Az ellenzéki pártok arra kérik a Magyar Posta vezetőit, hogy a cégnél ne vezessék be a munka törvénykönyve túlórával kapcsolatos módosításait.
A cég budapesti székháza előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó elmondta, a Magyar Posta vezetőjét is meg akarják kérdezni arról, bevezetik-e a "rabszolgatörvényt".
MSZP
Mondjon nemet a Magyar Posta is a rabszolgatörvényre! #mszp #hueu #StopOrbán
Közölte, a múlt héten ezt a kérdést több mint 150 állami cég vezetőinek tették fel írásban. Mindenhonnan ugyanazt az egymondatos választ kapták: a társaság nem kíván politikai kampánykérdésekkel foglalkozni - tette hozzá. A képviselő ezt úgy értékelte, hogy a megkérdezett állami cégek nem tettek eleget a törvényi kötelezettségeiknek, mert "nem adtak valódi választ".
A jobbikos Lukács László hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, de a cégnél nagyon nagy a fluktuáció. Ennek egyik oka, hogy már most is alacsonyak a bérek és rosszak a munkakörülmények, a "rabszolgatörvény" alkalmazása után pedig még többen mennének el - mondta. A keleti jellegű törvény helyett inkább nyugati megoldásra, a bérek felzárkóztatására és a munkakörülmények javítására lenne szükség - jelentette ki.
Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: a "rabszolgatörvény" megbukott, mert a jogszabályt "tisztátalan (...) és gyanús" körülmények között fogadták el a parlamentben. A Magyar Postának inkább versenyképes béreket kellene adnia a dolgozóinak, nem pedig olyan helyzetet előállítania, hogy napi nyolc helyett tíz órát kelljen dolgozniuk - jegyezte meg.
Szél Bernadett (független) azt mondta, el akarják érni, hogy "ciki legyen (...) a rabszolgatörvényt alkalmazni".
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a magyar dolgozókat meg kell védeni a Fidesztől. Az elmúlt hetek tüntetéshulláma megmutatta, hogy van ereje az együttes fellépésnek - fűzte hozzá.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy eddig egyetlen állami cég vagy nagy multinacionális vállalat sem mondta azt, hogy alkalmazni kívánja a "rabszolgatörvényt", ezért kérdéses, hogy ki miatt kellett azt megalkotni. A Magyar Postánál egy kezdő kézbesítő bruttó 149 ezer, míg egy szakképzett társa bruttó 195 ezer forintot kap - emelte ki. Magyarország nem teljesít jól, mert egy olyan ország nem teljesít jól, ahol azért kell túlórát vállalniuk az embereknek, hogy meg tudjanak élni - fejtette ki véleményét.
Bősz Anett (független) azt mondta, "a rabszolgatörvény bevallja" azt, hogy az elmúlt kilenc év kormányzása mind társadalmi, mind gazdasági értelemben kudarc volt.
(via MTI)