Minden városnak megvan a maga története. Emelkedő és hanyatló korszakokkal és ez igaz a kulturális horizontra is. Kőszeg, az egykor vasfüggönnyel terhelt határváros, talán kárpótlásul, 1970-től a filmesek kedvelt terepévé lehetett. Olyannyira, hogy pár év alatt ebben a városban zajlottak a legizgalmasabb szellemi csaták.
Kőszeg szép város, nyugodt város, nincsenek nagyobb kilengései. Lakossága, bár ez igaz más magyar városokra is, idősödőben, ehhez igazodik működése is. Vagyis elsődleges a nyugalom, a kiszámíthatóság, a biztonság, a felesleges izgalmak kerülése. Ezek után kissé ütős, ha felidézzük azt a kort, amelyben Kőszeg egy fiatal, izgalmas, fiatal, turbulens város volt. Nem is olyan régen, 1970-73 között, majd 1976-tól több éven át. Kőszeg volt a magyar szellemi elit központja, ide tódultak az akkori meghatározó elmék és a Kádár rendszer elit elhárítósai. Mert hát nem volt elég a párthűség, érteni is kellett a kultúrához.
De miről is szólt anno a fáma? Hát a filmekről. A 60-as évek végén, az új mechanizmus eléggé látványos bukásával felértékelődtek az kis kulturális szigetek, mindenek előtt a Balázs Béla Stúdió (BBS), amely egymás után forgatta a remekműveket. Ezek meg egymás után bosszantották az autoriter rezsimet. Budapesten szó sem lehetett ellentmondásról, de kellett egy olyan hely, ahol „pofázhatnak a megtévesztett elvtársak". Aczél György kultúrpápa választása Kőszegre esett. Elzárt hely, mesze van és megbízhatatlan. Tehát mindegy neki.
De volt még valami, ami a filmeseket és vele az ellenzéki pesti elitet ide vonzotta: a szombathelyi főiskola, annak is a népművelő-könyvtáros szaka. Kósa Ferenc filmrendező (Tízezer nap, Hószakadás), aki akkor már nagy név volt, az Ítélet című Dózsa-filmjének forgatókönyvét filmesztétikai kurzus keretében a népművelőkkel beszélte meg. A padsorokban feltűnt Sára Sándor, majd egyre gyakrabban Jancsó Mikós és Gazdag Gyula. Rendszeres vendég volt a főiskolán és a kollégiumban Zala Márk filmszínész és Galkó Balázs versmondó, akkor még amatőr színész.
A filmesztétikai vitákat dr. Nagy Árpádné (Ági néni) vezette, szavára minden filmes adott. Ez a csapat egészült ki később a BBS filmeseivel, közte Magyar Dezsővel, Bódy Gáborral, Schiffer Pállal, Dobai Péterrel, Szomjas Györggyel. Majd elindult a Kőszegi Ifjúsági és Gyermek Játékfilmszemle, amely részben betöltötte a később Pécsett megrendezett, majd Budapestre költözött Magyar Filmszemle funkcióját. Kőszegen díjazták (Arany Kamerával) Szabó István Szerelmesfilm és Zolnay Pál Fotográfia című alkotását. Kuriózum, hogy itt mutatták be premier előtt a Zabriskie Point és a Nagyítás című, akkor forradalminak számító amerikai filmeket, amiből lett is galiba.
Mégpedig egy pártaktíván, amit nyilvánossá tettek a Várban. A Társadalmi Szemle (ez volt az MSZMP ideológiai folyóirata) főszerkesztője, Füleki József a szocialista rendszer építéséről és a hétköznapi forradalmiságról indított vitát, ám a jelenlévő főiskolások és a nézők másra terelték a szót. Mégpedig Magyar Dezső Büntetőexpedíció című filmjére, amit Kőszegen bemutattak, de egyből dobozba is raktak. A vita során elhangzott, hogy miért nem lehet őszintén beszélni, miért kell hazudni, miért nem modernizálódik a rendszer? Füleki a vita során elhagyta a termet, nem sokkal később berekesztették a játékfilmszemlét, amely ezzel véget is ért (1973, ekkor kapott fődíjat Zolnay Pál zseniális alkotása, a Fotográfia). De Kőszeg filmes imidzse megmaradt.
Olyannyira, hogy a legendás tévés, Katkics Ilona évekkel később úgy döntött: Kőszegre viszi a televíziós szemlét. Takács Vera (Új Pedagógia Szemle – 2018) erre így emlékezik: „A televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléjét először 1976-ban szerveztük meg – és ez a szemle egészen a rendszerváltásig kitartott. A tény az – és ezzel mindent elmondtam –, hogy kétévente volt annyi gyerekműsor és gyerekfilm, hogy fesztivált lehetett belőlük rendezni. Négy- vagy ötnapos eseményt. Azért ez komoly dolog. És ide csak a legjobbakat válogatták.
A szemle születésének története röviden a következő: Katkics Ilona a Filmművész Szövetség elnökségi tagja volt, a gyerekterületet képviselte, s az egyik értekezleten megkérdezte őt az elnök, Kovács András filmrendező: „Te, Ilike, nem kell nektek a Kőszeg?" – „Persze, hogy kell." Kőszeg városát ugyanis nem sokkal előtte a filmesek foglalták le, hogy majd gyerekfilmfesztivált rendezzenek ott. A városi vezetés nagyon örült a programnak, de kiderült, hogy nincs elég bemutatnivaló. A Tévének meg volt. 1976-ban sor került az első összejövetelre, ahol még nem is osztottak díjakat – csak tanácskoztunk.
Nagy Richárd (A Magyar Televízió (MTV) akkori elnöke – a szerk. megj.) eljött erre az első kőszegi találkozóra. Meghallgatta a lelkes hozzászólásokat, terveket. Másképp fogalmazva: nagy és szenvedélyes ordítozás zajlott, mint mikor a kisgyerek visít, hogy végre figyeljenek rá. Láthatta a friss elnök, hogy itt egy olyan gárda jött össze, akik akarnak valamit. Mert fontos, hogy a gyerek megkapja a magáét: a tudást, a kultúrát, amihez joga van".
A rendszerváltás után Kőszeg körül lebomlott a vasfüggöny, más perspektívák nyíltak. A sors különös játéka, hogy ebben a választási körzetben mérette meg magát egyéniben Básthy Tamás ellenében a filmszemlét megalapozó Kósa Ferenc filmrendező. Básthy győzött, de Kósa listán bekerült a parlamentbe. Érdekes lenne tudni, vajon szóba kerültek-e azok a daliás idők.
Szólj hozzá!
Több mint száz hagyományőrző idézte fel a város 1809-es ostromának eseményeit.
Három pedagógus kapta meg a K&H mozdulj! az év kedvenc tesitanára elismerést a vármegyei szavazás után.
A Magyar Nemzet napilapként megszűnik, hetilapként üzemel tovább.
A kannabiszról sok embernek még ma is elsősorban a bódulat, a tudatmódosító hatás és a jogszabályok által korlátozott használat jut eszébe.
Egy hátizsák miatti szóváltás fajult tettlegességig, az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A közösség erejét ünnepelték ezzel a Városház téren - Balog Farkas Renáta szerint fontos, hogy az atipikus fejlődésű gyermekek minél láthatóbbá váljanak.
Perger Gyula atya lesz a Herényi Plébánia plébánosa. Személyi változásokat jelentett be a Szombathelyi Egyházmegye.
A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta az egyetemet, hogy az ott 2022 óta ideiglenesen elhelyezett ukrajnai menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint a további állagromlás megelőzése érdekében szükséges felújítási munkálatokat kíván végezni.
A győri holokauszt áldozataira emlékeztek.
A lakberendezés egyik legérdekesebb stílusa jelenleg a Japandi, ami a japán és skandináv irányzatok tökéletes uniójaként ismert.
SZKKA szülői munkaközössége is reagált arra, hogy az ELTE kitette az kéziseket a sportcsarnokból és az irodákból is.
Uros Rosic elhagyta a Kaposvár csapatát és a férfi kosárlabda NB I-ben címvédő Falco KC Szombathely színeiben folytatja pályafutását.
A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejönne a Független Közmédia Testület.
A miniszterelnök szerint az előző kormány hazudott a költségvetési számok, az uniós források, az orosz-ukrán háború, a rezsicsökkentés kapcsán, és az ország társadalmi helyzetéről is.
Közleményben reagáltak Magyar Péter kijelentésére a hónapok óta a pénzükre váró honlapfejlesztők, akik részt vettek a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programba.
A város először rendezte meg az Érdemes Diákok Köszöntése ünnepséget, ahol tanulmányi, sport- és közösségi teljesítményeket ismertek el.
A kabinetvezető szerint a személyes találkozások és a könyvek közös felfedezése ma talán fontosabb, mint valaha.
Június 15-én kezdődik az a fejlesztés, amelytől a torlódások csökkenését és a közlekedés gördülékenyebbé válását várják.
Jövő héten csütörtökön a Megyeházán tanácskozik a grémium. A téma az azbeszt lesz.
Egy teherautó és egy munkagép ütközése után újabb tragédia történt, amikor egy kisbusz belerohant a torlódás miatt álló járműbe.