A tekintélyuralmi rendszerek sajátja, hogy örökkévalónak hiszik magukat. Így nem meglepő, hogy pár perccel az összeomlás előtt még szorgosan építgetik népnyomorító váraikat. Így volt ez a szovjet időkben is, amikor a Vas megyei Kondorfán szupertitkos lokátor állomás telepítésébe fogtak, záróra előtt pár perccel. Most előkerült egy korabeli, titokban készített olvasói fotó.
A falutól nem messze levő Farkasfán már jó ideje működött a szovjet technika, mégpedig egy meteorológiai állomáson. Ez nagy feltűnést keltett a turisták körében, mivel az állomás tetejére jókora kupolát raktak és az egész úgy nézett ki, mint egy laktanya. Pedig csak jelentéseket adott az akkori Petőfi rádiónak, ami délután a szokásos időjárás és vízállás jelentéssel szórakoztatta hallgatói táborát. A nyolcvanas éve közepére az USA csillagháborús katonai doktrínája beérett. Egyre több jel mutatta, hogy a fegyverkezési verseny bedönti a Szovjetunió hadiiparát és válságba sodorja az egész szocialista tömböt. Ennek ellenére a szovjetek erőn felüli fejlesztésekbe fogtak, új elfogó és támadó atomrakétákkal kísérleteztek. 1985-ben állították hadrendbe a hírhedt SS 20-asból tovább fejlesztett atomrakétájukat, amit önjáró rendszere miatt nagyon nehezen lehetett felderíteni. Erre válaszul az USA bejelentette, hogy az európai NATO támaszpontokra telepít elfogókat, illetve nyomkövető, felderítő és röntgenlézerre épülő rendszereket (SDIO).
Ebben a helyzetben a Szovjetunió az egész európai katonai egyensúlyra hatással lévő beruházást indított el Kondorfán. A termelőszövetkezet szomszédságában egy radarbázis felállítását kezdték el. Célja a NATO légtér megfigyelése volt, hivatalosan. Valójában létezett egy szupertitkos küldetése is. Mégpedig az adott esetben ide telepítendő SS-25-ös, mozgó atomrakéták célra vezérlése. Maga a telepítés zajosra sikerült és komikus elemeket sem nélkülözött. Egy szemtanú szerint éjjel érkezett meg a szovjet sereg, magyar rendőrök zárták le az átvezető utat és a rávezető szántóföldi sárrázókat. – Nem hittem szememnek, mindenütt oroszok... Kimenni nem mertem, villanyt kapcsolni is csak a fürdőben, de áram az nem volt. Felmentem a padlásra, onnan láttam, hogy a falu alsó részén valami szikrázik. Mint később kiderült, egy Kraz teherautó villanyoszlopba akadt és kidöntötte, az meg magával rántotta az egész sort. Másnap munkába menet a busz elhaladt a téesz behajtó előtt és ott láttuk a nagy mozgolódást. Akkor mondta a gotthárdi sofőr, hogy radarokat építenek, a nátót figyelik".
A titok így nem maradt titok. A Szabad Európa Rádió jóvoltából az sem, hogy a település neve felkerült a NATO elsőlépcsős atomcsapás térképére. A munkákat nagy erőkkel kezdték, hamar kész lett a laktanya, de mire az érdemi beruházás megindult – műszerek telepítése – lefújták az egészet. Eljött a Gorbacsov-korszak, nagyra nőtt Csernobil-árnyéka és a Szovjetunió feladta. Amilyen gyors volt az érkezés, olyan gyors lett a távozás. Ma a terület elhagyott, gazos, néhány rom mutatja csak, hogy itt pár évtizede radarbázis lett volna. Egy olvasónk jóvoltából most először publikálhatunk olyan fotót, amely a kivonulás környékén, titokban, egy autóból készült. Látni a pakoló katonákat, a katonai járművet és a felszereléseket. Amit lehetett leszereltek, kibontottak, a radiátorokat elvitték, még a vezetékeket is kivésték a falból. Egyedül a betonalap maradt, azt nem szedték fel. Igaz, ez nem szovjet sajátosság. Mivel a rendszerváltás után megismétlődött az egész országban, a több száz elhagyott magyar laktanyában.
Szólj hozzá!
3 év után végre funkciót kaphat a sehova sem vezető híd.
Igaz csak három hónapig.
A Szent István-napi ünnepség a Bécsi kapu téren kezdődik, majd a Radó-szigeten kézműves foglalkozásokkal és népi játékokkal folytatódik a program.
A volt kormánypártok most 1956 méltó örökségéről beszélnek, de idézzük csak fel, hogy mit mondott két éve a témában a tévedhetetlen(?) Orbán Balázs.
Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek.
Augusztus 19-én hatodik alkalommal rendezik meg a családi programot a Rábca partján, a régi pinnyédi hídnál – valamennyi program ingyenesen látogatható.
A független képviselő szerint megbukott a város jelenlegi lakáskoncepciója, augusztus 13-án pedig bemutatja saját, Győr4000 névre keresztelt javaslatát.
Szabados Ármin a 8. helyen végzett.
Augusztus 31-ig ingyenesen, a nap 24 órájában nézhetik meg az érdeklődők a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítást – a válogatásában győri fotóriporterek munkái is helyet kaptak.
A Fidesz, a KDNP, és a Mi Hazánk frakciója nem vett részt a szavazáson.
A kialakításához szükséges településrendezési módosításról csütörtökön hallgatják meg a helyiek véleményét a Városházán.
A férfi előbb egy kerékpárkereket lopott el a vasútállomáson, később két biciklivel közlekedő nőt támadott meg – az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetést indítványozott.
Magyar Péter hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.
Az online marketing világában az újítások folyamatos megjelenése állandó kihívást jelent a vállalkozások számára.
Agyagkatonák, modern művészet és a Győri Nemzetközi Művésztelep zárókiállítása várja a közönséget.
A mozi jövőjéről legtöbbször nézőszámok, jegyárak és streamingplatformok kapcsán beszélünk, pedig legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen szerepet tölt be egy mozi a város közösségi életében.
A kormányfő állítja, az elmúlt három hónap költségvetési fordulata megmutatja az új gazdaságpolitika eredményét, a július önmagában 524,3 milliárd forintos többletet hozott.
Kósa Roland alpolgármester szerint a beruházással egyszerre rendezték az étterem korábbi szabályozási problémáját és újították fel a gyerekek, családok által közkedvelt területet.
A drasztikus megmozdulással arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy régóta nem mozdult előre az azbeszt helyzet megoldása.