A Kennedy-gyilkosság szovjet változata: merénylet Kirov ellen

Papp László Tamás 2021-12-01 18:32:00
Az 1934. december 1-én a leningrádi Szmolnijban eldördült lövés megváltoztatta a Szovjetunió és a világ történelmét.

Állítólag a legtöbben, akik akkor éltek, emlékeznek rá, mit csináltak, hol voltak a John Fitzgerald Kennedy ellen elkövetett 1963. november 22-i merénylet utáni percekben, órákban, amikor eljutott hozzájuk a hír.

Generációnkból pedig sokan így vannak ezzel 2001. szeptember 11-e esetén.

Valószínűleg a korabeli szovjet nemzedékek tudatába is mélyen bevésődött 1934. december 1-e. 

Mert az e napon történtek legalább akkora hatással voltak országuk és a világ történelmére, mint a dallasi elnökgyilkosság vagy az ikertornyok lerombolása.

Ezzel vette kezdetét a sztálini terror, amely már nemcsak a lakosságot, illetve a párton belüli és kívüli ellenzékieket sújtotta.

A tisztogatások során lefejezték szinte a teljes szovjet pártelitet.

A kormány tagjai, a titkosszolgálatok vezetői, a tábornoki kar marsalljai közül is sokan kivégzéssel fejezték be életüket.

Eközben vált Sztálin nagy hatalmú kommunista politikusból csalhatatlan bolsevik pápává, istenített, teljhatalmú diktátorrá, akinek már a párton belül sem volt többé féke vagy ellensúlya.   

De mi is történt ezen a napon a Szovjetunióban?

Leningrádban, a pártközpont épületében lelőtték Szergej Mironovics Kirovot, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki emellett a leningrádi pártszervezet vezetője, a rendszer egyik legbefolyásosabb és legnépszerűbb politikusa volt.

A történtekről a szovjet közvélemény (illetve a II. világháború után létrejött többi pártállami rendszer lakossága) évtizedeken át jóformán csak az egyébként többször is változó hivatalos magyarázatot ismerhette.

1934. december 1-én, 18 évvel ezelőtt mély gyászba borult a Szovjetunió népe. A leningrádi tanács épületében ezen a napon ölték meg Kirov elvtársat

– írta Bács-Kiskun Megyei Népújság az 1952. december 1-i, a merénylet évfordulóján közölt cikkben

A ”kincstári” szovjet verzió évtizedeken át arról szólt: a gyilkosság összeesküvés eredménye volt. Csak épp az összeesküvők személye változott.

A sztálini korszakban azt mondták, (miként a Rákosi-korszakban megjelent, fentebb idézett évfordulós írásban is az szerepel), hogy

A gyilkost egy külföldi kémszervezet szolgálatában álló trockista-buharinista csoport bérelte fel.

Lev Trockij és Nyikolaj Buharin a Szovjetunió Kommunista Pártjának belső ellenzékét alkotó csoportok vezetői voltak a '20-as években.

Sztálin mindkettőjüket kiszorította a pártvezetésből, s ők lettek hivatalosan megvádolva a Kirov-gyilkosság felbújtóiként.

Trockijt mexikói száműzetésében 1940-ben a szovjet hírszerzés egyik ügynöke meggyilkolta, Buharint pedig 1938-ban, egy koncepciós per után kivégezték.

Sztálin halála után viszont, amikor az új pártvezető, Nyikita Hruscsov igyekezett elhatárolódni elődje személyi kultuszától, a sztálini terrortól, már azt vélelmezték: maga Sztálin adott utasítást Kirov megölésére, a gyilkosság szovjet titkosszolgálati összeesküvés volt.  

Ki volt Szergej Mironovics Kirov, s miért kellett meghalnia? 

„Bármilyen munkaterületen dolgozott is, mindig megtalálta az utat a dolgozók legrejtettebb gondolataihoz és reményeihez. Ezért tudott olyan példátlanul lelkesítőén hatni a tömegekre. Mint kiváló szónok, egyszerű, világos, de mély értelmű beszédeivel mindig magával ragadta a hallgatóságot” 

írta róla az 1952-es cikk.

Ha a propagandasallangokat lehántjuk róla, a kutatók javarésze szerint a mondatok lényege annyiban megállja a helyét, hogy Kirov az átlagos szovjet pártvezetőkhöz viszonyítva rokonszenvesebb, megnyerőbb egyéniség volt. 

Szergej Mironovics Kosztrikov néven, szegény orosz családba született 1886. március 27-én Vjatka orosz kormányzóságban, Urzsum városában. Hat testvére közül négy nem élte meg a felnőttkort, s miután szüleit hamar elvesztette (apja elhagyta őket, anyja TBC-ben hunyt el), nagyanyja nevelte, de hétéves korában - a család rossz anyagi helyzete miatt - árvaházba került

írja róla a Múlt-kor.

Szergej Mironovics Kirov

Fotó: Wikipédia

Kirov ösztöndíjas diákként mérnöknek tanult, s már 18 évesen az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt tagja lett, azon belül a Lenin vezette a bolsevik frakció hívévé vált.

Művelt ember volt, olvasmányai közt szerepelt Dosztojevszkij, Csehov, Victor Hugo, Anatole France, Descartes, sőt a Biblia is. Halálakor már 20 ezer könyve volt, újságíróként is dolgozott.

Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után részt vett a polgárháborúban, mely alatt

több mint négyezer ember kivégzését rendelte el.

Mindezek dacára is a szovjet rezsimen belül a mérsékeltek között tartották számon, sőt, igyekezett

jó viszonyt ápolni a mensevikekkel, ami miatt pártbeli riválisai többször is azzal vádolták meg, hogy ő maga is az ellenfél táborát gyarapítja”

1921-től az Azerbajdzsán bolsevik pártszervezetét vezette, 1926-tól pedig Sztálin híveként leningrádi első titkár. (E tisztségében a Trockijt támogató pártellenzékit, Grigorij Zinovjevet váltotta.)

Anatolij Ribakov Kirov-gyilkosságról szóló regénye, az Arbat gyermekei szerint Sztálin elégedetlen volt Kirov teljesítményével. 

"Ő küldte el Leningrádba, rábízta, hogy megtörje az ellenállás, a kevélység és az ellenzékiség örök támaszát.

De nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem törte meg a várost, ellenkezőleg, az élére állt, olcsó népszerűségre tett szert, és most országos népszerűségre törekszik, Sztálin elvtárs ellenében mérsékelt nézeteket valló, igazságos és nagylelkű embernek igyekszik mutatni magát. A Politikai Irodában felszólalt Rjutyin, majd később Szmirnov, Tolmacsev és Ejszmont kivégzése ellen. És a Politikai Iroda többi tagját is magával ragadta. Még Molotov és Vorosilov is habozott. Csak Lazar állt ki fenntartás nélkül az agyonlövés mellett."

Tény, hogy Kirov (aki 1930-től az SZKP csúcsvezetése, a Politikai Bizottság - vagy ahogy akkor hívták, Politbüro - tagja volt) jóval népszerűbbnek bizonyult a tagság soraiban, mint Sztálin. 

A párt 1934-es kongresszusán (amelyen hivatalosan már nem létezett belső ellenzék, ezért is nevezték - a sztálini irányvonal diadalára utalva - a Győztesek Kongresszusának)

a Központi Bizottság tagjainak választásakor Kirov kapta a legkevesebb elutasító szavazatot,

mindössze hármat, míg Sztálin a legtöbbet, 292-t

– említi a fentebb idézett Múlt-kor cikk is.

Kirov életmódja Ribakov műve szerint nagyon eltért Sztálin és a nómenklatúra zárt világának stílusától. 

Kirov mohón áhítja a népszerűséget, rájátszik az egyszerűségre.

A Kamennosztrovszkij sugárúton lakik egy közönséges bérházban, gyalog jár munkába, sétálgat a leningrádi utcákon,

megkocsikáztatja a gyerekeket az autóján, fogócskázik velük. [...] Virtuskodásával, közvetlenségével Kirov őt provokálja, ezzel akarja hangsúlyozni, hogy lám Sztálin a Kremlben lakik, őrség vigyázza, nem járkál az utcán, nem játszik a gyerekekkel, igenis ezzel akarja hangsúlyozni, hogy Sztálin fél a néptől, bezzeg ő, Kirov nem fél tőle

– olvasható az Arbat gyermekeiben.

Az 1956-os XX., valamint az 1961-es XXII. pártkongresszuson Hruscsov igyekezett leleplezni Sztálin bűneit (nem beszélve ugyanakkor a saját felelősségéről, hisz a sztálini terror, a Kirov halála utáni megtorlások éveiben ő is a Politbüro tagja volt.)

A '30-as évek jogsértései, koncepciós perei vizsgálatai során merült fel, hogy Sztálin keze benne lehetett Kirov halálában.

Sztálin a harcostársaival, Molotovval és Vorosilovval. Ő lett volna az értelmi szerző?

Fotó: Wikipédia

A leningrádi pártbizottság központja, a Szmolnij biztonságáért is felelős titkosszolgálat, az NKVD helyi vezetője Kirov bizalmasa, Filipp Medvegy volt.

Sztálin e verzió szerint Genrih Jagoda belügyi népbiztost arra utasította:

cserélje le Medvegyet a hozzá hű Grigorij Jevdokimovval. Kirov ekkor közbelépett, és megpróbálta a cserét megakadályozni.

Alekszandr Orlov disszidált NKVD-tábornok visszaemlékezései szerint

Sztálin ekkor adta parancsba Jagodának legfőbb ellenlábasa megölését

Jagoda utasította Medvegy helyettesét, Ványa Zaporozsecet,

hogy hajtsa végre az akciót. Zaporozsec visszatért Leningrádba, hogy megtalálja a merénylet végrehajtására alkalmas embert: ő volt Lenyoid Nyikolajev

– említi a Múlt-kor cikke, amely szerint

A férfi először október 15-én tett kísérletet arra, hogy a Szmolnijban megölje Kirovot. Bár a biztonsági szolgálat emberei meghiúsították Nyikolajev szándékát, a férfi - aki az épületbe becsempészett Nagant M1895 revolverével egyértelműen vétett a hatályos szovjet törvények ellen - tisztázatlan oknál fogva szabadon távozhatott.

Nem kevésbé gyanús, hogy ezt követően Kirov testőrségét - moszkvai utasításra - négy főre csökkentették.

Valójában - lévén, hogy a merénylet aktáit titkosították - a közvélemény egészen a közelmúltig a Sztálin, majd Hruscsov által előadott verziókból ismerhette csak a történetet.

Melyek (a Kreml mindenkori ellenségképének megfelelően) először trockista, aztán sztálinista összeesküvésnek tulajdonították a gyilkosságot. (S ez jól illeszkedik a minden ilyen cselekvés mögött konspirációt gyanító szovjet mentalitásba.)

A hruscsovi prekoncepciót melegítették fel a Gorbacsov-korszakban is. Ennek szépirodalmi lecsapódása Ribakov idézett alkotása.

„Sztálin elégedetlen a leningrádi helyzettel, ezt mindenki tudja. Azt követeli Kirovtól, hogy lépjen fel az úgynevezett zinovjevista ellenzék tagjai ellen, szabadjára akarja engedni a terrort Leningrádban.

Miért?

Ez lenne a gyutacs az egész országra kiterjedő terrorhoz?

Kirov megtagadta ezt, és Zaporozsecnek feltehetően az a feladata, hogy egy olyan incidenst provokáljon, amely segít leküzdeni Kirov ellenállását”

– írja Ribakov.

A regény egyik hőse, Berezin, a titkosszolgálat főtisztje próbálja meghiúsítani a tervet. Neki jutnak eszébe Sztálin alábbi mondatai:

„A halál minden problémát megold. Ha már nem él valaki, nincsenek vele problémák sem”

Ilyen ennek az embernek a filozófiája. Most is ezt allkalmazná? Igen, biztos, hogy igen.

– utal rá Berezin, hogy a gyilkos terv mögött Sztálin áll.

Végül 2009-ben oldották fel a Kirov-ügy dokumentumainak titkosítását, ezekből a Múlt-kor cikkében is hivatkozott iratokból az derül ki, hogy Kirovot

egy magányos merénylő ölte meg, és mindez a korábban hitt hatalmas összeesküvés helyett csak ürügy volt a tisztogatások megindítására - ez pedig azt jelenti, hogy Kirovot mégsem Sztálin gyilkoltatta meg, ő „csupán” saját céljaira használta fel a tragédiát”

A dokumentumok szerint a merényletet Leonyid Nyikolajev 

bosszúból követte el. Nyikolajevet ugyanis korábban a helyi pártszervezetben nem támogatták, és egy jóval alacsonyabb beosztást javasoltak a számára. (Azután a pártból is kizárták.)

Illetve a szerelemféltés is felmerült indíték gyanánt.

Kirov ugyanis (finoman szólva) nem volt monogám típus, több házasságon kívüli kapcsolatára is fény derült, egyebek között a merénylő, Nyikolajev feleségével, a Szmolnij titkárnőjével, Milda Dranunéval is viszonya volt

– említi a 2009-es dokumentumokra szintén hivatkozó IPM-cikk.

Mely szerint

Nyikolajev a helyszínen véget akart vetni életének, de letartóztatták, s alig egy hónappal később ítélet nélkül kivégezték. 

A szerelmi háromszög arra is magyarázattal szolgálhat, miért engedték szabadon a pisztollyal Kirov életére törő Nyikolajevet a sikertelen gyilkossági kisérlet után. Nem azért, mert Sztálin állt mögötte, s Jagoda fedezte a tettét.

Hanem talán Kirov gondolta úgy: jobb ezt diszkréten rendezni. S ő mondta a biztonságiaknak: engedjétek, ne bántsátok, nem politikai ellenség, csak egy féltékeny férj, majd elrendezem vele a dolgot.

Valerij Osztrovszkij szentpétervári történész-politológus a Komszomolszkaja Pravdában azt nyilatkozta:

Csak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán, 1961-ben, a személyi kultusz Hruscsov általi leleplezésének folyamán merült fel, hogy Sztálin adott volna parancsot Kirov meggyilkolására.

Tatyjana Szuharnyikova, a szentpétervári Kirov Múzeum igazgatója pedig, aki a titkos anyagokat is tanulmányozhatta, az Interfax hírügynökségnek elmondta:

a most nyilvánossá vált iratokban sincs utalás arra, hogy Sztálin utasítására eliminálták volna Kirovot,

de a diktátor kihasználta a történteket.

„Leningrád lakossága 1935 első félévében 35 ezer fővel fogyatkozott meg, s ekkor kezdődtek meg a tömeges repressziók, kivégzések és a btk. módosításai”

– tette hozzá.

Más források – páldául Alla Kirilina műve, amely kiadatlan levéltári dokumentumokra támaszkodott – már jóval korábban is cáfolták a sztálini összeesküvés teóriáját.

Persze vannak még tisztázatlan mozzanatok.

A tisztázáshoz politikai szándék szükséges, mert kizárólag a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és a bűnügyi nyomozó szervek képzett szakértői deríthetnék ki, mi történt valójában”

– mondta a kutató.

Hogy mi a tanulság?

Sztálinból (az általa elrendelt számtalan kivégzés után) persze kinézzük, hogy ő tette el láb alól Kirovot. Ahogy Szaddám Huszeinből is kinéztük, hogy vannak tömegpusztító fegyverei.

De mindkettőről kiderült, hogy nem igaz.

A diktatúrák, a totalitárius és autoriter rezsimek, az összeesküvés-elméleteket használó politikusok előszeretettel sugallják: minden negatív dolog, ami történik, valamilyen sötét tervet követ.

Valójában azonban a történelem során nagyon sokszor a véletlen, pontosabban egy magányos egyén ambíciója, bosszúvágya tereli új vágányra az élet cselekményét. 

Szólj hozzá!

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.

Közel félmilliárd forint mínusszal zárt tavaly az Illés Sport Alapítvány

1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.

Ismét Pozsonyban vendégszerepel a Győri Balett

A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.

Gyors, de lehet kényelmes is? Országúti bringa hétköznapi szemmel

Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.

Hetedszerre is Európa legjobb női kézilabdacsapata az Audi ETO KC

Az Odense sem okozott gondot a  győri csajoknak.

Szabad a szivárványos menet Budapesten

A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.

Egy gólos győzelemmel döntős az Audi ETO KC a Final Four-ban

29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.

1 milliárd 400 millió forint mínuszt termelt tavaly a Győr-Szol

Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.

Nem támogatták a fideszesek, hogy teljes mértékben zöld területté nyilvánítsák a marcalvárosi Kiserdőt

Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.

Pintér Bence betartotta ígéretét: nyilvánosak az Audi szerződések!

Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.

Már megint szórakozott valaki a 112-vel

Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.

Miért fontos a kerítésnél a professzionális kivitelezés?

Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.