Az Index, a 24.hu, a HVG és a Népszabadság munkatársait azért tiltották ki a Parlamentből 2016 tavaszán, mert megszegték azt a házelnöki rendelkezést, amely lehetetlenül szűkre szabta azt a területet, ahol a Parlamentben forgatni lehet. A TASZ a beadványában azzal érvelt, hogy ez a rendelkezés már magában is alapjogsértő: az sem derül ki belőle, hogy miért van szükség arra, hogy a hatalom ellenőrzésének egy olyan erős eszközét, mint a mozgóképes tudósítást korlátozza, ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség, így az újságírókat semmi nem védi meg a házelnök önkényétől - írja közleményében a TASZ.
A kitiltott újságírók nem öncélúan szegték meg Kövér László rendeletét: ekkor robbant ki az MNB-botrány, és arról akarták megtudni a törvényhozás tagjainak véleményét, hogy a jegybank az alapítványain keresztül közpénz-milliárdokkal támogatott a Fidesszel kapcsolatba hozható cégeket. A kitiltás indokául megjelölt felvételeken Kövér is látható, ahogy a neki feltett kérdésekre nem válaszolva, némán továbbhalad a parlamenti folyosón.
Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága május 26-án hirdetett ítéletet. Ebben kimondta, hogy a házelnök döntése, amivel kitiltotta az újságírókat, nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat. A házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát. Ezen felül a kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt a kitiltásukat eredményező eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag. Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak. Végezetül pedig az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás.
A mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat, nem csak akkor, ha a számukra kedves médiumoktól kapnak kényelmesen megválaszolható kérdéseket.
„A kutatásaink is azt mutatják, hogy a hatalom változatos eszközökkel korlátozza az újságírók munkáját, ezzel pedig a saját számonkérhetőségét akadályozza. Ezért örülünk annak, hogy az általunk képviselt hat újságíró számára kedvező ítélet született, ami után rendszerszintű változásoknak kell történniük. Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, ami engedte a forgatást a parlamenti folyosókon, az újságírók önkényes kitiltásának pedig véget kell vetni. Ezt figyelemmel fogjuk kísérni” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.
„Ez két éven belül a harmadik olyan ügye a TASZ-nak, amelyben a munkájukat végző újságírók jogainak védelmét sikerült elérnünk Strasbourgban” – mondta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje azokra a korábbi ügyekre utalva, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta azt, hogy jogellenesen tiltottak ki egy újságírót a menekülttáborokból, illetve azt, hogy egy cikkbe linkelt videó tartalma miatt nem vonhatnak felelősségre egy hírportált.
Az ügyben panaszosok voltak: Bakró-Nagy Ferenc, Fábián Tamás, Fekete Norbert, Kaufmann Balázs, Kovács Klára és Mándli Iván. Az ügyfeleket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje képviselte.
Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán
