eset kapcsán áttekintettem az európai joggyakorlatot és rábukkantam egy, az Európai Bíróság által hozott ítéletre ( lásd: C-414/16 sz. Vera Egenberger kontra Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung ev. ügye), amelyben arra kerestek választ, hogy meghatározható e a vallási hovatartozás egyházi állás betöltésének követelményeként.
Az eset kapcsán a munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalma, mint munkajogi alapelv állt szemben az egyházak alkotmányos szinten biztosított autonómiához való jogával.
Sokan legyinthetnek erre, hogy no de kérem, egy takarítói pozíciónál ez miért releváns. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy nevezett oktatási intézményben nem csupán tanítás, hanem aktív hitéleti tevékenység is folyik, nem csupán irodák és tantermek, hanem többek között iskolai kápolna és egyéb olyan vallási jelképek is helyet kapnak, amelyek tisztán tartása során elvárható azok tisztelete.
Jogi álláspontom szerint tehát a feladott álláshirdetés nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló jogszabályi előírásokba, az eset illeszkedik az egyházak autonómiáját tiszteletben tartó és annak védelmét kihangsúlyozó Európai Unió Alapjogi Chartájának szellemiségébe is.
Nagy tisztelettel kérem tehát az érintett média képviselőit, hogy a már hivatkozott negatív hangulatkeltő cikkek megjelenését megelőzően legyenek szívesek alaposabban tájékozódni azok szakmai hátterét illetően.
Mert „az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” (Róm 8,28)
