Minden városnak megvan a maga története. Emelkedő és hanyatló korszakokkal és ez igaz a kulturális horizontra is. Kőszeg, az egykor vasfüggönnyel terhelt határváros, talán kárpótlásul, 1970-től a filmesek kedvelt terepévé lehetett. Olyannyira, hogy pár év alatt ebben a városban zajlottak a legizgalmasabb szellemi csaták.
Kőszeg szép város, nyugodt város, nincsenek nagyobb kilengései. Lakossága, bár ez igaz más magyar városokra is, idősödőben, ehhez igazodik működése is. Vagyis elsődleges a nyugalom, a kiszámíthatóság, a biztonság, a felesleges izgalmak kerülése. Ezek után kissé ütős, ha felidézzük azt a kort, amelyben Kőszeg egy fiatal, izgalmas, fiatal, turbulens város volt. Nem is olyan régen, 1970-73 között, majd 1976-tól több éven át. Kőszeg volt a magyar szellemi elit központja, ide tódultak az akkori meghatározó elmék és a Kádár rendszer elit elhárítósai. Mert hát nem volt elég a párthűség, érteni is kellett a kultúrához.
De miről is szólt anno a fáma? Hát a filmekről. A 60-as évek végén, az új mechanizmus eléggé látványos bukásával felértékelődtek az kis kulturális szigetek, mindenek előtt a Balázs Béla Stúdió (BBS), amely egymás után forgatta a remekműveket. Ezek meg egymás után bosszantották az autoriter rezsimet. Budapesten szó sem lehetett ellentmondásról, de kellett egy olyan hely, ahol „pofázhatnak a megtévesztett elvtársak". Aczél György kultúrpápa választása Kőszegre esett. Elzárt hely, mesze van és megbízhatatlan. Tehát mindegy neki.
De volt még valami, ami a filmeseket és vele az ellenzéki pesti elitet ide vonzotta: a szombathelyi főiskola, annak is a népművelő-könyvtáros szaka. Kósa Ferenc filmrendező (Tízezer nap, Hószakadás), aki akkor már nagy név volt, az Ítélet című Dózsa-filmjének forgatókönyvét filmesztétikai kurzus keretében a népművelőkkel beszélte meg. A padsorokban feltűnt Sára Sándor, majd egyre gyakrabban Jancsó Mikós és Gazdag Gyula. Rendszeres vendég volt a főiskolán és a kollégiumban Zala Márk filmszínész és Galkó Balázs versmondó, akkor még amatőr színész.
A filmesztétikai vitákat dr. Nagy Árpádné (Ági néni) vezette, szavára minden filmes adott. Ez a csapat egészült ki később a BBS filmeseivel, közte Magyar Dezsővel, Bódy Gáborral, Schiffer Pállal, Dobai Péterrel, Szomjas Györggyel. Majd elindult a Kőszegi Ifjúsági és Gyermek Játékfilmszemle, amely részben betöltötte a később Pécsett megrendezett, majd Budapestre költözött Magyar Filmszemle funkcióját. Kőszegen díjazták (Arany Kamerával) Szabó István Szerelmesfilm és Zolnay Pál Fotográfia című alkotását. Kuriózum, hogy itt mutatták be premier előtt a Zabriskie Point és a Nagyítás című, akkor forradalminak számító amerikai filmeket, amiből lett is galiba.
Mégpedig egy pártaktíván, amit nyilvánossá tettek a Várban. A Társadalmi Szemle (ez volt az MSZMP ideológiai folyóirata) főszerkesztője, Füleki József a szocialista rendszer építéséről és a hétköznapi forradalmiságról indított vitát, ám a jelenlévő főiskolások és a nézők másra terelték a szót. Mégpedig Magyar Dezső Büntetőexpedíció című filmjére, amit Kőszegen bemutattak, de egyből dobozba is raktak. A vita során elhangzott, hogy miért nem lehet őszintén beszélni, miért kell hazudni, miért nem modernizálódik a rendszer? Füleki a vita során elhagyta a termet, nem sokkal később berekesztették a játékfilmszemlét, amely ezzel véget is ért (1973, ekkor kapott fődíjat Zolnay Pál zseniális alkotása, a Fotográfia). De Kőszeg filmes imidzse megmaradt.
Olyannyira, hogy a legendás tévés, Katkics Ilona évekkel később úgy döntött: Kőszegre viszi a televíziós szemlét. Takács Vera (Új Pedagógia Szemle – 2018) erre így emlékezik: „A televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléjét először 1976-ban szerveztük meg – és ez a szemle egészen a rendszerváltásig kitartott. A tény az – és ezzel mindent elmondtam –, hogy kétévente volt annyi gyerekműsor és gyerekfilm, hogy fesztivált lehetett belőlük rendezni. Négy- vagy ötnapos eseményt. Azért ez komoly dolog. És ide csak a legjobbakat válogatták.
A szemle születésének története röviden a következő: Katkics Ilona a Filmművész Szövetség elnökségi tagja volt, a gyerekterületet képviselte, s az egyik értekezleten megkérdezte őt az elnök, Kovács András filmrendező: „Te, Ilike, nem kell nektek a Kőszeg?" – „Persze, hogy kell." Kőszeg városát ugyanis nem sokkal előtte a filmesek foglalták le, hogy majd gyerekfilmfesztivált rendezzenek ott. A városi vezetés nagyon örült a programnak, de kiderült, hogy nincs elég bemutatnivaló. A Tévének meg volt. 1976-ban sor került az első összejövetelre, ahol még nem is osztottak díjakat – csak tanácskoztunk.
Nagy Richárd (A Magyar Televízió (MTV) akkori elnöke – a szerk. megj.) eljött erre az első kőszegi találkozóra. Meghallgatta a lelkes hozzászólásokat, terveket. Másképp fogalmazva: nagy és szenvedélyes ordítozás zajlott, mint mikor a kisgyerek visít, hogy végre figyeljenek rá. Láthatta a friss elnök, hogy itt egy olyan gárda jött össze, akik akarnak valamit. Mert fontos, hogy a gyerek megkapja a magáét: a tudást, a kultúrát, amihez joga van".
A rendszerváltás után Kőszeg körül lebomlott a vasfüggöny, más perspektívák nyíltak. A sors különös játéka, hogy ebben a választási körzetben mérette meg magát egyéniben Básthy Tamás ellenében a filmszemlét megalapozó Kósa Ferenc filmrendező. Básthy győzött, de Kósa listán bekerült a parlamentbe. Érdekes lenne tudni, vajon szóba kerültek-e azok a daliás idők.
Szólj hozzá!
Telefonon egyeztetett a két politikus.
Programajánló light - kánikula edition.
A miniszter szerint egy tízmilliárd forintos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével ez a leállás és a most tízmilliárdos többletköltséget jelentő áramimport elkerülhető lett volna.
Az Arrabona római kori emlékeitől a XX. századi magyar és európai művészetig több különleges kiállítást is szakértő tárlatvezetésen fedezhetnek fel az érdeklődők.
Az újabb hőhullám miatt ismét ingyenes felfrissülési lehetőséget biztosít az önkormányzat a belvárosban.
A miniszterelnök szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, de a kormány már az esetleges ipari korlátozásokra is felkészül a rendkívüli hőség okozta helyzet miatt.
Augusztus 3. és 5. között nem lehet fürdeni a Mosoni-Duna ezen szakaszán, az Aranypart II. azonban a megszokott rend szerint várja a strandolókat.
A GYHG ezúttal magyar dinnyével lepte meg valamennyi dolgozóját, ezzel is elismerve a kánikulában végzett munkájukat.
Magyar Péter szerint elfogadhatatlan, hogy egyes orgánumok az ország nehéz helyzetében pazarlásra buzdítanak és a közműrendszerek összeomlásában reménykednek.
A felújítás ideje alatt a csarnok nem lesz használható, a jegyvásárlás az aluljárónál kihelyezett automatákból, illetve online is biztosított.
Ez derül ki Vitézy Dávid miniszter Rápli Róbert képviselőnek írt leveléből.
Augusztus 20-án az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg és szemben a korábbi gyakorlattal, a polgármestereket is bevonják a döntésekbe; a kiválasztott igazgatók öt évre fognak megbízást kapni.
Ennek sok ingázó nem fog örülni.
A polgármester szerint az új közbeszerzést úgy alakították át, hogy több szereplő is versenybe szállhasson, ugyanakkor több eljárásban jogorvoslat miatt még nem hirdethetnek eredményt.
A naplementével együtt érkező ritka látványra legközelebb csak 2039-ben lesz hasonló alkalom.
Megküldte az NKA pályázaton 50 milliót nyert gencsapáti egyesület az elszámolását. 17 millió forintot utaltak vissza a szervezetnek.
A győri klub a negyedik legtöbb közpénzben részesült a kiemelt futballakadémiák között 2020 és 2025 között.
Mesterkurzusok, esti koncertek és a historikus zene legkiválóbb hazai előadói várják az érdeklődőket augusztus 16. és 21. között a Bencés Gimnáziumban és a Loyolai Szent Ignác-templomban.
A 19 éves férfi tíz nap bujkálás után önként jelentkezett a rendőrségen, a bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását.
Az Útkezelő Szervezet a nyári tanszünet idején végzi el a 160 méteres járdaszakasz teljes felújítását. A munkák idejére kerülőutat jelöltek ki.