A tekintélyuralmi rendszerek sajátja, hogy örökkévalónak hiszik magukat. Így nem meglepő, hogy pár perccel az összeomlás előtt még szorgosan építgetik népnyomorító váraikat. Így volt ez a szovjet időkben is, amikor a Vas megyei Kondorfán szupertitkos lokátor állomás telepítésébe fogtak, záróra előtt pár perccel. Most előkerült egy korabeli, titokban készített olvasói fotó.
A falutól nem messze levő Farkasfán már jó ideje működött a szovjet technika, mégpedig egy meteorológiai állomáson. Ez nagy feltűnést keltett a turisták körében, mivel az állomás tetejére jókora kupolát raktak és az egész úgy nézett ki, mint egy laktanya. Pedig csak jelentéseket adott az akkori Petőfi rádiónak, ami délután a szokásos időjárás és vízállás jelentéssel szórakoztatta hallgatói táborát. A nyolcvanas éve közepére az USA csillagháborús katonai doktrínája beérett. Egyre több jel mutatta, hogy a fegyverkezési verseny bedönti a Szovjetunió hadiiparát és válságba sodorja az egész szocialista tömböt. Ennek ellenére a szovjetek erőn felüli fejlesztésekbe fogtak, új elfogó és támadó atomrakétákkal kísérleteztek. 1985-ben állították hadrendbe a hírhedt SS 20-asból tovább fejlesztett atomrakétájukat, amit önjáró rendszere miatt nagyon nehezen lehetett felderíteni. Erre válaszul az USA bejelentette, hogy az európai NATO támaszpontokra telepít elfogókat, illetve nyomkövető, felderítő és röntgenlézerre épülő rendszereket (SDIO).
Ebben a helyzetben a Szovjetunió az egész európai katonai egyensúlyra hatással lévő beruházást indított el Kondorfán. A termelőszövetkezet szomszédságában egy radarbázis felállítását kezdték el. Célja a NATO légtér megfigyelése volt, hivatalosan. Valójában létezett egy szupertitkos küldetése is. Mégpedig az adott esetben ide telepítendő SS-25-ös, mozgó atomrakéták célra vezérlése. Maga a telepítés zajosra sikerült és komikus elemeket sem nélkülözött. Egy szemtanú szerint éjjel érkezett meg a szovjet sereg, magyar rendőrök zárták le az átvezető utat és a rávezető szántóföldi sárrázókat. – Nem hittem szememnek, mindenütt oroszok... Kimenni nem mertem, villanyt kapcsolni is csak a fürdőben, de áram az nem volt. Felmentem a padlásra, onnan láttam, hogy a falu alsó részén valami szikrázik. Mint később kiderült, egy Kraz teherautó villanyoszlopba akadt és kidöntötte, az meg magával rántotta az egész sort. Másnap munkába menet a busz elhaladt a téesz behajtó előtt és ott láttuk a nagy mozgolódást. Akkor mondta a gotthárdi sofőr, hogy radarokat építenek, a nátót figyelik".
A titok így nem maradt titok. A Szabad Európa Rádió jóvoltából az sem, hogy a település neve felkerült a NATO elsőlépcsős atomcsapás térképére. A munkákat nagy erőkkel kezdték, hamar kész lett a laktanya, de mire az érdemi beruházás megindult – műszerek telepítése – lefújták az egészet. Eljött a Gorbacsov-korszak, nagyra nőtt Csernobil-árnyéka és a Szovjetunió feladta. Amilyen gyors volt az érkezés, olyan gyors lett a távozás. Ma a terület elhagyott, gazos, néhány rom mutatja csak, hogy itt pár évtizede radarbázis lett volna. Egy olvasónk jóvoltából most először publikálhatunk olyan fotót, amely a kivonulás környékén, titokban, egy autóból készült. Látni a pakoló katonákat, a katonai járművet és a felszereléseket. Amit lehetett leszereltek, kibontottak, a radiátorokat elvitték, még a vezetékeket is kivésték a falból. Egyedül a betonalap maradt, azt nem szedték fel. Igaz, ez nem szovjet sajátosság. Mivel a rendszerváltás után megismétlődött az egész országban, a több száz elhagyott magyar laktanyában.
Szólj hozzá!
82 méter 19 centire repítette a szert.
Szeptembertől Düsseldorfban látja el a feladatot.
A direktor bevédte volna az első fokon szeméremsértésért elítélt néptánctanárt, őt pedig a tankerület.
Vas vármegyében az árvíz utáni helyreállításra összesen több mint 560 millió forintot fordítanak.
Aki éppen arra jár, legyen türelemmel.
A kormány ennyi erővel bingózhatna is.
Miután földre vitte, még több alkalommal bele is rúgott.
A rendőrség füle a problémára tapadt.
Kocsis Máté digitális polgári körének egyik alapítója lett, a győri Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltségének egyik fővárományosa.
A 2004-es születésű Hansen Daniel 2 szezonra írt alá a piros-feketékhez.
A hétfői tűzben elpusztult kukákat gyorsan pótolta a GYHG.
Most úgy néz ki, többet nem vezet.
A cég stabil és nyereséges működése a kulcs.
A csapat nevéből eltűnt a ‘Győr’, de reméljük ez nem befolyásolja a teljesítményt.
70 koncerttel és 20 új zeneművel készülnek.
46 hagyományőrző csapattal vár a histórikus játék!